2013. március 12-én reggel a két gyermekét egyedül nevelő anya, Renner Erika kutyát sétáltatni indult, amikor az ajtóban elé ugrott egy bukósisakos, biciklismaszkos, kesztyűt viselő férfi. Megragadta a nyakánál, és betuszkolta a lakásába. Megkötözte egy zsineggel.
Az asszony ekkor tűszúrást érzett.
Rájött, hogy a férfi a combjába adott be valamilyen injekciót, amitől kábult lett, és magatehetetlenné vált.
A férfi ezután levetkőztette, és leöntötte lúggal a nemi szervét,
majd bevonszolta a fürdőszobába, és a kádba tette, ahol lemosta egy kicsit. Kamillával is letörölgette, végül egy pokrócba csavarta. Mielőtt a férfi elmenekült, még kirabolta a lakást. Kétszázötvenezer forint értékű elektronikai cikket vitt magával. Eltűnt az asszony két mobiltelefonja, és az egyik gyerek laptopja is. Az eszméletlen asszonyra a volt férje és új élettársa talált rá.
Miután a nyomozók kihallgatták az áldozatot és két kamasz gyerekét, eleinte három férfira gyanakodtak.
A volt férjre, az akkori élettársra és a volt szeretőre.
Ez utóbbira az asszony lányának vallomása alapján kezdtek gyanakodni a rendőrök. Mindhármukat kihallgatták. A volt szerető, a Budai Irgalmasrendi Kórház volt főigazgatója lett az első számú gyanúsított, miután a hazugságvizsgálón olyan kérdéseknél jelzett a poligráfos műszer, mint
„Erikát ön rabolta ki?” (válasz: nem), vagy „Tudja-e ön, hogy Erikát ki rabolta ki?” (válasz: nem).
Emellett az alibije sem volt sziklaszilárd. B. Krisztián azt mondta, március 12-én reggel negyed hat és fél hat között ébredt, majd autóval a kórházba ment, és
a támadás időpontjában is ott volt.
Részletesen beszélt arról, mit csinált az irodájában, és hogy több alkalmazottal is váltott néhány szót. Azt mondta, az egész napját a munkahelyén töltötte. Csak akkor hagyta el az épületet, amikor a szülei lakására ment, és aztán egy étteremben megebédelt. Ezt azonban a munkatársai nem támasztották alá. A férfi négy hónapig előzetes letartóztatásban volt, és kitartott ártatlansága mellett.
2014. július 7-én szabadon engedték az orvost. A Fővárosi Főügyészség azzal indokolta döntését, hogy
nem tudtak hivatalos DNS-bizonyítékot begyűjteni a férfi ellen,
a sértett kezének összekötözésére használt zsinór ugyanis csak azonosításra alkalmatlan DNS-maradványokat tartalmazott. A minden kétséget kizáró bizonyíték tehát hiányzott, ráadásul az asszony sem vallott a férfi ellen, mert nem ismerte fel benne a támadóját.
Bene Krisztián előbb a Terézvárosi Egészségügyi Szolgálatnál helyezkedett el, majd a 6. kerületben egy több mint száz gyereket ellátó körzet orvosa lett.
Az asszony ügyvédje nem nyugodott bele az ítéletbe. Úgy gondolta, nem jó döntés született. Renner Erikát is éjszakai pánikrohamok gyötörték, mert úgy érezte, nem segít neki az igazságszolgáltatás. Egy 2014-es tévéműsorban, miután kiderült, hogy újra bíróság elé állítják a volt főigazgatót, azt mondta, már biztos benne, hogy korábbi szeretője volt a maszkos támadó.
Bene Krisztián újra bíróság elé került.
Három évvel a támadás után, 2016 májusában újraindult ellene az eljárás. A férfinak ezúttal Renner Erika vallomásán kívül az első számú tanúval is szembesülnie kellett. Vele az után találkozott, hogy állítólag boldogan, ugrálva elhagyta a tetthelyet.
A beidézett tanú úgy emlékezett, hogy a főorvos kék szemét látta azon a reggelen.
Az igazságügyi toxikológus szakértők véleménye is napirendre került. Ők az asszony vérében és vizeletében ketamint, klonazepámot, midazolámot és meprobamátot találtak.
Ezen szereknek a használatához szükséges információkat az internetről egy laikus is beszerezheti, igaz, ennek valószínűsége csekély”
– mondta Zacher Gábor toxikológus a bíróságon, és arról is kifejtette a véleményét, hogy szerinte az elkövetőnek
alapos egészségügyi ismeretekkel
kellett rendelkeznie, tehát orvos lehet az illető.
Egyébként
az asszony a mai napig nem tud nemi életet élni,
a lúgos támadás ugyanis maradandó sérüléseket okozott. A maró folyadék a bőrfelületet és nyálkahártyát is érte, szétroncsolva az asszony hüvelyét és a méhszáját is.
