A Századvég egy korábbi közvélemény-kutatásából kiderült, hogy a
Soros György által képviselt úgynevezett soft-power gyakorlatát
– azaz a hazai civil szervezeteken keresztül történő politikai nyomásgyakorlást – egyértelműen elutasítja a magyar lakosság. A Századvég a legfrissebb kutatásában az intézményi bizalmi körképet vizsgálta meg Magyarországon.
Az eredmények alapján az derül ki, hogy a magyar lakosság többsége (56 százaléka) bízik a magyar civil szervezetekben, azonban
a külföldről finanszírozott civil szervezetek megítélése jóval negatívabb,
velük szemben jelentős bizalmatlanság látható. Csak a megkérdezettek 29 százaléka válaszolt úgy, hogy bízik ezekben a szervezetekben, ezzel a civil szféra ezen szelete a bizalmi lista legaljára került. A kutatás arra is rávilágít, hogy ezekben a szervezetekben egyedül a magukat baloldalinak vallók többsége bízik, a középen állók 31, a jobboldaliak mindössze 13 százaléka vélekedett pozitívan a külföldről finanszírozott civil szervezetekről.
A kutatás szerint pozitív a hazai oktatási intézmények megítélése,
a bizalmi rangsor első helyére kerültek a felsőoktatási intézmények (83 százalékkal),
de a lakosok kétharmada a közoktatási intézményekben is bízik (66 százaléka). A válaszadók hasonlóképpen ítélték meg az egyházi iskolákat is, és a többség (60 százalék) általában az egyházakkal szemben is bizalommal van.
A magyar társadalom többsége (77-80 százaléka) bízik a katonaságban és a rendőrségben, és összességében az alkotmánybíróság és a bíróságok megítélése is pozitív (64, illetve 63 százalék).
A magyar országgyűlésben pedig a válaszadóknak a 45 százaléka bízik.
Összességében az emberek pozitívak a nemzetközi szervezetek megítélését illetően is. A megkérdezettek
69 százaléka bízik a NATO-ban és az ENSZ-ben,
az Európai Unió esetében pedig ugyanez az arány 62 százalék.
A megkérdezettek többsége ugyanakkor bizalmatlan a médiával szemben általában, csak 42 százalék azok aránya, akik pozitívan vélekedtek a magyar médiáról.