Bevándorlók és durva megszorítások: Vona erre a pártra szavazna

Vona Gábor álláspontja többször változott az alaptörvény-módosításáról

A bevándorlók erőteljes támogatását, az azonos neműek házasságát és a drogfogyasztás liberalizását sürgeti a görög Sziriza. Ez az a párt, amire Vona Gábor saját bevallása szerint szavazna, ha görög állampolgár lenne. A Jobbik elnöke nem először állt ki a baloldali párt mellett, amelynek lassan kétéves kormányzása teljes kudarcot, államcsődöt és megszorításokat hozott, miközben sem a schengeni, sem a dublini szabályokat nem tartották be.

„Ha Görögországban élnék, a Szirizára szavaznék, annak ellenére, hogy az egy baloldali párt” – mondta a hét elején a BBC-nek Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Az ellenzéki politikus kijelentése korábbi megnyilvánulásai és pártja történetének fényében meglehetősen furcsa és nem várt irányváltást mutat. Ahhoz, hogy pontosan értelmezni tudjuk Vona mondatát, először is nézzük meg, hogy pontosan mit is képvisel a Sziriza, és milyen kormányzati teljesítményt nyújt.

Ingyenáram

A Sziriza kezdetben egy baloldali erők széles skáláját tömörítő pártkoalíció volt, amelyben szociáldemokrata alakulatoktól elkezdve egészen a trockistákig, a zöldekig és a kommunistákig sokféle irány képviseltette magát, még az eurokommunisták is. 2013 júliusában ugyan megpróbálták egy párttá alakítani úgy, hogy felszámolják a belső pártokat, azonban az alkotó pártok egy része még mindig működik a Szirizán belül.

Aléxisz Cíprasz szélsőbaloldali, de egyben populista programmal győzött Forrás: MTI/EPA/Jánisz Koleszidisz

A Sziriza széles – és szokatlanul erős, populista ígéretekkel állt elő:

a legszegényebbeknek ingyenes villany,

étkeztetés és kedvezményes lakhatás – szociális programmal, progresszív adózással, az adósok terheinek állami enyhítésével, a gazdaságot megfullasztó adósságok eltörlésének a kérésével, az eurózónában maradás támogatásával kampányolt 2015-ben.

Szabad drogfogyasztás?

De van más érdekesség is a Sziriza terveiben. A párt programot indítana a bevándorló családok újraegyesítésére, és a menekülttáborokban is komolyan venné az emberi jogi követelmények betartását. Ezeket a javaslatokat, és mellettük a menedékkérelmi szabályok enyhítésének politikáját évek óta képviseli a Sziriza. Támogatja a melegházasságot, csökkentené a katonai kiadásokat, dekriminalizálná a drogfogyasztást is.

Aléxisz Cíprasz, a Sziriza vezetője a 2015. januári választások előtt arról beszélt, hogy a görög adósság részbeni leírásáról kezdene tárgyalásokat a Nemzeti Valutaalap (IMF) – Európai Bizottság (EKB) – Európai Központi Bank (EKB) trojkával, és

felhagyna a megszorításokkal.

A radikális baloldali párt akkor megnyerte a választást, amit egyébként a baloldali sajtó akkor úgy értékelt, hogy attól az egész európai baloldali mozgalom kaphat egy új lendületet.

Görögországban nem hozott megnyugvást a Sziriza kormányzása Forrás: MTI/EPA/ANA-MPA/Alekszandrosz Vlahosz

Államcsőd és megszorítások

Ezzel szemben a Sziriza vezette kormány semmilyen eredményt nem ért el, majd 2015 nyarán bekövetkezett az államcsőd, és karnyújtásnyira került az eurózónából való kilépés. Cíprasz egy népszavazást is kiíratott arról, hogy a görögök támogatják-e a súlyosan eladósodott és adósságát már törleszteni is képtelen Görögország megállapodását a hitelezőkkel, és az ezzel összhangban lévő reformprogramot. A Sziriza arra buzdította híveit, hogy szavazzanak nemmel.

Bár a népszavazáson elsöprő többségben voltak a nemek, Görögországnak ennek ellenére engednie kellett, és

megállapodott a hitelezőivel egy sokkal súlyosabb megszorításról,

mint amiről korábban szó volt. Ezután előrehozott választásokat tartottak, amit szintén a Sziriza nyert. A Cíprasz vezette kabinetnek ezután is folytatnia kellett a megszorítások politikáját, így legutóbb májusban döntöttek egy 5,4 milliárdos csomagról.

