Egyre fogy az idő: a törvényszék által megszabott két hónapból már alig másfél hete maradt a Fővárosi Főügyészségnek arra, hogy
az Ibolya Tibor főügyész által „világszínvonalú” nyomozásnak értékelt eljárás
végén összeállított, ám a Fővárosi Törvényszék által a Quaestor-ügy büntetőeljárásának megindítására alkalmatlannak minősített vádiratot átdolgozza és kiegészítse.
„A Fővárosi Törvényszék főügyészségre érkezett végzésével kapcsolatban egyelőre nincs az ügyészség részéről kommunikálható fejlemény (...) ha lesz ilyen, a tájékoztatást megadjuk” – reagált a vádhatóság az Origo kérdésére arról, hogy a törvényszék jelzésének megfelelően kiegészítette-e a Quaestor-ügy vádiratát az ügyészség, vagy tervezi-e ezt a hátralévő szűk két hétben.
Az április 1-jei előkészítő ülésen, amelyen a bíróság megállapította, hogy az ügyészség által összeállított vádirat hiányos, a vádhatóságot képviselő ügyész előrevetítette, hogy a vádirat hiányosságait pótolják. A bíróság érvelése szerint ugyanis
a vádirat hiányosan tartalmazza a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azt, hogy azok melyik cselekmény bizonyítására szolgálnak.
Az ügyész nyilatkozatának ellentmondóan ugyanakkor a bírósági végzésre az ügyészség kezdetben úgy reagált, hogy nem teljesítheti a bíróság felszólítását.
Erre Ibolya Tibornak, a Fővárosi Főügyészség vezetőjének magyarázata az volt, hogy „az ügyésznek nincs olyan törvényben előírt kötelezettsége, amely azt írná elő, hogy a bizonyítékokat a bizonyítandó tényekhez társítva kell a vádiratban megjelölnie”.
Bár a bíróság számonkérte az ügyészségtől, hogy a vádiratban nem jelölte meg, hogy az összes elektronikus bizonyíték esetén az adatok pontosan melyik tény bizonyítására szolgálnak, ám ezt törvényesen 2014. január 1. után a főügyész szerint nem is tehetik meg. Azóta Ibolya szerint
elegendő a bizonyítási eszközt megjelölni a vádiratban.
Ez azonban a gyakorlatban valóban gondot jelenthet a bírósági tárgyaláson, ha mondjuk a bizonyítási eszköz egy külső merevlemez, amelyen több millió fájl van, és a vádirat csak annyit ír, hogy a vádpontot két személy közti levélváltás bizonyítja, ami ott van valahol a több millió fájl között.
A főügyész azt is megállapította, hogy a 132 ezer oldal terjedelmű nyomozati irat, valamint a több mint 1500 oldal vádirat esetén a csatolt 6 millió elektronikus adatra a bíróság elvárásainak megfelelő, egyenként történő hivatkozás
a vádirat tartalmi egyensúlyának felborulását is eredményezné.
A kezdeti elzárkózás után aztán Polt Péter legfőbb ügyész április 11-én az Országgyűlésben egy kérdésre válaszolva azt mondta: az ügyészség a szakmai nézetkülönbségekre tekintet nélkül a jogszabályi előírások és technikai lehetőségek keretein belül eleget tesz a törvényszék végzésének, így megtörténhet a leendő vádlottak „büntetőjogi felelősségének elbírálása”.
Az ügyészség most az Origo kérdésére nem válaszolt arra, hogy ha végül nem egészítenék ki a vádiratot, akkor a saját hibájának, vagy a törvényszék, esetleg harmadik fél hibájának értékeli-e a vádhatóság, hogy
megszüntetik a büntetőeljárást, és nem kerülnek bíróság elé a Quaestor-ügy gyanúsítottjai.
A bíróság szerint a vádirat hiányosságait az ügyész 2016. május 31-ig köteles pótolni, különben a büntetőeljárást megszüntetik. Az ellenzéki vádakra reagálva a vádhatóság április 29-i közleményében jelezte, „abszurd, hogy az ügyészség az ügy megszüntetését kívánná a váddal elérni, ennek hangoztatása az igazságszolgáltatás tudatos szétrombolására irányuló kísérletnek tekinthető”.
