„Újra bebizonyosodott, hogy a földrablás kapcsán minden a lenyúlásról szól. (...) Ugyanis 200 millió forint fölötti értékű földek is meghirdetésre kerültek, melynek átírásához pont ugyanazt az egyszerű dokumentumot kell elkészíteni, mint egy egyhektáros föld esetében, csak ezért cserébe több százezer forintos óradíjat zsebelhetnek be a kiválasztottak. A Fidesz és a KDNP kiválasztottjai. Nekik biztosan boldog karácsonyuk lesz" – ezt még 2015. novemberében nyilatkozta Hadházy Ákos.
Korábban többen beszámoltak arról, hogy Szekszárd környékén Freiherr von Twickel Georg Albert német származású üzletember és Hadházy Ákos apja, Hadházy Árpád az új földtörvényt kijátszva hogyan szerez földtulajdont strómanokon és életjáradéki szerződéseken keresztül. Twickel érdekeltségében van a Twickel Szőlőbirtok Kft. és a Szekszárd Zrt.
Ezekben a cégekben vezető tisztségviselő Hadházy Ákos édesapja.
Információink szerint Twickel néhány emberén keresztül nyert a földárveréseken. Ezek közül az egyik Konyecsni István, aki a Facebook-profiljának tanúsága szerint jelenleg a Twickelhez köthető Szekszárd Zrt.-nél dolgozik, valamint ismerősei között megtalálható Wenhardtné Zóni Andrea és Bozsó Bence. Mindketten nyertesek voltak az árverésen, Wenhardtné Zóni Andrea ezen túlmenően összefüggésbe hozható a Twickel Szőlőbirtok Kft.-vel, hiszen több esetben a cég szőlészetért felelős kapcsolattartójaként, szakmai arcaként hagyott nyomott az interneten.
Gscheidt Mátyás is erősen és egyértelműen kötődik a Tolna megyei zöldbáróhoz. Abban a Szekszárd Zrt.-ben elnök, amelynek a tulajdonosa Twickel György, illetve számos más cégben egyező mozgást mutat a báróval. Hadházy Ákos mindvégig tagadta, hogy köze lenne a történethez, de azért érdekes kérdéseket vet fel, hogy Gscheidt Mátyás felesége,
Gscheidtné Kóródi Ágnes Facebook-ismerősei között megtalálható Hadházy Ákos és felesége,
Hadházy-Szőcs Boglárka.
Az előbb említett strómanok többsége sem számottevő vagyonnal, sem pedig komoly jövedelemmel nem rendelkezett, tipikus alkalmazottak, illetve valamelyik Twickel-cégnek dolgozó vállalkozók. Jellemzően csak az állami földek árverését megelőző hetekben lettek őstermelők, földművesek, családi gazdálkodók. Főfoglalkozásuk nem őstermelői tevékenység (hanem munkaviszony), több száz (akár 300) hektár földet is árvereztek a nevükben.
Gscheidt Mátyás közel 223 hektárt nyert el 616 750 000 forint értékben.
Bozsó István több mint 114 hektárt nyert el 26 millió forint értékben.
A földszerzés folyamata a következő volt: 2015. november 23. és december 1. között a társaság érdekeltségi körébe tartozó településeken (Várdomb, Decs, Szedres) meghirdetett árveréseken nagy arányban nyertek licitet a Twickel gazdasági társasághoz köthető személyek. Ahol nem lettek licitnyertesek, ott elfogadó nyilatkozatok megtételével kívántak tulajdonjogot szerezni. Ugyanis több földrészlet esetében a helyi gazdák árverési nyertesek lettek, azonban ennek az az oka, hogy a zöldbáró hagyta őket nyerni, mert nem volt érdeke a magas vételár kialakulása.
A meglepetés a 60 napos kifüggesztési határidő végén érte a helyi gazdákat, amikor a strómanok
elfogadó nyilatkozatot tettek azokra a földekre is, ahol a helyi gazdák nyertek.
A módszer a következő volt: 3-6 elfogadó nyilatkozat érkezett a báró érdekköréből. Az elővásárlás jogcímeként az ökológiai gazdálkodási célt, valamint a családi gazdálkodási jogviszonyt határozták meg. Az utóbbi kiskaput egyébként 2016. június 7-én szüntette meg az Országgyűlés.
Az azonos érdekkörből érkező elfogadó nyilatkozatok magas számának azért volt jelentősége, mert azonos rangú elővásárlási jog esetén a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet sorsolás útján határozta meg a tulajdonos személyét. Leegyszerűsítve: minél többen „rájelentkeznek" egy területre az érdekcsoportból, annál nagyobb az esély, hogy a sorsolás nekik kedvez majd. Az árveréseken valamennyi strómant ugyanaz az ügyvédi iroda, a Röbl & Partner képviselte,
a strómanok ezeken nem vettek részt személyesen.
A szóban forgó régióban több százra tehető az úgynevezett életjáradéki szerződések száma, amelyeket egy összegben ki is fizettek, tehát valójában adásvételi szerződések köttettek. Az életjáradéki szerződés mint típus azért fontos a földszerzés során, mert azt – az adásvételi szerződéssel szemben – nem kell kifüggeszteni,
így nem élhetnek elővásárlási jogukkal az arra jogosultak.
A vádakról megkérdeztük Hadházy Ákost, aki tagadta az állításokat. Az említett ügyekben 159-rendbeli közokirat-hamisítás vádjával eljárást is indított a Tolna megyei rendőrség, de ezeket megszüntette az ügyészség. Információink szerint viszont a megyei főügyészség elrendelte a nyomozás újraindítását.
Hogy elkerülhető legyen a kifüggesztési kötelezettséggel járó haszonbérleti szerződések megkötése, sok esetben úgynevezett feles bérletnek álcázott, de céljukat tekintve haszonbérleti szerződések születtek. Helyi agrárbizottságok hiányában a nem állami földek tulajdonszerzését engedő, hatósági jóváhagyást igénylő szerződések véleményezését a kamara megyei szervezete látja. A Tolna megyei agrárkamara elnöke pedig nem más, mint Hadházy Ákos édesapja, Hadházy Árpád.