A görögök jelentős részének már elege van a megszorításokból Forrás: AFP/2016 Anadolu Agency/Ayhan Mehmet

Jól látszik, hogy a Sziriza megszorításellenes ígéretei, majd konkrét kormányzati cselekedetei finoman szólva nincsenek összhangban egymással. Ennek eredményeként a legutóbbi felmérések szerint a Sziriza támogatottsága 18,5 százalékra csökkent, miközben a tavaly szeptemberi választáson még 35,5 százalékot kaptak. Görögország legnépszerűbb pártja jelenleg egyébként a jobbközép Új Demokrácia 37 százalékkal.

Nem tartanak be semmit

Az Aléxisz Cíprasz vezette kormány másik „nagy eredménye” az volt, hogy

sem a schengeni, sem a dublini szabályokat nem tartotta be

és jelenleg sem tartja be. Többek között ennek volt köszönhető, hogy tavaly több százezer illegális határátlépés történt a magyar–szerb és magyar–horvát határszakaszon. A magyar kormány ezt többször szóvá is tette, de a görögöket a szabályok teljes figyelmen kívül hagyása ellenére sem büntette meg az EU.

Görögország egyébként még idén márciusban beavatkozott abba az Európai Bíróság előtti perbe, amit Magyarország a migránsok elosztásáról szóló tanácsi határozat miatt indított. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter Magyarország-ellenesnek minősítette a lépést, és azt mondta: Görögország bevándorlókat akar rákényszeríteni Magyarországra.

Jobbik: Irány a baloldal

Mindezek után érdemes végiggondolni, hogy Vona Gábor miért is akar egy ilyen pártra szavazni, és milyen üzenetet közvetít ezzel. Nem ez az első alkalom egyébként, hogy a Jobbik elnöke ilyen határozottan kiállt a Sziriza mellett. 2015-ben tartott évértékelő beszédében azt mondta: az, hogy a Szirizát szélsőbaloldali pártként írják le az újságok, senkit ne tévesszen meg,

„az ő programjuk 95 százalékban megegyezik a miénkkel.

Ez már egy új Európa hajnala lehet” – tette hozzá.

Vona Gábor nem először állt ki a Sziriza mellett Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Akkor persze még nem lehetett látni, hogy Cíprasz kormányzása teljes kudarcba fullad, és hozzájárulnak az európai menekültkrízis eszkalálódásához. Vona ennek ellenére sem változtatott korábbi álláspontján, ezért a mostani kijelentése hátterében más állhat. A Jobbik elnöke az elmúlt hónapokban a pártját egyre erőteljesebben tolja el a korábbi helyéről, és mind a népszavazási kampányban folytatott magatartása, mind az alaptörvény elutasítása azt mutatja, hogy a baloldalon keresi a helyét.

Vona célja talán az lehet, hogy a hazai, a jelenlegi helyzetben teljesen szétzilált baloldal helyére benyomuljon. Ez a lépése elsőre teljesen érthetőnek is tűnik. Azonban az Origo információi szerint a baloldali szavazók körében

a Jobbikra való szavazási hajlandóság meglehetősen kicsi,

és mindez fordítva is igaz. Így az a feltevése a pártelnöknek, hogy a baloldali szavazók elhódítása és a jelenlegi tábor megtartása egyszerre menni fog, nem kecsegtet sok sikerrel.

Dávid Ibolyának nem sikerült

A Jobbik elnöke előtt térségbeli példák lebeghetnek, azonban ezekkel érdemes csínján bánni. Szlovákiában Robert Fico sikeresen egyesítette a nacionalista és baloldali szavazók jelentős részét a Smer zászlaja alatt. A szlovák miniszterelnöknek példája azonban azért sántít, mivel politikájának nagyban megalapozott Vladimir Meciar 1994–98 közötti miniszterelnöksége. Csehországban 2013-ban független jelöltként, de a baloldal támogatásával győzött az elnökválasztáson Milos Zeman, de bevándorlásellenes kijelentéseket csak 2015-től tett.

Dávid Ibolyának és Herényi Károlynak nem sikerült a baloldalra áttolnia az MDF-et. A párt mára megszűnt Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A Sziriza melletti ismételt kiállással tehát Vona Gábor határozott lépésekkel halad pártja új vágányra való állításában. A cigányellenes, antiszemita és homofób kijelentések után mindenképpen meglepő lenne, ha a Sziriza politikáját próbálnák követni. Nagy kérdés, hogy a választók hogyan reagálnak erre a 180 fokos fordulatra. Legutóbb Dávid Ibolya kísérlete, az MDF jobboldalról baloldalra való áttolása csúfos kudarcot vallott.