Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az életkor és az oltási előzmények alapján elkezdik kanyaró ellen beoltani a makói kórház dolgozóit, az intézményben ápolt négy újszülött pedig a kanyaróval szembeni ellenanyagot kaphatja meg, ha szükséges – közölte Kallai Árpád, a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátóközpont Hódmezővásárhely-Makó főigazgatója.
A kórházban a múlt hét végén zárlatot rendeltek el, mert tíz dolgozónál kanyaróra utaló tünetek jelentkeztek, ötnél pedig a laborvizsgálatok is igazolták a fertőzést. Azóta 11-re nőtt a gyanús esetek száma.
A műtétre vagy vizsgálatra előjegyzett betegeket értesítették, így ők hétfőn már meg sem jelentek a kórházban.
Négy Csongrád megyei település betegeit a Békés megyei orosházi kórház látja el.
Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke azt mondta:
a kanyaró a 15 hónapnál fiatalabb csecsemőkre jelenti a legnagyobb veszélyt.
A kanyaró elleni első oltást ugyanis 15 hónapos korban szokták beadni, vagyis
az ennél fiatalabbak teljesen védtelenek
a fertőzéssel szemben. Náluk a betegség lefolyása is sokkal súlyosabb. A csecsemőknél további kockázatot jelenthet, hogy olyan felnőttektől – például a szüleiktől – kaphatják el a kanyarót, akiket beoltottak ugyan, de csak egyszer, ami nem ad kellő védettséget.
De lássuk részletesen, melyik korosztályt hogyan érintheti a kanyarójárvány!
A szakemberek szerint 15 hónaposnál fiatalabb gyerekkel nem tanácsos most Romániába utazni. Akik nem védettek a betegséggel szemben, lehetőleg Magyarországon se találkozzanak olyanokkal, akik a fertőzött területekről jöhettek, valamint tartsák be a higiénés körülményeket.
Magyarországon 98 százalékos a kanyaró elleni átoltottság, ám az oltásellenes szülők miatt ez az arány rosszabb lehet – közölte Prinz Gyula, az Egyesített Szent István Szent László Kórház főorvosa. Mint mondta, az oltásellenesség épp a kanyaró kapcsán erősödött meg, miután megjelent egy
hamis és később megcáfolt cikk
arról, hogy autizmust okoz a vakcina.
Az orvos úgy véli, egyre nagyobb probléma lesz Európában, hogy az oltásellenesség miatt korábban szinte eltűnt betegségek ütik fel újra a fejüket. Másfelől a kanyaró éppen azzal okoz nehézséget, hogy viszonylag ritkán bukkan fel. Prinz Gyula szerint
orvosgenerációk nőttek fel úgy, hogy a gyakorlatban nem találkoztak a betegséggel.
Ezt elismerte a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke is. Elmondása szerint 30 éves pályafutása során nem találkozott még kanyarós gyerekkel, ezért sem neki, sem a többi háziorvosnak
nincs tapasztalata a betegséggel.
Az ÁNTSZ közlése szerint
hazai eredetű kanyarómegbetegedés 2002 óta nem volt Magyarországon,
és az elmúlt 15 évben behurcolt, illetve behurcolt esettel összefüggő megbetegedésből is csak 12 fordult elő. Ezek során másodlagos fertőzés sem az egészségügyi dolgozók, sem a lakosság körében nem alakult ki.
Ez természetesen nemzetközi összehasonlításban is jó eredménynek számít. Az egymillió lakosra jutó esetszám alapján Romániában a legrosszabb a helyzet (51 megbetegedés), amelyet Olaszország (12), Írország (11) és az Egyesült Királyság (9) követ.
A romániai kanyarójárvány miatt a behurcolt megbetegedésekre folyamatosan számítani kell Magyarországon. Romániában 2016 eleje óta 3109 megbetegedést regisztráltak, és 16-an meghaltak. A legérintettebbek a csecsemők és a kisgyerekek (1–4 évesek).
A legtöbb esetet a Bánságban észlelték. Krassó-Szörény megyében 726, Arad megyében 617, Temes megyében 568 esetet jegyeztek. A járvány elsősorban olyan közösségeket érint, ahol az átoltottság nem elég magas, 95 százalék alatti. Ezen közösségekhez tartozó családok jellemzően sokat költöznek, vagy folyamatos mozgásban vannak, nincs háziorvosuk, és a gyerekeiket nem oltatják.
Úgy kezdődik, mint az influenza
A kanyaró egy rendkívül ragályos fertőző megbetegedés, amely már a kiütések megjelenése előtt 4 nappal fertőzhet, és a fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még 4 napig tart. A kórokozót a beteg az orr- és garatváladékával üríti.
A kezdeti tünetek hasonlóak az influenzáéhoz: magas láz, légúti tünetek, kötőhártya-gyulladás. A kezdeti tünetek után 2-4 nappal jelennek meg a bőrkiütések, amelyek a fejen, arcon kezdődnek, és később a testen lefelé terjednek. A kiütések néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében tűnnek el. Azoknál, akik nem kaptak ismétlő oltást, a betegség lefolyása enyhébb, a szövődmények kialakulásának esélye kisebb.
Aki influenzaszerű tüneteket észlel magán, és kiütések jelennek meg a fején, az arcán, azonnal vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával. Fontos, hogy telefonon egyeztessen időpontot az orvossal, hogy a vizsgálat idején a beteg másokat ne fertőzhessen meg, például a váróteremben.
