Bőnyi gyilkosság: ezért nem hibázott a rendőrség

az elkövető háza

Nem Győrkös Istvánt akarták elfogni, csak bizonyítékokat kerestek a rendőrök a bőnyi házkutatás során – ilyenkor pedig nem kell szólni a terrorelhárítás kommandósainak sem. Az eljárás szabályszerű volt, mégis egy ember életébe került.

Megmagyarázta az Origónak a rendőrség, hogy miért találtak mindent szabályszerűnek a győri rendőrgyilkosság után indult belső vizsgálatban.

A TEK megy, ha hívják

Korábban az Origo is írt róla, hogy a Terrorelhárítási Központot nem értesítették a Bőnyben tervezett házkutasáról – ők már azután értek a helyszínre, hogy

Győrkös egy gépkarabéllyal agyonlőtte a Nemzeti Nyomozó Iroda őrnagyát, Pálvölgyi Pétert.

A kommandós osztag bevetése talán megelőzhette volna a tragédiát. Az érvényes kormányrendelet szerint kizárólag a TEK-et lehet bevetni a bűncselekménnyel gyanúsítható fegyveres személyek elfogásakor.

Nem elfogni akarták

Az ügyben korábban csak rövid közleményekben nyilatkozó ORFK most elárulta: a korábbi sajtóértesülésekkel szemben

Győrkösnek nem volt fegyvertartási engedélye.

Fegyveres ellenállásra tehát hivatalosan nem számíthattak az eljárás előkészítésekor.

Az NNI nyomozói nem Győrköst akarták elfogni, kizárólag tárgyi bizonyítási eszközöket kerestek nála.

Ilyen esetekben viszont nem kell kérniük a Terrorelhárítási Központ bevetését.

Ezért nem sértettek jogszabályokat sem.

A belügy is jóváhagyta

Ugyanezt az indoklást adta az Origónak a Belügyminisztérium, hozzátéve, hogy tudomásul vették a rendőrségi belső vizsgálat eredményét.

Régóta tudtak róluk

A Győrkös István alapította Magyar Nemzeti Arcvonalat teljesen felszámolta a hatóság a bőnyi tragédia után: a radikális újfasiszta szervezet 19 aktív tagját fogták el, közülük 3-an jelenleg is előzetes letartóztatásukat töltik .

A tagokat lőfegyverrel, lőszerrel és robbanószerrel való visszaéléssel, a illetve közösségi tagjai elleni erőszak előkészületével gyanúsítják.

Helyszínelők a rendőrgyilkos bőnyi házánál Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Az 1989-ben létrehozott és 2012-ben két ágra szakadó szervezet egyébként már a kétezres évek óta a hatóságok látókörében volt: airsoft-fegyverrel tartottak katonai jellegű táborokat a Győr közelében és a Jászságban, a

résztvevőket korábbi katonák és rendőröket képezték ki.

Az orosz szál

A szervezet 2012-es szétesése után a Győrkös hű ág, az MNA 1989 továbbra is tartott militáns jellegű nyári táborokat, egy ilyen eseményen pedig az Index szerint megjelentek orosz diplomaták és az orosz katonai hírszerzés ügynökei is.

Telefonon és írásban is érdeklődtünk az Oroszországi Föderáció magyarországi nagykövetségénél – szerettük volna megtudni, mit gondolnak a Győrkös-féle táborokban megfigyelt orosz diplomáciai- titkosszolgálati jelenlétről.

Szóvivőjüket heteken át nem tudtuk elérni,

és bár állítólag tudott kérdéseinkről, nem válaszolt levelünkre. Az ugyanakkor mindenképpen beszédes, hogy

az időközben oroszbaráttá váló Hídfő portált 2012-ben még a Magyar Nemzeti Arcvonal alapította.

Az impresszum és szerzői nevek nélkül működő oldal oldal eleinte a radikális jobboldal hídfőállásának számított, mára azonban orosz domainnévvel fut, és Putyint támogató cikkeket közöl.