Aszódi: A Zöldek ellenvetései megalapozatlanok

Aszódi Attila, a paksi bővítés kormánybiztosa

Semmi újat nem mond az – egyébként az eljárásba ellenérdekű ügyfélként bevont – antinukleáris szervezetek közleménye, ezeket az észrevételeket már régóta hangoztatják – mondta Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos az Origónak annak kapcsán, hogy civilek megtámadták a Baranya megyei kormányhivatal határozatát.  

A tervezett Paks II projekt környezeti engedélyét szeptember 29-én kiadta a Baranya Megyei Kormányhivatal, az Energiaklub a Greenpeace Magyarországgal közösen megfellebbezi a döntést – közölte az Energiaklub. Kifogásaik szerint a környezeti hatástanulmány számos kulcskérdést nem tisztáz, többször megalapozatlan, illetve elavult és hibás nézetekre hivatkozva teszi állításait. Így például nem foglalkozik behatóan a keletkező radioaktív hulladékok kezelésével és a Duna hőterhelésével, így éppen a legfontosabb környezeti hatások maradnak tisztázatlanok.

Volt közmeghallgatás

Aszódi Attila szerint semmi újat nem mond az – egyébként az eljárásba ellenérdekű ügyfélként bevont – antinukleáris szervezetek közleménye, ezeket az észrevételeket már régóta hangoztatják. A paksi bővítésért felelős kormánybiztos elmondta, hogy Münchentől Kijevig volt közmeghallgatás a magyar meghallgatáson túl, és már akkor is felmerültek ilyen típusú kérdések. A zöld szervezetek választ is kaptak ezekre a felvetésekre a környezetvédelmi engedélyezési eljárás konzultációs szakaszában mindamellett, hogy a témakörrel a Környezeti Hatástanulmány részletesen foglalkozik.

Az egész hazai és nemzetközi konzultáció lényege az volt, hogy a hatóság megismerje a civil szervezetek és a társadalom észrevételeit, és vegye figyelembe azokat a döntéshozás során. Ezt a törvényben rögzített kötelezettségét a Hatóság teljesítette, és magában a határozatban ki is fejtette. Ennek megfelelően hozott rendelkezéseket a Baranya megyei kormányhivatal – mondta Aszódi.

Betartják a határt

A Duna hőszennyezésével kapcsolatban például rögzítik a határértéket: a Duna vízhőmérséklete az 500 méteres referenciaszelvényben nem lehet sosem magasabb 30 foknál. A környezethasználónak ki kell dolgoznia egy monitoringprogramot, amely alapján a vízhőmérsékletet mérni fogja, és bemutatja, hogy a 30 fokos korlátot be is tartja.

A Környezethasználó természetesen a hatóságok számára hozzáférést kell biztosítson a mérések adataihoz, és a Hatóság akár magukat a méréseket is ellenőrizheti majd – mondta Aszódi. Ezen túl intézkedési tervet kell kidolgozni arra az esetre, ha a Duna hőmérséklete a referenciaszelvényben megközelítené a 30 fokot.

A hulladékokkal kapcsolatban megadtuk, hogy mennyi hulladék keletkezésével kell számolni. Az elhelyezéssel kapcsolatban rögzítettük a kezelési és elhelyezési koncepciót: az Európai Unió szabályai szerint kidolgozott Nemzeti Politikával és Nemzeti Programmal összhangban fogunk eljárni. A továbbiakban, ha a hulladékok tárolásához új létesítményre van szükség, akkor a hatályos jogszabályoknak megfelelően az önálló engedélyezési eljárás keretében, egy önálló környezeti hatásvizsgálat tárgyát fogja képezni – mondta Aszódi Attila.