Újabb tervekkel ismét ringbe száll Debrecen az Európa Kulturális Fővárosa címért. A város évekkel ezelőtt már megpályázta a 2010. évi Európa Kulturális Fővárosa címet, azonban akkor Pécs lett a nyertes, Debrecen a harmadik helyen végzett.
Ennek ellenére Debrecen önerőből is megvalósított már több olyan projektet, ami az akkori pályázatban szerepelt.
Papp László, Debrecen polgármestere az Origónak azt mondta:
"Nagyon fontos fejlesztésünk volt az ország egyik legnagyobb modern képzőművészeti galériájának, a MODEM-nek a felépítése. Ez az egyik olyan vállalásunk volt, amelyik bizonyos értelemben zászlóshajója volt a 2010-ben benyújtott Európa Kulturális Fővárosa pályázatunknak."
Emellett a Kölcsey Központ vált nagyon szerves részévé a város életének, rengeteg társadalmi és kulturális esemény, sőt üzleti fórumok is zajlanak a központ falai között. Felújították a Nagyerdei Szabadtéri színpadot is, ami 2014-ben lett kész.
Debrecenben már az elmúlt években is nagyon sok olyan fejlesztési programot fogalmaztak meg és dolgoztak ki, amelyek növelhetik Debrecen pályázati esélyeit 2023-ban.
Papp László azt mondta, 2010. évi pályázat után sem hagytak fel a kulturális célú városfejlesztéssel:
Készültünk és gondolkodtunk abban, hogy eljöhet még Debrecen ideje.
A Latinovits Színház már most szerkezetkész állapotban van, a tervek szerint az évtized végére be is fejezik. A színház belső kialakítását egy magyar-román határon átnyúló pályázati alapból szeretnék elvégezni.
A Latinovits Színházhoz hasonlóan, teljes egészében – színpadtechnikát és külső belső felújításokat tekintve – megújul a debreceni Csokonai Nemzeti Színház is.
A 2015-ben miniszterelnök úrral megkötött megállapodásunk, amely a debreceni Modern Városok Programra vonatkozik, egyik hangsúlyos eleme a Csokonai Színház teljes körű, külső és belső felújítása
- mondta Papp László.
A kormány múlt év végén döntött egy 6,3 milliárd forintos forrás biztosításáról, jelenleg az együttműködési megállapodást készítik elő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel, amely a beruházást végre fogja hajtani.
A Latinovits Színházról azt is mondta a polgármester az Origónak, hogy amolyan kulturális bölcsőként funkcionálna.
A Latinovits Színház a Kárpát-medencei színjátszásnak tudna teret biztosítani egy posztgraduális művészeti színésztovábbképző-központtal együtt.
Ezen kívül megújítják a Csokonai Színház közvetlen környezetét, az előző években már rendbe tették az Ady teret, és a belváros központját is átépítik, amelyekre szintén megvannak a forrásaik.
Papp László az Origónak azt is mondta, a város egyik legszebb középiskolájának,
a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolának a felújítása is része ennek a programnak, és új elemként egy komolyzenei koncerttermet építenének
az Európa Kulturális Főváros pályázat keretében.
"A cél természetesen az, hogy megnyerjük ezt a nemes versengést, amire azt gondolom, hogy Debrecen esélyes. De az is cél, hogy ne önmagában a város legyen a nyertes."
Papp László szerint Debrecen a jelenlegi kulturális infrastruktúrájával is
képes lenne egy nagyon színvonalas kulturális fővárosi programsorozatot megrendezni.
"Éppen ezért, mi elsősorban a tartalomra, a programokra kívánunk koncentrálni, hiszen az előbb említett fejlesztések nagy része már megvalósul 2023-ra, ehhez külön forrást nem igényel a város" – mondta. Olyan programokat szeretnének összeállítani, amelyek akkor is megvalósíthatóak lesznek, ha esetleg nem Debrecen kapná ezt a lehetőséget.
A legfontosabb cél számunkra, hogy a debreceni emberek, a régió minden körülmények között érezze magát nyertesnek.
A polgármester azt mondta, Debrecen egy több évtizedre előre mutató fejlődési pályát vázolt fel magának, egészen 2050-ig. Egy nagyon erős, a város életének minden elemére, a gazdaságra, az oktatásra, a kultúrára, közlekedésre kiterjedő fejlesztési programot állítottak össze.
Az Európa Kulturális Fővárosa programra, nem célként, hanem eszközként tekintenek Papp László szerint, ami segíti Debrecen fejlődését, erősödését. Azt mondta,
a város élhetőbbé tétele, a város vonzerejének növelése, javítása, a fiatalok itt tartása mind nagyon fontos szempont,
amikor az Európa Kulturális Főváros Programról és pályázatról beszélünk.
Hétfőtől nyújthatják be pályázatukat azok a magyarországi városok, amelyek el szeretnék nyerni az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet. A címet viselő városnak az EU 1,5 millió eurós hozzájárulást ítél meg. A pályázat benyújtási határideje 2017. december 20.
Az Európa Kulturális Fővárosa címet 2023-ban Magyarország és az Egyesült Királyság egy-egy városa viselheti.
A korábbi pályázók közül újra megpróbálja elnyerni a címet Győr, Debrecen, Tokaj, Miskolc, Veszprém és Eger. Új pályázó lesz Gödöllő és legutóbb Szombathely jelezte indulási szándékát.