Furcsa koalíció alakulhat a parlamentbe jutásért

Nem kizárt egy pusztán technikai koalíció az öt százalékot el nem érő törpepártok között annak érdekében, hogy egyáltalán bejussanak a 2018-as választásokon a parlamentbe. Ennek oka, hogy az MSZP és a Gyurcsány vezette Demokratikus Koalíció, úgy tűnik, előre megállapodott a következő választáson való közös indulásról. Összeborulhatnak még a Liberálisok Bokros Lajossal és egy ex-DK-ssal vagy egy regnáló, de országosan népszerű polgármester is ringbe szállhat az országgyűlési mandátumért, sőt feltűnhet még Kónya Péter és Juhász Péter is.

Egy lehetséges koalíció? Forrás: Origo

Még mindig nem jutottak dűlőre egymással a baloldali ellenzéki pártok, milyen technikai formációban indulnak majd a 2018-as országgyűlési választáson. Az október vége óta tartó tárgyalásokról a botrányokon kívül eddig az is kiszivárgott, hogy olyan elképzelés is van az asztalon, miszerint az MSZP és a Demokratikus Koalíció közös listán indul, míg a többiek egy másik listán. Cikkünk végén szavazhat is, milyen formációra voksolna egy most vasárnapi választáson.

Alternatívák

A képletet csak bonyolítja, hogy az Együtt még az egyeztetések előtt bejelentette, hogy önálló listával indul 2018-ban, de közös ellenzéki jelölteket szeretne. Az LMP pedig határozottan kijelentette, hogy önállóan indul '18-ban. A tárgyalásokból

kirekesztették a Liberálisokat, majd a Balpárt is távozott.

Az ellenzéki egyeztetésen még részt vesz a Párbeszéd, a Bokros Lajos vezette Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) és a két nagyobb baloldali párt.

Több elemző felvetette, hogy érdemesebb lenne a sikeresebb választási szereplés érdekében a kis pártoknak külön indulniuk, de közös jelöltekkel és listával. Ez jelenleg a Párbeszédet, az Együttet, a MoMá-t, a Liberálisokat tömörítené. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogyan viszonyulna egy ilyen összefogáshoz a Kétfarkú Kutya Párt, mivel a kormányváltáshoz az ő egy-két százalékukra is szükség lehet. Fontos kiemelni még azt is, hogy a szavazás közeledtével egyre többen választanak maguknak pártot, tehát ezek a százalékok még pártonként és az elméleti koalícióra vonatkoztatva is nőhetnek.

Egyelőre messze van a teljes ellenzéki összefogás Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A küszöb környékén

Egy liberális blokk létrehozása a kisebb ellenzéki erők részéről egyáltalán nem biztos, hogy rögtön kudarcra lenne ítélve. A most porondon lévő erők közül az Együtt és a Párbeszéd korábban pártszövetséget alkotott, míg a MoMa és a Liberálisok részben az MDF és az SZDSZ utódainak tekinthetőek. Megnézzük, hogy ezek az alakulatok az elmúlt évek választásain hogyan szerepeltek, és most nagyjából milyen eredményre számíthatnának.

Az MDF és az SZDSZ 2010-ben közösen indult, és sikerült 2,67 százalékot szerezniük a választáson.

A két párt az országgyűlési választás után megszűnt.

Az Együtt-Párbeszéd Maygarországért szövetség a 2014-es európai parlamenti választáson indult önállóan, és rögtön sikerült 7,25 százalékot szerezniük. Az önkormányzati választáson már lényegesen rosszabbul szerepelt az alakulat, mivel a 11 megyei listája közül egy sem érte el az ötszázalékos küszöböt. A kudarcban az is szerepet játszhatott, hogy az EP-választáshoz képest lényegesen magasabb volt a részvétel 2014 októberében. A párt önállóan 48 882 darab szavazatot kapott.

Az összefogás értelme

A Liberálisok a 2014-es önkormányzati választáson összesen 22 460 szavazatot szereztek, míg a MoMa 216 562 darabot. Az utóbbi magas szavazatszám annak volt köszönhető, hogy Bokros Lajos egyedüli baloldali jelölt volt a főpolgármester-választáson. Önállóan a MoMa egyébként csak 3012 szavazatot kapott. Az akkor még Párbeszéd Magyarország névre hallgató párt pedig 2411 darab szavazatot.

Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom vezetője a 2014-es főpolgármester-választáson több mint 200 ezer szavazatot kapott, de ez kevés volt a győzelemhez Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ha ezeket a 2014-es eredményeket megpróbáljuk összegezni, akkor az azért látszik, hogy egy széleskörű összefogás esetén ezek a kis pártok közösen szinte biztosan átlépnék az ötszázalékos parlamenti bejutási küszöböt.