Mint arról az Origo beszámolt, a vita tárgya tehát a főügyész által is említett rengeteg elektronikus adat, amelyet egy adathordozón csatolt az ügyészség a nyomozati iratokhoz,
anélkül, hogy a vádiratban megjelölte volna, melyik elektronikus adat számít szerinte bizonyítéknak, és mit bizonyít pontosan.
A büntetőeljárásban ezen felül is jelentős mennyiségű adat, irat keletkezett: a 132 ezer oldalnál is több, 266 kötetbe fűzött nyomozati irat. Mint az alábbi videón is látszik, annak idején a nyomozók rengeteg irattal dolgoztak:
A bíróság az Origo által megismert végzésében azt kifogásolta, hogy az öt terabyte kapacitású tárolón átadott több millió elektronikus adatra a vádirat csak a lefoglalási jegyzőkönyvet érintve utal, pedig a büntetőeljárási törvény „garanciális szabályként rögzíti, hogy
a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azt, hogy mely cselekmény bizonyítására szolgálnak, a vádiratnak kell tartalmaznia.”
A bíróság szerint nem fogadható el az ügyészség álláspontja, amely szerint a bizonyítási eszközöket a vádlotti vallomások tartalmától függően, az eljárás közben elég megjelölni, hiszen a bizonyítási eljárásra az ügyészen kívül a bíróságnak, a védőknek és a vádlottaknak is fel kell készülniük, „ami a bizonyítási eszközök ügyész általi improvizatív megjelölése esetén nyilvánvalóan nem lehetséges”.
„Ez a dolgozat egyes lett, de lehet menni pótvizsgázni, és meg kell tanulni a szakmát” – Magyar György, a több Quaestor-károsultat is képviselő ügyvéd szerint így fest az ügyészség szempontjából a Quaestor-vádirat ügye. Az ügyvéd úgy látja, igaza volt a bíróságnak, amikor visszaküldte a vádiratot kiegészítésre az ügyészségnek, amely szerinte „nem szakszerű, tárgyalásra alkalmatlan anyagot tett le a bíróság asztalára”.
A bíróság hiánypótlási felszólítását indokoltnak tartotta Magyar György, aki szerint „nem a bíró a hibás, a labda helyesen az ügyészségnél pattog”,
nekik kell a bizonyítékok láncolati elemeit világosan és egyértelműen feltüntetni a vádiratban, ez nem a bíróság dolga.
Az ügyvéd azt is mondta, óriási a felelősség most az ügyészségen, hogy a törvényszék által megszabott május 31-i határidőre eleget tegyen a hiánypótlásnak, máskülönben
„a társadalomnak a törvényességbe vetett hite inoghat meg,
ami érthető abban az esetben, ha egy ilyen nagy horderejű, sok-sok milliárdos ügyben nem lesz vádképes a vádirat”.
Az ügyvéd azt is megjegyezte, hogy mivel az igazságszolgáltatás nyomozati oldalának nagy presztízsveszteség lenne, szerinte az ügyészség nem hagyja, hogy változatlan maradjon a vádirat, ami a büntetőeljárás megszüntetésével járna, és végül kiegészíti a vádiratot a kért elemekkel.
A bűnösség megállapíthatóságának feltételeit a bíróság számára az ügyészségnek kell biztosítania – mondta az ügyvéd. Hozzátette: ha ennek a határidőre való hiánypótlással a vádhatóság mégsem tenne eleget, az
nem jelenti azt, hogy a Quaestor-ügy jelenlegi gyanúsítottjai, Tarsoly Csaba és társai „végleg megússzák” az ügyet.
Bár a határidő lejártával, ha nem változik a vádirat, a Fővárosi Törvényszéknek valóban meg kell szüntetnie ezt az eljárást, ám az folytatható a nyomozati szakban, nem kell elölről kezdeni, később is benyújtható egy vádképes vádirat, amellyel bírósági szakba kerülhet az ügy.