A Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) a Szálasi Ferenc nevéhez fűződő hungarizmus egyik mai képviselője. Győrkös István a – az államszocializmus évtizedeit emigrációban töltő – volt hungarista vezetők állítólagos felkérésnek eleget téve 1989-ben, Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoport néven újjáalakította a mozgalmat. 1992-ben a csoport több tagját őrizetbe vették, Győrköst pedig felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a magyar bíróság – olvasható az Athena Intézet honlapján.
1994. április 27-én vezetőjük, Győrkös István egy budapesti sajtótájékoztatón az Arcvonalat hungarista szervezetnek nevezte, amiért
másnap letartóztatták.
A szervezet magát az eredeti Hungarista mozgalom kizárólagos jogutódjának tartja, mivel Győrkös 1995-ben hivatalos megbízással a mozgalom vezetését megkapta Tatár Imrétől.
Tatár még 1980-ban kapta, Henney Árpádtól, aki Szálasi Ferenc kivégzése után vezette az emigrációban tovább működő Hungarista Mozgalmat. 1994. április 20-án Ekrem Kemál György, Győrkös István és Szabó Albert közösen bejelentik a Hungarista Mozgalom megalakulását. A hármas formáció rövid életű, valamennyi vezető személyisége külön utakon megy tovább. Megbízatása alapján a Hungarista Mozgalmat Győrkös viszi tovább.
A szervezet egyik központja a Győr melletti Bőny községben található, ahol egy volt szovjet laktanya lőterén – illetve ehhez hasonló félreeső helyszíneken – a csoport rendszeresen szervez félkatonai kiképzőtáborokat, amelyek során a szélsőjobboldali társszervezetek (Őrző Magyar Gárda, Pax Hungarica) fegyveres felkészítése is zajlik. A csoport egyik fő feladatának a fegyveres harcra való felkészülést tartja. Az általa készített videofelvételeken iraki harci cselekményeket, terrorcselekményeket, illetve amerikai katonák meggyilkolását, holttestét mutatja be és dicsőíti azok elkövetőit.
A csoport nevéhez fűződik az azóta nemzetközi neonáci találkozóvá fejlődött, budapesti extrémista megemlékezés, a „Becsület napja" hagyományának bevezetése.
1997-ben első ízben az MNA szervezte meg az erődemonstrációt,
amely a budai Várból kiinduló utolsó budapesti nemzetiszocialista hadműveletre emlékezik.
Az MNA rendszeresen tart megemlékezéseket a Becsület Napján a Jobbik pártalapítványa által is pénzelt Betyársereggel. Mindez azért érdekes, mert a neonáci MNA azzal a Betyársereggel működik együtt, amelynek vezetője Tyirityán Zsolt – aki korábban a Magyar Nemzeti Arcvonal aktivistája is volt – Vona Gábor Jobbik-elnök személyes jó barátja .
Az MNA volt az a szervezet, amely kirobbantotta a Szegedi Csanád-ügyet.
A szervezet folyamatosan támadta az EP-képviselőt zsidó származásával.
Később az MNA szivárogtatta ki azt a hangfelvételt, melynek révén kiderült, hogy Szegedi Csanád uniós forrásokból ígért pénzt az őt származásával zsarolónak. Ezután a Jobbik eltávolította Szegedi Csanádot. Szegedi eltávolításában a legnagyobb szerepet Novák Előd játszotta, akihez egyes hírek szerint a kuruc.infó nevű szélsőjobboldali portál köthető. Az MNA többször is publikált a kérdéses portálon. Szegedi távozása után az MNA vezetője többször is kiállt a Jobbik mellett.