Az Együtt a megyei listás választásokon 3-5 százalék között szerepelt,

így Bokros Lajossal, vagy más, ismertebb liberálissal elérhetőnek tűnik a bejutás.

2016 novemberi mérések. Forrás: Origo

Az ZRI Závecz novemberi felmérése alapján a biztos szavazók körében az Együttnek 3, a Párbeszédnek és a Liberálisoknak 1-1 százalékos támogatottságuk van. Így a MoMával kiegészülve esélyük lenne az 5 százalékos küszöb átlépésére. A Mediánnál az Együtt szintén három százalékon állt, míg a Liberálisok egyen, a Párbeszéd pedig nullán. A bejutás szempontjából egyébként ez az érték is hibahatáron belül van.

A kis baloldali pártok együttes támogatottsága 2016 novemberében Forrás: Origo

Közös pontok

Bár az az elképzelés, hogy az öt százalék alatt lévő kis alakulatok összefogjanak, első hallásra akár túlzottan is technikainak tűnik, éppen ezért érdemes megvizsgálni a lehetséges közös pontokat.

Orbán Viktort le akarják váltani

- ez talán az egyik legfőbb összekovácsoló ereje egy olyan lehetséges koalíciónak, ami egy országos listára lenne képes terelni azokat a kisebb pártokat, amelyek egyenként nem, de együtt jó eséllyel bejutnának a parlamentbe.

Az antikorrupciós küzdelmet mindegyik párt hangsúlyozza,

így e mellett sem lesz nehéz együtt kiállni.

Jobb köz- és felsőoktatást, valamint egészségügyet csak az a párt nem akar, amelyik nem szeretne bejutni a parlamentbe. Részletkérdésekben lehetnek viták, de az elmúlt választások sem a programokról szóltak. Nem egy tüntetés szerveződött a sajtószabadság mellett, amit pártok kezdeményeztek, vagy már meglévőhöz csatlakoztak, így az ügy is közös. De ilyen közös pont lehet még a női egyenjogúság és az Európai Unió is, amelyből a baloldali kommunikáció szerint hat éve kivezeti az országot a Fidesz-KDNP.

Az Orbán-ellenességben mindegyik ellenzéki párt egyetért Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Szigetvári lemondatta volna Kónyát

Nem szabad elfeledkezni ugyanakkor arról sem, hogy nem kevés, nem is feltétlenül ideológiai, sokkal inkább személyes törésvonal van a szereplők között. Az egyik ilyen Szigetvári Viktor és Kónya Péter között húzódik. Szigetvári 2015 februárjában lemondatta volna Kónya Pétert, aki akkor távozott az Együttből.

Ahogy Szigetvári írta: "Mind Kónya Pétert, mind pedig Székely Sándort arra kértem, hogy mondjanak le a közösségünk munkája által megszerzett parlamenti és fővárosi mandátumaikról, és helyüket adják át olyan embereknek, akik büszkén vállalva és megkérdőjelezhetetlen elkötelezettséggel továbbra is aktívan dolgoznak a pártért.

Ez lenne a tisztességes és becsületes döntés

– már csak azért is, mert korábban Kónya Péter is határozottan amellett érvelt, hogy azoknak, akik elhagyják a pártot, mandátumukat erkölcsi alapon vissza kell adniuk."

Szigetvári Viktor még 2015-ben megpróbálta lemondatni a mandátumáról Kónyát Fotó: Polyák Attila - Origo

Feljelentés is volt már

Egy másik komoly ellentét Fodor Gábor és Bokros Lajos között van. A Modern Magyarország Mozgalom elnöke az önkényuralom csatlósának nevezte a Liberális Pártot, amely szerinte nem ellenzéki. A Liberálisok elnöke ezért feljelentette Bokrost.

Ellentét feszül az alanyi rászorultság versus alapjövedelem kérdésében is. Míg a Párbeszéd kampányának egyik központi eleme a mindenkinek járó alanyi alapjövedelem valamilyen formában történő bevezetése. A Liberálisok szociálpolitikája úgy fogalmaz, hogy „Csak rászorultsági alapú szociálpolitikát tartunk elfogadhatónak, mert minden alanyi jogú juttatás a valóban rászorulóktól von el pénzt".

Kész Zoltán egyszer már nyert

A programok mellett fontosabb kérdés, hogy kik lehetnének egy ilyen fiktív összefogás vezető arcai. A múltbéli történések alapján azért egyértelműen kirajzolódik,

kikkel lehetne stabilan átugrani az ötszázalékos küszöböt.

