„Gyerekkoromban a migrációval az orosz emigránsok képében találkoztam” – mondta Boross Péter. A volt miniszterelnök szerint akkor az orosz közép- és felsőosztály tagjai jöttek Magyarországra. A most megjelent kiadvány pedig nem egy gondolatkísérlet Európa és a migráció kapcsolatáról, hanem a probléma elevenébe vág – tette hozzá. Ennek a könyvnek az a jelentősége, hogy a dolgokat nem csak felvázolja, hanem tovább is gondolja.
Boross szerint a migráció azzal kezdődött, hogy a nemzetközi tévétársaságok „síró gyerekeket mutattak, ami az érzelmi megalapozást szolgálta”. Mostanra ez némileg megváltozott.
Egy bizonyos létszámú bevándorló már nem integrálásra kész,
és nem is integrálható, hanem egy másik kultúra – mondta a volt miniszterelnök.
Érdekek húzódnak meg a migráció mögött – húzta alá a volt miniszterelnök. Újra kell fogalmazni a humánum és a biztonság egymáshoz való viszonyát. Egy bizonyos ponton túl a biztonság minden érdeket megelőz, mert ha a biztonság megszűnik, akkor a humánum is végveszélybe kerül – mondta Boross Péter.
A volt miniszterelnök felháborítónak nevezte, hogy a média egy része direkt párhuzamot von a mostani migráció és az 1956-os menekültek között. A mostani migrációs helyzetben arra kellene felhívni a figyelmet, hogy Magyarország 1939-ben több százezer lengyel menekültet fogadott be. Akkor külön iskolái és intézményhálózata volt a lengyel menekülteknek – mondta Boross Péter.
Mi is ma az Európai Unió? – tette föl a kérdést Boross. Az uniót azért hozták létre, hogy ne legyen több háború Európában, de ez mára jelentősen megváltozott. Szerinte
maga az unió központja is rossz helyen van,
mert Brüsszel olyan szellemi áramlatok központja, ami többek között nem állított karácsonyfát, mert az mások érzékenységét sértené – jelentette ki a volt kormányfő.
Európa már három csoportból áll. Az egyik része a volt gyarmattartó országok, ahol évtizedek óta zajlik a társadalom felhígítása – mondta Földi László. A biztonságpolitikai szakértő szerint ők elvesztek. A második csoportban vannak azok az európai országok, amelyek jó úton vannak az elbukás felé. A harmadik csoportot a közép-európai országok képviselik, amelyek még megmenthetők – tette hozzá.
A szakember a mostani helyzetet a Nyugatrómai Birodalom bukásával hasonlította össze. Míg az akkori Nyugat beengedte az idegeneket, addig
a Keletrómai Birodalom lezárta a határokat, és még ezer évig fennállt.
Úgy látja, míg a mostani Nyugaton elmúlt a veszélyérzet, addig ez Közép- és Kelet-Európában a súlyos történelmi örökség révén még megvan – mondta Földi László. „Én ugyanúgy küldeném be az ellenséges területre az embereimet, mint amit nap mint nap láthattunk.” Nagyon nehéz elhinni, hogy ezt a nyugati titkosszolgálatok nem látták – tette hozzá.