Újabb változás a kéményseprésben

Kéményseprő

Októbertől Tolna, Baranya és Zala megyével bővül az a terület, ahol a katasztrófavédelem végzi a közszolgáltatást, így a kémények kötelező időszaki ellenőrzését is. A Kéményseprők Országos Szakszervezete szerint évente kellene ellenőrizni minden kéményt, gáztüzelésnél is, mert ez okozza a legtöbb balesetet.

Újabb megyei jogú városok döntöttek úgy, hogy a lakossági kémények kötelező ellenőrzését és tisztítását nem vállalják, és a közfeladatot visszaadják az államnak. Az Országgyűlés tavaly novemberben fogadta el azt a rezsicsökkentéshez tartozó kormányzati indítványt, hogy természetes személyeknek legyen ingyenes a kötelező kéményseprés. Mivel a lakossági kéményseprést a megyei jogú városok szervezték, a városi közgyűlések dönthettek arról, hogy júliustól visszaadják-e állami hatáskörbe a szolgáltatást, vagy továbbra is maguk gondoskodnak róla kéményseprőcégek bevonásával. Ennek költségét azonban, legalábbis részben, a saját költségvetésükből kell fedezniük, hiszen a szolgáltatásért nem kérhetnek pénzt.

Július 1-jétől az ellátási terület több mint 40 százaléka került át a katasztrófavédelemhez: az ország több mint 4,8 millió kéményéből nem egészen kétmillió, 1835 településen. Októbertől ehhez csatlakozik Tolna és Zala megye egésze, illetve Baranya megye, ahol 33 településen július óta már a katasztrófavédelem végzi a kötelező kéményellenőrzést, az úgynevezett sormunkát.

Így már összesen 17 megyében végzi részben vagy egészében a közszolgáltatást a katasztrófavédelem, 12 megyében az egyedüli lakossági szolgáltató.

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Az új törvény pontosan meghatározza, hogy a sormunka milyen kéményseprési feladatokból áll, illetve egy belügyminisztériumi rendelet írja elő, hogy a kéményseprőnek milyen szakfelszereléssel kell rendelkeznie. A BM korábbi indoklása szerint éppen

azért volt szükség a kéményseprés szabályozásának átalakítására, mert óriási különbségek alakultak ki a szolgáltatás színvonalában és árában.

(A területen a borravaló sem volt ritka, ahogy zsebbe fizetés is előfordult.) Márpedig a nagyon drága szolgáltatás többeket arra sarkallhatott, hogy a rendszeres ellenőrzéseket kikerüljék, ha tudják. Ráadásul egyes megyékben a kéményseprési feladatok ellátásában zavarok is voltak.

A kérdés, hogy elég volt-e a felkészülési idő a váltásra.

Nem minden beszerzés zárult le, de ez a sormunkák ellátását nem befolyásolja.

Vannak olyan eszközök, amelyek még nem állnak a katasztrófavédelem rendelkezésére megfelelő mennyiségben. Ezeket is már mind megrendeltük, de ilyen speciális eszközöket ekkora mennyiségben idő beszerezni – mondta az Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság helyettes szóvivője. Mukics Dániel példaként említette a nagyobb ipari porszívókat vagy éppen a gépjárműparkot, ám elmondása szerint ez sehol sem veszélyezteti a feladatok ellátását. Eddig összesen 1,6 milliárd forintért vásárolt eszközöket a kéménysepréshez a katasztrófavédelem.

A kéménysepréshez kellő eszközök beszerzései a katasztrófavédelemnél (millió forint)
gépjármű	875
kézi szerszám	193
informatikai eszköz	140
mérőműszer	120
kiegészítő eszköz*	107
munkaruha	92
munkavédelmi eszköz	47
ipari porszívó	25
összesen	1599
*pl. kéményvilágító lámpa, műszertartó táska, szivárgásmérő, fúró, ütésálló mobiltelefon, gépkocsi-biztosítás és egyéb biztonsági berendezés

Az önkormányzati szolgáltatóktól átvették a kéményseprő szakembereket és az adminisztratív munkatársakat, illetve az adatbázisokat is. Így a helyettes szóvivő elmondása szerint csak elvileg fordulhat elő, a gyakorlatban valószínűtlen az, hogy valakinél nem jelentkezik kéményseprő a kötelező ellenőrzés elvégzésére. (Persze ha valahol illegálisan épült kémény, az kimarad a nyilvántartásból, de ezért az építtetőt terheli a felelősség.)

A törvénymódosítás nemcsak ingyenessé tette a kötelező kéményellenőrzéseket, hanem bizonyos esetekben ritkábbá is. Gázüzemű és zárt égésterű tüzelő és fűtő berendezések esetén elég kétévente a kötelező vizsgálat, egyéb tüzelő- és fűtőberendezéseknél évente nézik meg, nem veszélyes-e a kémény. A törvény azonban lehetőséget ad arra a kéményseprőnek, hogy ha úgy ítéli meg, az előírtnál több ellenőrzést rendeljen el.