2014 novemberében Kész Zoltán bejelentette, hogy függetlenként indul a Navracsics Tibor távozása miatt megüresedett parlamenti képviselői mandátumra kiírt időközi választáson. Akkor 42,66 százalékot ért el, ami nagyban köszönhető az MSZP, a DK, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a PM, a Magyar Liberális Párt, a MoMa és a Lokálpatrióták támogatásának. Másrészt annak, hogy a Fidesz támogatottsága azokban a hónapokban mélyponton volt, és komoly viták voltak a kormánypárton belül.

Kész Zoltán mögé egyszer már felsorakozott a teljes baloldal Fotó: Bielik István - Origo

Emlékezetes megmozdulása volt még, amikor 2015. december 21-én 13 kérdést nyújtott be a korrupció visszaszorításáról és a kétmillió forintos bérplafonnal kapcsolatban a Nemzeti Választási Irodához. De nem sikerült összegyűjteni a szükséges 200 ezer aláírást az úgynevezett lopásgátló népszavazáshoz. A független képviselő "csak" mintegy 190 ezer aláírást tudott leadni a Nemzeti Választási Irodánál (NVI). Jelenleg független képviselő, a Polgári Platform egyesület alapítója és elnöke, a Szabad Piac Alapítvány igazgatója.

Karácsonyt is veri Szabó Tímea

Szabó Tímea, a Párbeszéd Párt képviselője, aki országos listán jutott a parlamentbe. Nemcsak a politizáló képviselőnők között az egyik legnépszerűbb a Facebookon, vagyis 67 147 lájkolóval a második helyezett Morvai Krisztina után, hanem

pártján belül is közel 10 ezer kedvelővel ráver Karácsony Gergelyre

és kétszer annyian kedvelik, mint Jávor Benedeket, a párt európai parlamenti képviselőjét, amivel így ő az első.

A baloldali kis pártok politikusainak Facebook-kedveltsége (2016. 11. 28.) Forrás: Origo

A Szolidaritás Mozgalom tavaly év elején vált ki az Együttből, ekkor távozott Kónya Péter is, aki azonban egy évvel később a mozgalommal is szakított, az ott betöltött társadalmi elnöki posztjáról pedig lemondott. A mozgalomból többen is követték a politikust új pártjába, amely a 2018-as választásokon már meg is méreti magát. A közvélemény-kutatók a Szolidaritás a Köztársaságért nevű pártját külön nem mérik, Facebook-oldalukat jelenleg 168-an kedvelik, de nem elhanyagolható a liga szakszervezetes támogatottsága sem.

A volt fideszesek

Szelényi Zsuzsanna az Együtt politikusa, de az 1990-es választáson még a Fidesz Veszprém megyei képviselője, 1990–1994 között országgyűlési képviselője. Az 1994-es választás után távozott a pártból, a politikából kilépve 1995-től két évig miniszteri biztos a Kulturális és Oktatási Minisztériumban. 2012-től politizál újra, 2014 júniusától országgyűlési képviselő, országos listáról jutott be.

Öreg motoros még Fodor Gábor is, aki 1988-ban a Fidesz alapító tagja volt. 1990-ben bekerült az Országgyűlésbe.

Társaival 1994-ben beléptek a Szabad Demokraták Szövetségébe.

1994-ben a gyöngyösi egyéni választókörzet képviselőjeként került be újra az Országgyűlésbe, majd 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban az SZDSZ országos listájáról jutott képviselői mandátumhoz. A Horn-kormányban megkapta a művelődési és közoktatási tárcát, később kilépett a kormányból. A Magyar Liberális Párt (Liberálisok) elnöke legutóbb országos listán jutott a parlamentbe, akit egyébként az a Gyurcsány Ferenc javasolt az utolsó pillanatban, aki nem is olyan régen megvétózta a vele való újabb összefogás lehetőségét.

Ismertebb női politikusok Facebook-kedveltsége (2016. 11. 28.) Forrás: Origo

Korábban együtt voltak

Karácsony Gergely a Párbeszéd Párt társelnöke, Zugló polgármestere, és 58 967 lájkolóval a párt második legkedveltebb képviselője a Facebookon. Szerinte az alapjövedelem egy rendszerszintű átalakítási kezdeményezés, amely megreformálhatja a kapitalizmust annak érdekében, hogy biztosítsa az emberhez méltó életet és a biztonságot mindenki számára. Ugyan jelenleg polgármester,

még sem kizárt, hogy a parlamenti választásokon megméreti magát.

A 191 181 lájkolóval rendelkező Egymillióan a magyar sajtószabadságért nevű Facebook-csoport megalapítója Juhász Péter, az Együtt – a Korszakváltók Pártja alelnöke, és az V. kerület önkormányzati képviselője. Facebookon 77 697 kedvelője van.

