A Kúria szerint sem lehet népszavazás az olimpiatörvényről

Budapest, 2016. szeptember 20. Fürjes Balázs, a 2024-es budapesti ötkarikás pályázat kormányzati felelőse, az egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos beszédet mond Dagály Úszóaréna és a 2024-es budapesti olimpiai pályázat interaktív látogatóközpontjának megnyitásán a budapesti Batthyány téri hajóállomáson 2016. szeptember 20-án. Mellette a 2024-es olimpiára és paralimpiára kandidáló Budapest pályázati emblémája. A háttérben balról jobbra: Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója (takarva), Kapás Boglárka olimpiai bronzérmes úszó, Tobai-Sike Renáta sportlövő, Dunai Antal olimpiai arany- és ezüstérmes, Eb-negyedik labdarúgó, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) tanácsadója, Kulcsár Győző négyszeres olimpiai bajnok és háromszoros világbajnok párbajtőröző, edző, Kovács Ágnes olimpiai, világ- és Európa-bajnok úszó, a Budapest 2024 sportolói bizottságának vezetője, Tarlós István főpolgármester, Benedek Tibor, a férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya, Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó, Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója, Vári Attila vízilabdázó, Martinek János kétszeres olimpiai-, négyszeres világ- és egyszeres Európa-bajnok öttusázó, a 2024-es budapesti pályázat sportigazgatója, Darnyi Tamás négyszeres olimpiai bajnok úszó és Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó. A háttérben az Országház. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A Kúria szerint több ponton helytelenül érvelt a Nemzeti Választási Bizottság, amikor úgy döntött, nem lehet népszavazást tartani az olimpiarendezésről szóló törvényről. A Kúria ugyanakkor igazat adott a Bizottságnak abban, hogy a kérdés nem egyértelmű, mivel nem az olimpiarendezésről szól, hanem a törvényről, az olimpia pedig akár a törvény visszavonása mellett is megrendezhető, ez megtévesztheti a választókat, akik azt gondolhatják, az olimpiarendezésről szavaznak. A törvény hatályon kívül helyezése öncélú és valós következmény nélküli lenne. A Kúria szerint ezért nem lehet népszavazást tartani az olimpiatörvényről.

A Kúria szerint sem lehet népszavazást rendezni a budapesti olimpiai játékok rendezéséről szóló törvény hatályon kívül helyezéséről. A kérdés ugyanis azt a látszatot kelti, mintha a törvény visszavonása az olimpiai pályázat visszavonását is jelentené - áll a Kúria szerdai - a Nemzet Választási Bizottságnak (NVB) a népszavazási kérdés hitelesítését megtagadó határozatát helybenhagyó - végzéséből.

Az NVB visszadobta

A kezdeményezést Erdélyi Katalin Krisztina nyújtotta be magánszemélyként. A kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvényt?"

Az NVB arra hivatkozva tagadta meg október 5-én az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, hogy a hatályon kívül helyezendő törvény szervezetalakítási kérdésekről is rendelkezik, márpedig az Országgyűlés szervezetalakítási hatáskörét érintő kérdésben nem lehet népszavazást tartani.

Az NVB a határozatában kitért arra is, hogy

a kérdés a választópolgárok számára megtévesztő, mivel azt a hamis látszatot kelti, mintha a törvény visszavonása a pályázat visszavonását jelentené,

és megakadályozná az olimpia rendezését.

E határozat ellen Erdélyi Katalin Krisztina bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, ezt bírálta el a Kúria szerdán, helybenhagyva az NVB-határozatot. A Kúria internetes oldalán olvasható végzésben azt írják, hogy a bíróság szerint nem ütközik tiltott tárgykörbe a kérdés, ugyanakkor - mivel megtévesztő - egyetértettek azzal, hogy az NVB megtagadta a hitelesítését.

Nem szervezetáltalakításra irányul

A Kúria álláspontja szerint a kérdés közvetlenül nem irányul az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdésben való döntésre, azzal távolabbi összefüggésben áll, ezért megalapozatlanok az NVB határozatának erre vonatkozó megállapításai.