A sormunka során a tisztítást is azonnal elvégzik, ha szükséges. Ellenőrzik a teljes füstelvezető rendszer levegő-utánpótlását, és az ezt befolyásoló berendezések hatásait is megnézik. Ellenőrzik továbbá az égéstermék paramétereit, illetve ahol van, ott a szén-monoxid-érzékelő berendezést is. A kémények állapota nem játék: országos átlagban minden negyedik tűzesetet és a szén-monoxid-mérgezéses balesetek számottevő részét a kémények vagy tüzelőberendezések valamilyen hibája okozza.

Csak két időpont ingyenes

A kéményseprés esedékes időpontjáról 15 nappal korábban küld értesítést a katasztrófavédelem (vagy az önkormányzat, ott, ahol nem adták vissza a közfeladatot az államnak). Ha akkor nem tud bejutni a kéményhez a kéményseprő, másik időpontról hagy értesítést. Ha ez sem felel meg a ház vagy a lakás tulajdonosának, a harmadik kiszállást már neki kell kezdeményeznie 30 napon belül. A harmadik alkalom már nem is lesz ingyenes, a piaci munkadíj 30 százalékát kell kifizetni. Egy általános ellenőrzésnél, tisztításnál ez az összeg 400 és 600 forint közötti. A kéményseprőnek azonban semmit nem kell a helyszínen kifizetni, számlát ad a munkadíjról, amelyet csekken vagy átutalással kell befizetni.

Kevésbé látja zökkenőmentesnek a fűtési szezonra való felkészülést a júliusi váltás után a Kéményseprők Országos Szakszervezete. Vámos Csaba elnök szerint a közbeszerzések elhúzódása, az eszköz- és műszerhiány gátolja a szakszerű ellenőrzéseket, és sok megyében – a korábbi ígéretekkel szemben – csak a kéményseprők felét vette át a katasztrófavédelem. Elsősorban mégis azt nehezményezik, hogy éppen gáztüzelés esetén kell egy év helyett kétévente ellenőrizni a kéményeket, miközben ezek okozzák a legtöbb szén-monoxid-mérgezéses balesetet. Emiatt június végén népszavazást is kezdeményeztek, hogy elérjék: legalább évente egyszer minden típusú fűtő- és tüzelőberendezésnél kötelező legyen az ingyenes kéményellenőrzés.

A kéményseprők érdekképviselete szerint a mostani szabályozás jogilag és szakmailag is rossz Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

"Az államnak idén nagyjából hatmilliárd forintba kerül a kéményseprés, és valószínűleg ennél jövőre még többre lesz szüksége a katasztrófavédelemnek az egyre növekvő feladatok ellátásához. Ezt nem korrekt úgy kompenzálni, hogy csökkentik a kémények ellenőrzésének rendszerességét, mert egy-egy gáztüzelésű kémény akár időzített bomba is lehet. Mi nem az ingyenesség ellen vagyunk. De

ahogy korábban, amikor még fizetni kellett érte, legyen minden évben ellenőrzés, függetlenül attól, hogy ki milyen kéményt használ

– mondta az Origónak Vámos Csaba.

A kéményseprők érdekképviseletének népszavazási kezdeményezését a Nemzeti Választási Iroda nemrég elutasította – mivel a rendeletalkotási hatáskör nem vonható el a minisztériumtól –, ezért a szakszervezet felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. Októberre várható döntés. Vámos Csaba azt mondta, nem akarnak feltétlenül költséges népszavazást, de a kéményseprés szabályozását szerintük meg kell változtatni.

A kéményseprők fizetése emelkedett

Tavaly a szakszervezet havi nettó 150-160 ezer forintos bért nevezett meg már elfogadhatónak egy szakmunkás kéményseprőnél. A katasztrófavédelemnél jelenleg egy ilyen szakmunkás kéményseprő bruttó 230 ezer forintot keres, ez 153 ezer nettónak felel meg. Egy kéményseprő mester 360 ezer forintot keres havonta, ami 240 ezer forintos nettót jelent. Ezek fix bérek, nem jutalékos rendszerben kapják a kéményseprők.

A kéményseprők érdekképviselete a jogszabályi háttérrel is elégedetlen. Az elnök szerint a kéményseprést szabályozó három jogszabály – törvény, kormány- és miniszteri rendelet – nemcsak szakmaiatlan, hanem diszkriminatív is. Példaként említette az áfakötelezettséget: a piaci szolgáltatókat sújtja, de a kéményseprőipari szervezetet, azaz a katasztrófavédelmet nem. Ugyanakkor előremutatónak tartja a szakszervezeti vezető, hogy rövidesen egyeztet velük a katasztrófavédelem.

Update:

Cikkünk adatainak felvétele óta lezárult minden közbeszerzési eljárás a Katasztrófavédelemnél, így most már az összes szükséges eszköz az előírt mennyiségben áll rendelkezésére a kéményseprőknek – tájékoztatott Mukics Dániel helyettes szóvivő. Erről a Kéményseprők Országos Szakszervezete is meggyőződhetett. Mostantól csak a rendszer működtetésését kell finanszírozni, vagyis jövőre hasonló nagyságrendű anyagi ráfordításra nem lesz szükség.