Szigetvári Viktor Forrás: MTI/Marjai János

Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke. Korábban Medgyessy Péter miniszterelnök tanácsadója, majd Gyurcsány Ferenccel és Bajnai Gordonnal is dolgozott együtt. A politikai kommunikáción kívül mostanra a párt- és szervezetépítésben is nagy gyakorlatot szerzett.

Az MDF-ben is politizáltak

A Horn-kormány második pénzügyminisztere, az 1990-es évek magyar költségvetési kiigazítási csomagjának névadója. Bokros Lajos jelenleg a Modern Magyarországért Mozgalom elnöke.

Kerék-Bárczy Szabolcs az MDF tanácsadójából lett az első Fidesz-kormány alatt Stumpf István kabinetfőnöke, majd Bokros Lajos tanácsadója, legutóbb a Demokratikus Koalíció elnökségének tagja és képviselője, a pártból kilépve pedig újra pártot vált. Kerék-Bárczy 2013-ban lépett be a Demokratikus Koalícióba, de 2016. szeptember 1-jén, a 168 Óra hasábjain megjelent Paradigmaváltást! című írásában éles kritikát fogalmazott meg a pártjával szemben,

így a DK elnöksége távozásra kényszerítette,

ezért az aznapi elnökségi ülés után bejelentette, hogy lemond elnökségi tagságáról, és kilép a pártból. Tervei között szerepel, hogy valamilyen formában folytatja a politizálást.

Pártok Facebook-kedveltsége (2016. 11. 28.) Forrás: Origo

5 százalék versus 15

Abban az esetben, ha létrejönne a közös lista, akkor több megoldás mellett dönthetnének a részt vevő pártok. Az egyik megoldás, hogy létrehoznak egy új pártot. Ennek azért lenne értelme, mert így csak öt százalékot kellene elérnie az alakulatnak. Ezzel szemben ha választási szövetséget kötnek, akkor

kettőnél több párt részvétele esetén már 15 százalékot kellene hozni a voksoláson.

Az utóbbinak az esélye meglehetősen kicsi, ha a korábbi eredményeket és a mostani felméréseket nézzük.

Az új párt létrehozása azért is lenne veszélyes, mivel egy teljesen új márkát kellene megismertetni a választókkal. Bár a vezetők ismertsége jónak tekinthető, ez sok esetben nem ragad át a pártra. Jó magyar példa erre Dávid Ibolya esete, aki bár hosszú éveken keresztül vezette a politikusok népszerűségi listáját, de az MDF nem tudott ebből jelentősen profitálni. Azonban a választási párt létrehozása jóval kisebb veszéllyel járna, mint a 15 százalékos küszöb megugrása.

Önálló indulásnál minél több jelölt kell

Az önálló országos választási listaállításhoz arra van szükség, hogy az adott szervezet 27 egyéni választókerületben állítson jelöltet.

A 27 egyéni jelöltnek kilenc megyében és Budapesten kell indulnia.

Ennek a küszöbnek egy ilyen feltételezett liberális blokk biztosan meg tudna felelni, mivel a fővárosban és a nagyvárosi választókerületekben nagy valószínűséggel le tudnák adni az 500 érvényes aláírást, ami a jelöltállításhoz kell. Egyébként az országos lista azért kell, mert így minden településen lehet erre az összefogásra voksolni.

A baloldali pártoknak alaposan meg kell fontolniuk, milyen formában kívánnak indulni 2018-ban Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Abban az esetben, ha ez a fiktív pártszövetség nem köt semmilyen megállapodást az MSZP-DK kettőssel, akkor az az érdekük, hogy minél több körzetben legyen egyéni jelöltjük. Erre azért van szükség, mert egy párt helyben csak akkor tudja maximalizálni a listára leadott szavazatait, ha helyben a választók az adott alakulatot egy ismertebb archoz tudják kötni. Minél kevesebb egyéni jelöltje van egy pártnak, annál rosszabb szereplésre számíthat. A teljesen külön indulás esetében nagyon komoly anyagi forrásokra van szükség, és az érintett szervezeteknek vita nélkül kell végigvinniük a kampányt.

Egyszer már nem jött be a koordinált indulás

Elképzelhető, hogy valamilyen megállapodás születik a baloldali szövetséggel. Ebben az esetben bár két balliberális ellenzéki országos lista van, de az egyéni kerületeket feloszthatják egymás között olyan módon, hogy megnézik, melyik jelöltnek van az adott területen a legnagyobb támogatottsága. Egy ilyen megállapodás hátránya, hogy a két országos listának

úgy kellene egymás ellen is kampányolniuk, hogy helyben együtt kell működniük.

A koordinált indulással egyébként a 2014-es budapesti önkormányzati választáson próbálkozott a bal- és liberális oldal, de totális kudarc lett belőle.