Nem tett le Demszkyék meghallgatásáról a gazdasági bizottság

A meghívottak közül senki nem ment el arra a mai meghallgatásra, amelyet az Országgyűlés gazdasági bizottsága a 4-es metró körüli korrupció kapcsán hívott össze. Így Bánki Erik fideszes elnök hiába szeretett volna, sem Demszky Gábortól, sem Gyurcsány Ferenctől, sem Medgyessy Pétertől, sem pedig Bajnai Gordontól nem tudta megkérdezni, hogyan történt, hogy a 195 milliárdosra tervezett négyes metró végül 450 milliárdból készült el.

Márciusban újra tesz egy próbát a gazdasági bizottság, hogy meghallgassa a 4-es metró beruházás idején vezető pozícióban lévő politikusokat - erről Bánki Erik beszélt az után, hogy a gazdasági bizottság mai ülésén sem Demszky Gábor volt főpolgármester, sem pedig Gyurcsány Ferenc, Medgyessy Péter és Bajnai Gordon egykori miniszterelnökök nem jelentek meg.

A bizottság fideszes elnöke azt mondta, hogy felmerült a BKV volt vezetőinek is a meghallgatása, de Horváth Csaba volt szocialista alpolgármestert és Gy. Németh Erzsébet volt MSZP-s fővárosi frakcióvezetőt biztosan meghívják.

Medgyessy Péter írásban jelezte, hogy jelenleg külföldön tartózkodik, de legközelebb itt lesz, ez a lehetőség pedig Demszky, Gyurcsány és Bajnai urak előtt is nyitott. Több meghívót viszont már nem küldünk ki nekik

- mondta.

Bánki Eriknek (középen) maradtak kérdései Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Bánki Erik szerint azért lett volna fontos, hogy a felkértek eljöjjenek a bizottsági meghallgatásra, mert olyan információk birtokában lehetnek, amelyeket megismerve csökkenthető lenne az a közel 60 milliárd forintos tétel, amelyet az EU visszakövetelhet Magyarországtól a 4-es metróhoz kapcsolódó visszaélések miatt.

Mi lett volna, ha

A gazdasági bizottság vezetője

főleg Demszky Gábortól szeretett volna megtudni néhány dolgot

a beruházás kapcsán. Érdekelte volna, hogy az SZDSZ-es főpolgármester miért döntött annak idején úgy, hogy a fejlesztés 200 milliárdos költségvetését kivonja a fővárosi közgyűlés felügyelete alól, és azt teljes egészében a BKV-hoz rendeli. A vonatkozó jegyzőkönyvek szerint mindezt egyébként már 2007-ben Tarlós István, még mint a közgyűlés Fidesz-KDNP-s frakcióvezetője is firtatta, az indítványát viszont, hogy a beruházás felügyelete kerüljön vissza a fővároshoz, a baloldali többség leszavazta.

Arra is kíváncsi lennék, hogy mi magyarázza, hogy a kezdetben 195 milliárd forintra becsült költségek végül 450 milliárd forintnál álltak meg - vetette fel Bánki.

Sokan voltak, néhányan mégis hiányoztak az ülésről Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Szerinte ugyancsak fontos kérdés, hogy mi idézte elő azt a helyzetet, hogy az építkezésnek nem volt fővállalkozója, hanem 20 különböző szerződést kötöttek a kivitelezésre. Az Eurometro Kft.-vel ráadásul úgy szerződtek, hogy az egyszerre látott el tanácsadási és szervezési feladatokat,

volt olyan tárgyalás, amelyen a cég egyszerre képviselte a megbízót és a kivitelezőt.

Bánki szerint az ilyen összeférhetetlenségek magyarázzák, hogy összesen 1281 esetben keletkezett többletkifizetés a beruházó, vagyis a főváros kárára.

Elrettentő példák

A Fidesz politikusa mondott még néhány meghökkentő részletet a 4-es metró építéséről.

Az alagútfúrás 126 hetet csúszott,

ez mindent beleszámolva 31 milliárd forint kártérítést jelentett, amelyet a fővárosnak kellett állnia azok felé, akik a késedelem miatt nem tudtak belekezdeni a saját szakaszukba. Meglepő az is, hogy a vitás ügyekben a főváros beleegyezett, hogy francia választottbíróság előtt szülessen döntés, még úgy is, hogy az M4-es beruházásban több francia cég is érdekelt volt.

Az is feltűnik, hogy az egyes szerződéseket rendre úgy módosították, hogy az a főváros számára kedvezőtlen, a cégeknek kedvező legyen - mondta Bánki.

Feneketlen lyuk Fotó: Mudra László - Origo

Szerinte emiatt felmerül, hogy politikai érdek húzódott meg a kifizetések mögött, és hogy az MSZP kasszájába visszacsurgattak a nyertesek. Az ehhez hasonló anomáliák miatt egyébként a fővárosi önkormányzatnál a közbeszerzésekért felelős főosztály vezetője 2006-ban már jelzett a feletteseinek, de változás nem történt érdemben.

A pénz a tét

A gazdasági bizottság elnöke egy kérdésre úgy reagált, hogy "reméli", hogy a jelzett 59 milliárd forintnál nem lesz magasabb egy esetleges szankció. Azt is elmondta azonban, hogy lehetőség van a büntetés mérséklésére, azok a tételeknél ugyanis, amelyeknél 25 százalékos bírságot irányzott elő az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) jelentése,

5 és 10 százalékos szintre csökkenthetőek, feltéve, ha bizonyítható, hogy az okozott kár nem érint súlyosan költségvetési pénzeket.

Egyébként az alkudozásban a főváros már ért el sikereket, az Alstom által szállított metrókocsikat például egy hét évvel korábbi, lényegesen olcsóbb listaár alapján hozták Budapestre.

A főváros is vizsgálódik

Az 4-es metró beruházást érintő OLAF-jelentést vizsgáló munkacsoport létrehozásáról dönthet jövő szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Tarlós István főpolgármester és Kocsis Máté önkormányzati és rendészeti tanácsnok – közös előterjesztésük szerint - a Fidesz javaslatára kezdeményezik az OLAF-jelentést vizsgáló munkacsoport felállítását. Emlékeztettek, a kormány nyilvánosságra hozta és a fővárosi önkormányzat magyar nyelven (ez egy munkaanyag, a hivatalos szakfordításra március közepéig kell várni) is közzétette az OLAF-jelentést.

Az öttagú fővárosi testület tagjainak Borbély Lénárdot (Fidesz-KDNP), Orbán Gyöngyit (Fidesz-KDNP) Geiger Ferencet (civil szervezetek), Karsay Ferencet (Fidesz-KDNP) és Tokody Marcellt (Jobbik) javasolják. Az első három képviselő tagja volt az Alstom metrókocsik beszerzését vizsgáló bizottságnak is, amit a most szintén vezetőnek javasolt Borbély Lénárd elnökölt.

Az LMP aggódik

A 4-es metró beruházásával kapcsolatos ügyek között van, amely csaknem tíz éve történt, így lassan kifutunk az időből a vizsgálattal

- mondta Hadházy Ákos, az LMP társelnöke a gazdasági bizottság ülése után.

Hadházy Ákos az éveket számolja Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Szerinte olyan ügyekről van szó, amelyek 2007 és 2009 között történtek, és lassan túl vagyunk az elévülési időn. Hadházy szerint nagy valószínűséggel ezekben az ügyekben már nem lesz büntetőjogi felelősségre vonás.

A Fidesz az OLAF-jelentés nyilvánosságra kerülése után azt mondta, hogy a 4-es metró ügye minden idők legnagyobb korrupciós botránya.