A Kúria álláspontja szerint a kérdés konkrétan nem szervezetalakításra irányul, a kérdés alapján a választópolgároknak közvetlenül nem az olimpiai megvalósítási hatóság, a Sportolói Bizottság, az Olimpiai Védnöki Testület, a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. vagy bármely, a törvényben szereplő további szervezet létrehozásáról, átalakításáról vagy megszüntetéséről kell állást foglalniuk, hanem arról, hogy egyetértenek-e a törvény hatályon kívül helyezésével.

Az, hogy e törvény hatályon kívül helyezésének szervezetalakítási következményei is vannak, önmagában nem lehet ok a kérdés hitelesítésének megtagadására. Az ellenkező álláspont elfogadása meg nem engedhető módon szűkítené le, az elérni kíván célhoz képest aránytalanul korlátozná az alapvető jog gyakorlását - szögezte le a Kúria.

A Kúria megállapította azt is, hogy a kérelmező helyesen érvelt azzal is, hogy a Sportolói Bizottság, az Olimpiai Védnökök Testülete, valamint a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. nem a hatályon kívül helyezendő törvény alapján lett felállítva. A Sportolói Bizottság a kormány, a fővárosi önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság közötti háromoldalú együttműködési megállapodással, a törvény hatályba lépése előtt létrejött. Az Olimpiai Védnökök Testülete szintén a törvény hatályba lépése előtt alakult, és a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-t is a MOB és a fővárosi önkormányzat ugyancsak a törvény hatályba lépése előtt hozta létre.

A Kúria leszögezte: abban az esetben, ha a népszavazásra bocsátandó kérdés nem közvetlenül irányul valamely, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdésre, csupán közvetve érinti azt, illetve ha az érintettség csak látszólagos, akkor a kérdés hitelesítése nem tagadható meg arra hivatkozva, hogy az az Országgyűlés szervezetalakítási hatáskörét érintené.

A kérdés nem egyértelmű

A bíróság szerint ugyanakkor a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, vagyis az NVB alapos indokkal tagadta meg a hitelesítését.

Egyetértett a bíróság az NVB-vel abban, hogy joggal feltételezhető, hogy az esetleges népszavazáson megjelenő választópolgárok döntő többsége

azt gondolhatja, abban a kérdésben nyilvánít véleményt, hogy Budapest vagy Magyarország megrendezze-e a 2024. évi Olimpiai Játékokat.

A bíróság szerint ez a választópolgári feltételezés annak ellenére alappal valószínűsíthető, hogy a valóságban és kellő nyilvánosság mellett az olimpia pályázati eljárása már jóval a törvény hatályba lépése előtt megkezdődött országgyűlési és kormányzati határozatok, egyéb megállapodások alapján.

A Kúria szerint is megtévesztő lenne az olimpiatörvényről tartandó népszavazás, mert a rendezés a törvénytől független Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Az olimpiatörvény nem egyenlő az olimpiarendezéssel

Ezt a tévedést tovább erősíti a törvény megalkotása, elnevezése, egyes rendelkezései, holott a törvény hatályon kívül helyezése esetén is akadály nélkül lebonyolítható a rendezvény, megrendezhető az olimpia - szögezte le a Kúria. A bíróság szerint az érvényes és eredményes népszavazásnak nem szükségszerű következménye lenne a pályázat visszavonása vagy az addigra esetleg elnyert rendezés lemondása.

A kérdéssel elérhető eredmény és az arra adandó igenlő válasz mögötti választópolgári szándék összhangja tehát nem áll fenn,

ami a kérdés megtévesztő jellegét igazolja - szögezte le a bíróság.

A Kúria kitért arra is, meglátása szerint a törvény öncélú, minden valós következmény nélküli hatályon kívül helyezése nem indokolhatja a választópolgári akarat érvényre juttatását.

A Kúria végzése jogerős.