Az MNA mindkét szárnya kapcsolatokat ápol Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármesterrel – Győrkös István egy beszéde az önkormányzat honlapján is olvasható. Vona Gábor korábban „elsöprően pozitívnak" nevezte az „Érpataki modellt”. Orosz Mihály Zoltánnal többször együtt tartott lakossági fórumot is. Vona Gábor fejében még az is megfordult, hogy Oroszt felkérje a Jobbik alelnökének. Az MNA szolidaritást vállalt Orosz Mihály Zoltánnal, kitartást kívánt harcához.
Az MNA részt vett a Magyar Hajnal megszervezésében is. A Magyar Hajnal emblematikus figurája a Jobbikból kitett Endrésik Zsolt, Kisgergely András és Lenhardt Balázs volt. Lenhardt azonban később onnan is távozott. A Magyar Hajnal létrehozása kettészította az MNA-t, az MNA-ból kiszakadt csoportok később a Kisgergely-féle Magyar Hajnal alapítói között tűntek fel, míg
a Győrkös István-féle szervezet látszólag a Jobbik felé kezdett kacsingatni,
a Jobbik vezetőségét és tagságát arra kérték, „ne azonosítsa a Magyar Nemzeti Arcvonallal az onnan eltávozott szakadár társaság Jobbik-ellenes tevékenységét"”.
Az MNA egyébként gyakran támadja is a Jobbikot.
A szervezet politikai ideológiáját tekintve hungaristának, illetve nemzetiszocialistának vallja magát. Célja „egy szebb, emberibb jövő” kialakítása, amiért „kíméletlen és megalkuvást nem ismerő harcot” vív az „erkölcstelenség”, „a pénz és a nagybankok zsarnoksága”, „a természetellenes megnyilvánulások” és „a judaizmussal átitatott anyagiasság” ellen. A szervezet nyíltan antiszemita nézeteket vall.
A Szerb Köztársaság Belügyminisztériumának jelentése szerint a gyűlöletcsoport tevékenysége nem korlátozódik Magyarországra: 2005-ben a szervezet tíz tagját a szerb rendőrség letartóztatta, miután egy, a szélsőjobboldali extrémizmus veszélyével foglalkozó konferencián résztvevő tanárokat és hallgatókat bántalmaztak az Újvidéki Egyetemen.
2010 őszén csatlakozott a „Megtisztulás éjszakája" elnevezésű nyíltan antiszemita kezdeményezéshez, amely az embereket körül vevő „szemét elégetésével vette fel a harcot a Magyarországot megmételyező erkölcsi fertővel szemben". A tűzben a gyűlöletcsoport tagjai a bankrendszer hazugságát jelképező banki kivonatok mellett
Kertész Imre Sorstalanság című művét égették el.
Mint arról az Origo 2015 decemberében elsőként beszámolt, egy újnyilas szervezet, a Magyar Nemzeti Arcvonal tagja lehetett az egyik férfi, akit a TEK letartóztatott. Az Origo beszélt a IX. kerületben élő gyanúsított szomszédaival, akik megerősítették, hogy a férfi lakásán korábban is jártak már rendőrök, legutóbb a TEK kommandósai tartottak házkutatást.
Magyar Nemzeti Arcvonal Prohászka Ottokárt a humanizmusáért, embertiszteletéért, mély hitéért és a magyar keresztény hagyományokhoz való következetes ragaszkodásáért és a népünk védelméért való töretlen küzdelme valamint a Hungarizmus megteremtéséért mélyen tiszteli. Gondolatait és tanácsait ma is változtatás nélkül ajánlják minden magyarnak és példaképként tekintenek föl rá.
Az MNA jelenleg valószínűleg a legaktívabb hungarista csoport. Igaz, az elmúlt években
az MNA több szakadáson is átment,
a szakadár csoportok magukat szintén MNA-nak nevezve folytattak tevékenységet, így nehéz megmondani, melyik akció mögött állt a „valódi" MNA. Az (egyik) MNA-ról legutóbb 2015. októberben lehetett hallani, ekkor egy toborzó videót tettek közzé, amiben a migránsok elleni fegyveres harcra szólítottak fel.