Sukoró-ügy: ártatlannak vallják magukat a vádlottak

Velence, 2009. április 14. Beépítetlen terület Velence és Sukoró határában, a Velencei-tó északi részén. A tervek szerint ezen a területen épül fel az Európa legnagyobb üdülőjének szánt, King City nevű, háromezer-ötszáz vendég befogadására alkalmas szálloda és szórakoztató komplexum. Természetvédők a jövő nemzedékek országgyűlési biztosához fordultak az óriás beruházás miatt. Az Élőlánc Magyarországért elnevezésű civil szervezet úgy látja, hogy az új központ komoly kockázatot jelent a tó vízminőségére, sérti a hely természeti és történelmi értékeit és megváltoztatja a táj karakterét. MTI Fotó: Beliczay László

Az utolsó szó jogán szólaltak meg a másodfokon zajló Sukoró-perben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezetői, akik ártatlanságukat hangoztatták.

Ártatlanságukat hangoztatták a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezetői a Sukoró-ügy másodfokú tárgyalásán a Szegedi Ítélőtáblán.

A Sukoró-perben október 26-án hirdetnek határozatot.

Tátrai Miklós, az MNV Zrt. volt vezérigazgatója szerint például a több mint hét éve tartó eljárásban egyetlen érdemi állítására sem kapott reakciót a nyomozó hatóságtól vagy az elsőfokú bíróságtól.

A per alapja egy ingatlancsere-ügylet a Velencei-tó melletti Sukorón Forrás: MTI/Beliczay László

Tátrai azt is mondta, nem követett el bűncselekményt, valamennyi vádlott a munkaköri kötelezettségének megfelelően az állam érdekében, a jogszabályok és a belső szabályok szerint járt el. Minden szükséges egyeztetés megelőzte az ingatlancseréről szóló döntést, senkinek sem volt ellenvetése – közölte. Megjegyezte: kizárható, hogy a vádlottak kárt akartak volna okozni az államnak.

Arra tettük föl az életünket, a szakmai karrierünket, hogy az állam érdekét szolgáljuk"

– mondta Tátrai, aki az ügyészhez és a védőkhöz hasonlóan kitért az eljárási hibákra, és úgy fogalmazott, nem tartja tisztességesnek és pártatlannak az ügyet első fokon tárgyaló Szolnoki Törvényszék eljárását.

Kár is érhette volna az államot

Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója pedig az utolsó szó jogán arról beszélt, hogy

a tervezett turisztikai beruházástól, illetve az annak működtetésétől várható gazdasági haszon nagyságrendekkel meghaladta a sukorói ingatlanok értékét.

Közölte, a csere által érintett ingatlanokról született értékbecslések tartalmi ellenőrzése nem tartozott a feladatai közé.

Mint arról az Origo is beszámolt, a per lényegét érintő telekcserét időközben egy polgári per semmisnek mondta ki, ráadásul a másik fél is elállt tőle, így végül kár nem érte az államot, de az ügyészség szerint érhette volna.