Vizsgálatot rendelt el a Belügyminisztérium, miután kiderült, hogy a titkosszolgálat zsarolással akart beszervezni egy újságírót. Hírek szerint a G.-nek nevezett újságírót tavaly év végén magánéletének intim titkairól készült kép- és hangfelvételekkel próbálta rávenni arra, hogy dolgozzon a titkosszolgálatnak.
Azzal keresték meg, hogy „valakik” adatokat gyűjtöttek a magánéletéről, mégpedig ártó szándékkal.
A titkosszolgálat védelmet ígért neki,
mintha csak az ellene szövetkező ismeretlenek szándékait próbálnák kifürkészni, és azt kérte, írja össze nekik, az utóbbi időben milyen témákkal foglalkozott, és kik segítették a munkáját információkkal.
Mivel a beszélgetés folyton akörül forgott, hogy kiktől szerzett információkat, G.-nek kezdett gyanús lenni, hogy valójában azok gyűjtöttek róla adatot ártó szándékkal, akik védelmet ígértek neki. Az újságíró arra a következtetésre jutott, hogy nem léteznek az ismeretlenek, hanem az Alkotmányvédelmi Hivatal gyűjtött róla adatokat a megzsarolásához.
G.-vel egyébként már
az első találkozón aláírattak egy titoktartási nyilatkozatot,
amely arról szólt, hogy ha nem hallgat, könnyen kiderülhet róla az is, hogy kém.
Nem ismerem ennek az ügynek a pontos részleteit, ezért teljes mélységében nem tudom értékelni, de mindenféleképpen vannak tanulságai – minderről már Földi László beszélt az Origónak. A titkosszolgálati szakértő szerint a szolgálatok azért vannak, hogy beszervezzenek olyan személyeket – köztük újságírókat is –, hogy
olyan információkhoz jussanak, amelyekkel jövőbeli eseményeket tudnak modellezni.
A titkosszolgálatok nem tévedhetnek, ezért a lehető legszélesebb spektrumú kapcsolatrendszert kell kiépíteniük.
Földi László arról is beszélt, hogy a szolgálatok a célszerűség, az alkalmasság és a beszervezés lehetősége mentén gondolkoznak. Könnyen elképzelhető, hogy a szolgálatok egy fedett akció keretében gyűjtenek információkat egy személytől, míg van olyan, hogy valakit hosszú évek munkájával építenek be a rendszerbe. A beszervező nem dolgozhat konformista módon, mivel így magát buktatná le, és az egész akció megbukna – mondta a szakember.
Meglepne, ha a mai magyar titkosszolgálatok az adott személlyel való első találkozáskor az igazolványukat mutatnák – mondta Földi László. A szolgálatok emberei egyébként is csak végszükség esetén szokták felfedni a kilétüket, de erre csak nagyon-nagyon ritkán kerül sor. A szakember a mostani üggyel kapcsolatban
nem zárta ki a provokáció lehetőségét sem,
mivel a világon bármelyik titkosszolgálat élhet ezzel az eszközzel, ezért ez nálunk is előfordulhat. Persze azt sem lehet kizárni, hogy szakmailag elfogadhatatlan módon zajlott le ez az akció, és ezért került nyilvánosságra.
A minisztérium az ügy kirobbanása után közleményben azt írta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) törvényesen végzi munkáját. Az akció tényét nem ismerték el, de közölték: a külföldi titkosszolgálatok azokat keresik meg, hogy kémkedjenek, szándékosan vagy gondatlanságból információt adjanak át külföldieknek, akik a legjobb információbázissal rendelkeznek: ilyenek például a kutatók, az újságírók, a politikusok, a társadalmi szervezetek vezetői. A titkosszolgálatok kötelessége felderíteni és megelőzni az ilyen törekvéseket – tették hozzá.
Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági testület szocialista elnöke azt mondta,
a bizottság soron következő ülésén, szeptember 15-én napirendre tűzik az ügyet,
és az AH főigazgatójától, valamint a BM képviselőitől is tájékoztatást várnak. Kiemelte: egy magát jogállamnak nevező ország polgárait a nemzetbiztonsági szolgálatok nem kényszeríthetik együttműködésre zsarolással, a magánélet jogtalan megfigyelésével. Ki kell derülnie, ha valóban ilyen módszerrel akartak beszervezni akár újságírót, akár bármely más magyar állampolgárt – közölte Molnár Zsolt.