Mint mondta, az eljárást kiemelt figyelem fogja kísérni, mert
jogi és politikai értelemben is precedensértékű ítélettel zárulhat,
noha jogi értelemben az október 2-i referendum és a per között nincsen kapcsolat, "a bírósági eljárás egy már megszületett döntés, 120 ezer migráns kötelező szétosztása ellen irányul, a népszavazáson viszont a jövőnkről dönthetünk".
A közigazgatási felsőbíróság intézményének bevezetése kapcsán a miniszter azt mondta, hogy már a 2014-es miniszteri meghallgatásakor jelezte: ezzel a kérdéssel foglalkozni szeretne, okként pedig a magyar joganyag mintegy nyolcvan százalékát kitevő közigazgatási jog szerteágazóságát jelölte meg.
"A szervezeti átalakítás, a regionalizáció egyik célja, hogy koncentráljuk a szaktudást. A 7-8 regionális bíróság fölött létrejönne a közigazgatási felsőbíróság, a csúcson pedig változatlanul a Kúria maradna. Nem célunk tehát az igazságszolgáltatás egységének megbontása" - fogalmazott.
Hozzátette, hogy a szervezeti reform mellett elkészült az önálló közigazgatási perrendtartás, amiről nincs vita. "A nézeteltérés csak a szervezeti átalakítást illeti, de bízom benne, hogy az év végére meg tudunk egyezni, és
2018-tól megkezdheti működését ez az új rendszer"
- mondta.