Rabok, élettársaik és egy szegedi ügyvéd is részt vett abban a többmilliós összértékű csalásban, amit a Központi Nyomozó Főügyészség derített fel, titkos nyomozati eljárásban – magyarán lehallgatással, e-mailek és sms-ek átböngészésével.
Az ügy elsőrendű vádlottja költségvetési csalás miatt került előzetes letartóztatásba, két, más ügyben ülő rabtársa viszont elhitette vele, hogy egy
ügyész ismerősük többmilliós kenőpénz fejében megszüntetné az előzetest, sőt, a csalás miatt indított nyomozást is.
Az elsőrendű vádlott – aki egyben a beetetés kárvallottja is lett – hitt nekik, bizalmát pedig csak erősítette, hogy saját ügyvédje is támogatta a kenőpénzes akciót.
A csalásba beavatott, abban aktívan részt vevő jogász a beszélők során
saját mobilját adta kölcsön védencének
hogy a rab telefonon beszélhessen a barátnőjével, és a hárommilliós kenőpénz összegyűjtésére kérje az asszonyt.
A szabadlábon lévő élettárs – aki a trükkös vesztegetési ügy másodrendű vádlottja lett – pedig szerzett is pénzt. Több millió forintot, egy részletben pedig félmillió forintot utalt át az ügyészi segítséget ajánlgató egyik rabtárs feleségének számlájára, és egy kisteherautót is átadott neki, kiegészítésként.
A titkos nyomozás során aztán kiderült, hogy az összejátszó rabok és az ügyvéd nem vesztegettek meg senkit, erre módjuk sem lett volna:
a pénzt egymás között akarták elosztani,
de erre már nem volt idejük.
A kenőpénzt felajánló elsőrendű vádlottat, barátnőjét és a csalásban főszerepet játszó ügyvédet most kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetéssel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség – az ügyészi kapcsolatokkal hitegető rabtársakat és a pénzt átvevő feleséget pedig vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedéssel vádolják.
A vesztegetésért maximum öt év, üzérkedésért maximum nyolc év börtönbüntetést lehetne kiszabni. Úgy tudjuk, a vádhatóság azt is indítványozta, hogy a trükkös ügyvéd soha többé ne tölthesse be hivatását.