Budapesti Helyiérdekű Vasút Zrt., vagyis BHÉV annak a 100 százalékban fővárosi tulajdonú gazdasági tárasaságnak a neve, amelybe a HÉV-vonalak üzemeltetését, az ahhoz kapcsolódó vagyont és a területen dolgozókat szervezi ki a BKV. A kiválás az első lépcsője annak a folyamatnak, melyről az Origo is beszámolt, és melynek a végén - várhatóan 2017 januárjától - ezen a cégen keresztül a főváros helyett az állam üzemelteti majd a Budapest-környéki HÉV-vonalakat.
A BHÉV létrehozásáról és a BKV-ból való kiválás részleteiről a közlekedési cég által előkészített előterjesztés alapján szerdai ülésén dönt a Fővárosi Közgyűlés. A budapest.hu-n közzétett javaslatcsomagból kiderül, hogy a BHÉV Zrt.-hez a kiválással a BKV-vagyon 3,1 százaléka kerül.
A vagyonmérleg-tervezet szerint a BHÉV-hez 20,1 milliárd forintnyi vagyon kerül át a szétválással - ennek döntő részét, 19,6 milliárdot a pályahálózat, a járművek és a kapcsolódó ingatlanok, eszközök teszik ki. Az új társaság saját tőkéje 18,4 milliárd forint lesz, jegyzett tőkéje pedig 11 milliárd forint. a szerdai ülésen az ellenzék valószínűleg ismét azzal érvel, hogy ezzel vagyonvesztés éri a fővárost. Eddig erre
Tarlós István főpolgármester azt válaszolta, hogy az állami és a fővárosi vagyon is egyaránt közösségi vagyon.
A BHÉV-hez nem csak a tárgyi eszközök kerülnek át, hanem "az elővárosi vasúti személyszállítási szolgáltatás és pályaműködtetés" feladatában részt vevő BKV-s alkalmazottak jelentős része is, akik ezután a BHÉV alkalmazottai lesznek. Hogy ők hányan vannak, arra az előterjesztés nem tér ki.
A kormány és a főváros is úgy tervez, hogy a közgyűlési döntés után, november végére minden készen áll ahhoz, hogy az addigra megalapított és tényleges tartalommal - vagyonnal, hatáskörrel és persze a szükséges számú alkalmazottal - megtöltött céget átvehesse az állam.
A közgyűlési és cégbírósági jóváhagyást követően kezdődhet meg a főváros és az állam között az önálló HÉV-cég átadás-átvételének folyamata.
Az átadás-átvételre egy hónapot szánnak, mert Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium e feladattal megbízott államtitkára korábban azt mondta, 2017-től már az állam üzemelteti a főváros környéki HÉV-közlekedést.
A januári átvétel egyébként fél éves csúszás az eredeti tervhez képest. A februári kormányrendelet ugyanis június 30-ig adott határidőt a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési miniszternek, hogy véghezvigye a váltást. Nemcsak a HÉV ingyenes átadásának lebonyolítását, de a BKK-val 2022-ig érvényes közszolgáltatási szerződés megszüntetését is ki kellett dolgozni.
A csúszásnak pénzügyi vonatkozása is van. Tarlós István főpolgármester megállapodott Orbán Viktor miniszterelnökkel, hogy
az átmeneti időben az állam havi hozzájárulást, üzemeltetési előleget fizet a fővárosnak, csakhogy a HÉV-ek fenntartása többe kerül, a különbözetet az év végi elszámolás után kapja meg a főváros.
Vagyis finanszírozási szempontból már hét hónapja az állam fizeti a HÉV-ek működtetését. A kormányhatározat feladatul is szabta: "a 2016. január 1-június 30. közötti időszakra havi 500 millió forint előleg folyósítása az elővárosi közlekedés átmeneti likviditására."
Összességében mintegy 6 milliárd forintot vár a főváros majd az év végi elszámoláskor az államtól.
Hiszen - mint Tarlós István egy vonatkozó közgyűlési vitában beszámolt róla - tavaly 15,9 milliárd forintba került az agglomerációs közlekedés, az érintett települések kifizetései után pedig 12,1 milliárd forintos kiadás maradt. A jegyárbevétel évi 4,5 milliárd.
A Városháza ezért kezdetben egymilliárd forintos havi előleget szeretett volna kérni a kormánytól, ennek végül a felét kapták. Az év végi elszámolásról Tarlós István korábban azt mondta:
Lehet, hogy nem lesz olyan egyszerű, de a lényeg, hogy a pénzt megkapjuk".
140 millóba kerül a szétválás
Az önálló HÉV-cég alapításának, az előkészületek költségeit egyelőre a főváros állja, de az átadás-átvétel folyamatában ezt is próbálja majd az állammal kifizettetni. A közgyűlési ülésre készült előterjesztésből az is kiderül, hogy mekkora a szétválás becsült költsége. A 135-145 millió forintra taksált összegből a legnagyobb, százmilliós rész az informatikai rendszer (SAP, Forte, Energia program) átalakításának költsége lesz. A cégbírósági eljárás és a hatósági díjak csupán 1-2 milliót emésztenek fel, a könyvvizsgálónak 2,4 milliót kell fizetni, és még az átadandó létesítményekre is költenek a szétválás előtt 20-25 milliót.Ha az átadás-átvétel illetve az elszámolás nem is lesz egyszerű, mindenesetre
a főváros jelentős problémától szabadul meg: a HÉV-hálózatra sürgősen több százmilliárdos összeget kellene költenie.
A komolyabb rekonstrukciót - pénz híján - jó ideje halogatja a főváros, így viszont ez már az állam feladata lesz.
Mint arról korábban az Origo beszámolt,
a HÉV-vonalak infrastruktúrájára, illetve a csaknem 40 éves átlagéletkorú járművek cseréjére mintegy 300 milliárd forintot kellene költeni.
De még egy szűkebb minimálprogram is 60 milliárdba kerülhet. Ezektől a költségekről most megszabadul a főváros.
Az összességében mintegy 90 kilométer hosszúságú HÉV-hálózat állapota sokban hasonlít a 3-as metróéhoz. A kocsik elöregedtek, a pálya és az infrastruktúra még inkább és egyre többe kerül a biztonságos üzemeltetés is.
A HÉV egy fél 3-as metró vagy egy fél MÁV
A HÉV-hálózat jelentőségét az adja, hogy a vonalak évente mintegy 74 millió utast szállítanak. Ez ugyan csak mintegy fele a 3-as metró utasforgalmának, de a HÉV-ek buszokkal ki nem váltható mennyiségben szállítanak utasokat a külsőbb kerületekbe és az agglomerációba, valamint onnan vissza, nap mint nap. Összehasonlításként: a MÁV a mintegy 7000 kilométernyi teljes magyarországi vasúti hálózaton szállít évente 142 millió utast, míg a HÉV az összesen 90 kilométernyi vonalszakaszain évi 74 milliót.