Az eddig rendelkezésre álló információk szerint nem lehet megállapítani, hogy műszaki hiba vagy emberi tényező okozta a veronai buszbalesetet, amiben 16-an meghaltak, és sokan megsérültek.
Az is lehetséges, hogy a sofőr elalvás, rosszullét vagy más hirtelen kihagyás miatt nem uralta az autóbuszt, de az sem zárható ki, hogy defekt, fékhiba, esetleg féltengelyprobléma okozta a tragédiát – mondta az Origónak Melegh Gábor közlekedési balesetekkel foglakozó igazságügyi szakértő. Éppen ezeket a lehetőségeket vizsgálják most az olasz hatóságok.
Szerinte az is lehetséges, hogy valami megzavarta a vezetőt, ami miatt nem tudott kellően a vezetésre figyelni, és veszélyes kormánymozdulatot tett. Mivel a hírek szerint tapasztalt sofőr vezette a buszt, nem a kormány hirtelen elrántására, gyors irányváltoztatásra kell gondolni – tette hozzá –, de
az eredeti iránytól való pár fokos is eltérés is elég lehetett ahhoz, hogy a szalagkorlátnak csússzon a jármű.
Melegh Gábor azt mondta, ha valóban füstölt a busz hátuljában lévő motor, és a vezető a tükörből figyelte a füstöt, az elegendő lehetett ahhoz, hogy elterelje a figyelmét.
A busz az eddigi számítások alapján nagyjából 90-100 kilométeres óránkénti sebességgel haladhatott, amikor a felüljárónak ütközött. A becsapódás olyan erejű lehetett, hogy a busz jobb elejében utazók sérülései az élettel összeegyeztethetetlenek voltak. A modern buszoknál
a jó kilátás érdekében nagyok az ablakfelületek, de ezért nehéz igazán merev karosszériát kialakítani,
így a hasonló balesetekben nem nyújt kellő védelmet a felépítmény. A nagy járműveknél inkább a borulás a jellemző, amitől masszív bukókeret védi az utasokat.
A veronai tragédiában nagy szerepet játszott az is, hogy az autóbusz kigyulladt, és a lángok gyorsan továbbterjedtek. Melegh Gábor úgy véli, hogy az ütközés hatására valószínűleg megsérült, szétnyílt az üzemanyagtartály, majd egy – szintén az ütközéstől keletkező – szikra miatt lángra kaphatott az üzemanyag.
„A tűz nagyon gyorsan, akár két-három perc alatt végigterjedhetett a buszon” – mondta a szakértő. A több száz literes üzemanyagtartály a padlólemez alatt, a jármű első tengelyénél kezdődik, és egy-másfél üléssornyit nyúlik hátra.
Egy ideig a padlólemez féken tartja a tüzet, de később a busz belsejébe is eljutnak a lángok.
Ezért lehet hiteles az a beszámoló, amely szerint az utastérben keletkezett a tűz, hiszen belülről ez így tűnhetett. Az autóbuszban hiába vannak nehezen gyulladó anyagból az ülések, ilyenkor az utasok holmijai is táplálják a lángokat, automata oltóberendezés pedig nincs ezekben a buszokban.
Melegh Gábor szerint egy nagy erejű ütközést követően
borzasztóan kevés idő a menekülésre az néhány perc, ami a tűz miatt rendelkezésre áll.
Pánikhelyzetben, esetleg sérülten kell felismerni, hogyan lehet kijutni a roncsolódott járműből, ahol a vészkijáratok és az ablakok egy része nem használható menekülésre.
A csoportot szállító Setra 317 GT-HD típusú autóbuszról a szakértő azt mondta, jól ismert, nagy darabszámban gyártott járműről van szó, amelyet kedvelnek a személyszállítók. Megfelelő karbantartás mellett az üzemidő nem befolyásolja a busz biztonságát.
Melegh Gábor azt is mondta: még ha valamennyivel túl is lépte a jármű az adott szakaszon megengedett sebességet, nem ez okozta a balesetet, mert 10-15 kilométerrel lassabb tempónál is előfordulhatott volna a tragédia.