Ebből a könyvből megismerheti a magyar sajtószabadságot

173x245_sajtoszabadsag_palvince_borito.indd

A magyar sajtó 20. századi történetének részletes feldolgozása a mai napig nem történt meg, ezért mindenképpen hiánypótló kiadvány A sajtószabadság története Magyarországon 1914–1989 – című kötet, amit a Wolters Kluwer kiadó adott ki. 

A magyar sajtó 20. századi történetének részletes feldolgozása a mai napig nem történt meg, ezért mindenképpen hiánypótló kiadvány A sajtószabadság története Magyarországon 1914–1989 – című kötet. A Wolters Kluwer kiadó által kiadott mű három szerző tollából született meg, és a magyarországi sajtószabadság történetének 1914 és 1989 közötti bemutatására tesz kísérletet.

A korszakhatár kezdő évszámát két okból is indokolt a vizsgálódás kezdetének választani. Az 1914. év az első világháború kitörésének esztendeje, a háborús viszonyok közepette pedig, amikor a hadi szempontok érvényesülése az elsődleges, a polgári szabadságjogok, így a

sajtószabadság is rendszerint korlátozást szenved.

Nem volt ez máshogy ekkor sem.

Új sajtótörvényt is hozott 1914

A magyarországi sajtó történetében 1914 azonban azért is nevezetes évszám, mert ekkor, néhány hónappal a nagyháború kezdete előtt fogadták el az új sajtótörvényt, amely a reformkori liberális törvényalkotás sokáig érinthetetlen rekvizitumának tekintett 1848. évi elődjét váltotta le. A záró évszám pedig 1989, a magyarországi rendszerváltozás kezdetének dátuma, egyben a sajtó történetében is az állampárti korszak lezárása.

Nagyon izgalmas korszakot lehet megismerni a Wolters Kluwer kiadó könyvéből Forrás: Wolters Kluwer Kft.

A kötet szerzőinek figyelme a magyarországi sajtószabadság érvényesülésének vizsgálatára irányul. A fókuszban a jogi szabályozás és annak gyakorlati érvényesülésének, a sajtóirányítás szervezetének és működésének bemutatása, a sajtórendészet kérdésköre áll. A kötetben a sajtót ért büntetések (lapbetiltások, sajtóperek) példák alapján történő szemléltetése is bőséges teret kap, és emellett a mindenkori politikai elitek sajtószabadságról alkotott felfogásáról is képet kap az olvasó.

A kevésbé szabad időszak

Az 1914 és 1989 közötti időszak természetesen a sajtó történetének vonatkozásában sem homogén korszak. A nyomtatott szó, illetve az elektronikus médiumok révén terjesztett gondolat szárnyalását nemcsak a különböző politikai és társadalmi berendezkedések alatt korlátozták eltérő mértékben, hanem

az egyes korokon belül is különbségeket lehet megfigyelni.

Az azonban elmondható, hogy mind az első világháború, mind az ellenforradalmi rendszer, mind a koalíciós korszak, mind pedig az azt követő állampárti berendezkedés idején a sajtó kevésbé volt szabad, mint a megelőző dualizmus időszakában vagy a rendszerváltozás utáni Magyarországon.

A kötet készítői tisztában vannak azzal, hogy e könyv nem pótolja a magyar sajtótörténet megíratlan fejezeteit, hanem csak adalékként tud reményeik szerint a meglévő hiányosságok pótlásához hozzájárulni.