Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A kérdőívek feldolgozása folyamatban van, a feldolgozást követően tájékoztatjuk a sajtó munkatársait – ezt közölte az Origóval a Jobbik sajtóosztálya, miután a párt által kezdeményezett valódi nemzeti konzultáció részleteire voltunk kíváncsiak. Azt szerettük volna megtudni, hogy mennyi kérdőív érkezett vissza november 30-ig, mi lett a konzultáció pontos végeredménye, és hogy mennyibe került a teljes akció.
A Jobbik által indított konzultációról az utolsó hír november 11-én jelent meg, a párt azóta teljes némaságba borult az akcióval kapcsolatban. Pedig korábban mind Vona Gábor pártelnök, mind a többi képviselő nagyon fontosnak nevezte az egész konzultációt. Ráadásul az október 2-i népszavazás miatt el is halasztották, hogy semmi se terelje el az emberek figyelmét a konzultációról.
A kérdőíveket még október közepén megkapták az emberek, de
azóta semmilyen konkrét számot nem tudunk arról,
hogy mennyi kérdőívet küldtek vissza a pártközpontba, és milyen eredménnyel. Ez azért is furcsa, mivel a Fidesz a nemzeti konzultációi során gyakorlatilag hetente közölte a visszaküldött ívek számát, és konkrét eredményekről is részletes tájékoztatást adott. Ezzel szemben a Jobbik még arról sem tartott tájékoztatót, hogy november 30-án véget ért a konzultáció, és hogy megközelítőleg hány kérdőív érkezett vissza.
Azt, hogy hogyan változott a párt viszonya a valódi nemzeti konzultációhoz, jól szimbolizálja, hogy 2016. december 21-én Vona Gábor évértékelő tájékoztatóján a pulpitusán lévő feliraton még a nemzeti konzultáció szerepelt. Ez az MTI által is közreadott képen is jól látható:
A pártelnök 2017. január 18-án tartott tájékoztatóján azonban a pulpituson lévő felirat megváltozott. A nemzeti konzultáció eltűnt, és más felirat volt olvasható az MTI által kiadott képen:
Magyar és nyugat-európai tapasztalat, hogy a pártok, amikor egy-egy fő üzenetük megváltozik, akkor azt általában valamilyen eseménnyel lezárják, míg az újat egy másik eseménnyel bevezetik. A Jobbik esetében a nemzeti konzultációs témakör lezárása egyelőre elmaradt, és
a párt gyorsan új üzenet után nézett.
Mindebből arra következtethetünk, hogy a konzultáció nem lehetett annyira sikeres, mint azt a pártban várták.
Mint arról még 2016 októberében beszámoltunk, már az adatvédelmi hatóság vizsgálja a Jobbik levélkampánya, a „valódi nemzeti konzultáció” adatkezelési gyakorlatát, miután a hivatalhoz beadvány érkezett az ügyben. Korábban az Origo írta meg, hogy ténylegesen nem a párt bonyolítja a „valódi nemzeti konzultáció” levelezését és az adatfeldolgozást, hanem egy friss egyesület. A Híd a Nemzetért Egyesületet ózdi székhellyel hozták létre, elnöke Dúró Dóra, a párt volt frakcióvezető-helyettese.
Dúró Dóra akkor azt mondta, hogy azért hozták létre tavasszal az egyesületet, mert az Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal folytatott egyeztetést követően ezt találták jogilag a legegyszerűbb megoldásnak.
Bár az egyesület elvileg harmadik félnek nem adhatja ki a leveleket visszaküldők személyes adatait, felvetődik a kérdés: mi garantálja, hogy
a Jobbik prominense által vezetett egyesülettől nem kerülnek az adatok a párthoz?
Az Origo azt is megírta: a konzultációs levélben szereplő adatkezelési nyilatkozat szerint akár pénzgyűjtés céljából is megkereshetik az aláírókat.
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a beilleszkedni nem akaró, társaikat zavaró és a pedagógusok munkáját ellehetetlenítő gyerekeket bentlakásos oktatási intézményekben kellene elhelyezni?” – ez a burkolt cigányozást rejtő kérdés is szerepelt a Jobbik kérdőívében. Azt, hogy ez burkolt cigányozás, onnan lehet a legbiztosabban tudni, hogy ugyanez a programpont már a párt 2014-es választási programjában is felbukkant, ahol még egyáltalán nem burkoltan cigány gyerekekről beszéltek.
