Az emlékezetkultúra szempontjából is kiemelkedő az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójának méltó megünneplése – mondta Balog Zoltán. Az emberi erőforrások minisztere, mint az 1956-os emlékbizottság elnöke azt szerette volna elérni, hogy minél több, a forradalomban részt vevő személy szólaljon meg. Nem azokat akarták meghívni Magyarországra, akik elmenekültek itthonról, hanem azokat, akik közvetlenül segítettek a forradalom áldozatain – mondta a miniszter.
Balog Zoltán arról is beszélt, hogy nagyon fontos lesz ennek a megemlékezésnek a külföldi megjelenése, összesen 116 helyszínen lesznek rendezvények. Lesznek köszönő koncertek a nyugat-európai nagyvárosokban, így többek között Berlinben, Bécsben, Zürichben – tette hozzá. A nagy munkát ebben a Terror Házát kezelő közalapítvány végzi.
Több mint 1400 pályázat érkezett, 355 település érintett,
és több mint négymilliárd forintot osztottak ki eddig – mondta a miniszter. 155 könyvet és kiadványt is támogatnak, valamint a romkocsmákat is '56-os díszbe szeretnék öltöztetni.
Október 22-én az Erkel Színházban lesz az első nagy megemlékezés, majd október 23-án a Kossuth téren lesz nagygyűlés, ahol Orbán Viktor miniszterelnök és Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök beszél majd. Október 25-én az Országgyűlésben lesz emlékülés, ahol a környező országok házelnökei vesznek részt. November 4-én emlékkoncert lesz a Bazilikában, ahol mindhárom közjogi méltóság megjelenik majd – ismertette Balog Zoltán. Megújul a 301-es parcella, amit november 3-án adnak majd át.
A rendezvénysorozat lényege, hogy a hőseinkről beszéljünk, ahol tiszteletben tartják a hősöket, ott újabb hősök születnek – mondta Balog Zoltán. A másik mondanivaló a szabadság üzenete, mivel Magyarországon a szabadság népe él. Először a magyarok nyilvánították ki a szabadság iránti igényüket az 1950-es években – mondta a miniszter.
Washingtonban és Kanadában is lesznek megemlékezések az 1956-os évfordulón. Kanada egyébként törvényben rögzítette, hogy a nemzeti örökség része az a hozzájárulás, amit az '56-os menekültek a nemzethez tettek – mondta Balog Zoltán. Nagy kultusza van az észak-amerikai országban az 1956-os forradalomnak – tette hozzá.
Egy diktatúrából való menekülést ne keverjük össze azzal, hogy valakik
illegálisan akarnak egy országba bejönni –
mondta az 1956-os menekülthullám és a napjainkban zajló bevándorlási válság közötti párhuzamokról Balog Zoltán. Hasonlóan nem lehet összehasonlítani a mostani menekültválságot az erdélyi szászok befogadásával – tette hozzá.
Schmidt Mária arról beszélt, hogy a szabadság és a nemzeti függetlenség kovácsolta össze a nemzetet 1956-ban, és ugyanez történik ma is. A miniszteri biztos azt mondta, hogy az '56-os fiatalok nem készültek hősnek, mégis sokuk az életét adta a hazáért. Készülnek majd imázsfilmek, internetes játékok, valamint ennek a része a romkocsmák átfestése is. Azt szeretnénk, ha büszkén és örömmel tudnánk ünnepelni – tette hozzá.
A Terror Háza vezetője szólt arról is, hogy azt szeretnénk, ha a magyarok mindnyájan éreznék a büszkeség, a boldogság és a szabadság üzenetét, ami 1956 napjaiban jellemezte az országot.
November 4-én
felhívással szeretnénk fordulni a honfitársainkhoz,
hogy mindenki gyújtson egy gyertyát este hét órakor a forradalom áldozatainak emlékére – jelentette be Schmidt Mária. Mindez kifejezi a hálát és köszönetet azoknak, akiknek napjaink szabadságát köszönhetjük. A központi gyertyagyújtás a Bazilika előtti téren lesz november 4-én, de mind belföldön, mind külföldön arra kérünk mindenkit, hogy kövessék ezt a példát – tette hozzá.