Az elkövetés módja több mint elgondolkodtató. A lúgos bűncselekményhez injekciós tűt használtak, valamint egy kábításra alkalmas szert és valamilyen maró anyagot, a szakértők szerint lúgot. Ezeket egy orvos ismeri a legjobban, és ő az, aki ezekhez a legkönnyebben hozzáférhet, hiszen elérhetőek a kórházakban. A bíró úgy vélte, a maszkos támadó
rendelkezik egészségügyi szaktudással,
ami arra utal, hogy Bene Krisztián a tettes. (Más orvos nem lehetett érintett Renner Erika megtámadásában.) Emellett megállapította, hogy a támadó érzelmileg kötődött az áldozathoz, hiszen kamillával lemosta, miután leöntötte lúggal. Ez arra utal, hogy
nem akart nagy fájdalmat okozni neki,
ami egy szexuálisan aberrált elkövetőre nem jellemző. Ezért
kevésbé valószínű, hogy ismeretlen volt az elkövető
az áldozat számára. Az is kiderül, hogy
a férfinak volt indítéka
a támadás elkövetésére. Hat évig tartó viszonyuknak az áldozat vetett véget. A szakítást pedig Bene Krisztián nem tudta feldolgozni, Renner Erika állítása szerint zaklatta őt. Az orvos az utolsó szó jogán ártatlanságát bizonygatta.
A férfit első fokon, nem jogerősen, 4 év börtönre ítélték és 5 évre eltiltották az orvosi hivatástól. A bíró enyhítő körülményként számolt azzal a ténnyel, hogy a volt főigazgató büntetlen előéletű, és öt kiskorú gyermeket kell eltartania. Az áldozat és jogi képviselője súlyosabb büntetésért fellebbezett. Később az ügyészség is csatlakozott hozzájuk. Ők azt kérték a másodfokú bíróságtól, hogy az első ítélettel szemben, amely szerint a férfit
maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés
miatt büntették, ezúttal
életveszélyt okozó testi sértésért
vonják felelősségre, és kapjon szigorúbb ítéletet.
A másodfokú tárgyaláson Renner Erika azt kérte a bíróságtól, hogy Bene Krisztiánt
„előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésért”
ítéljék el, és életfogytig tartó büntetést kapjon.
Máziné Szepesi Erzsébet bírói tanácsa újabb szakértői véleményeket kért az ügyben. Zacher Gábor és Molnár Miklós orvos szakértők már korábban azt mondták, hogy
az áldozat közvetett életveszélyben volt.
Az ismert toxikológus szerint az asszony kétszer is meghalhatott volna. Először a kábítás következményeként, másodszor pedig abban az esetben, ha az égési sérülései elfertőződnek. Azt is mondta, hogy nem a támadón, hanem
a véletlenen múlt, hogy az áldozat nem halt meg.
Mivel a bíró tisztázni akarta a látszólag egymásnak ellentmondó szakértői véleményeket, a védelem kérésére újra megnyitotta a bizonyítást. Ismét beidézte a a szakértőket, hogy az orvos védője feltehesse nekik a tisztázatlan kérdéseket. Az ügyvéd az asszony sérüléseinek nagyságát és súlyosságát firtatta azért, hogy bebizonyítsa, hogy az áldozat nem volt életveszélyben.
Bár a szakértők azt nem tudták pontosan meghatározni, hogy Renner Erika testének hány százalékát marta szét a lúg, abban egyetértettek, hogy ez
nem feltétlenül lényeges az életveszély megállapításához.
A szakértők kiemelték:
a nő közvetett életveszélyben volt.
Még orvosi szemmel is borzasztó volt a látvány”
– tette hozzá Molnár Miklós szakértő.
Bene Krisztián ügyvédje azzal érvelt, hogy a sérülések akár úgy is keletkezhettek, hogy
az asszony leöntötte magát kamillateával.
A szakértők ezt a feltételezést azonnal elvetették.
Ez nem víz volt, ez valamilyen maró anyag volt”
– magyarázta Zacher Gábor.
A toxikológus magyarázata szerint a forró víztől vagy teától a testen hólyagok keletkeznek. Az áldozaton viszont
barnás-sárgás elváltozások és ugyanilyen folyásnyomok
voltak. Ilyet pedig – a szakértő szerint – csak valamilyen maró anyag,
például lúg képes okozni.
A másodfokú bírói tanács egy óra gondolkodás után meg is hozta a döntését. Az elsőfokú ítélettel szemben megállapították, hogy az asszony a támadás miatt életveszélyben volt. Ha nem kapott volna időben orvosi segítséget,
meghalhatott volna.
Így a férfit életveszélyt okozó testi sértés miatt 9 év börtönbüntetésre ítélték, és örökre eltiltották a munkájától. A bíró ezt azzal indokolta, hogy a gyerekorvos visszaélt szakmai tapasztalatával és tudásával azért, hogy
szenvedést okozzon egy másik embernek,
ezért nem méltó arra, hogy gyógyíthasson. Azt pedig súlyosbító körülményként értékelte, hogy a férfi
előre kitervelte a támadást, aljas indokból és brutális módszerrel
követte el. Az ítélet azért nem jogerős, mert a bíróság úgy döntött, az Irgalmasrendi Kórház volt főigazgatóját kifosztás és magánlaksértés miatt is felelősségre kell vonni. Az ügy harmadfokon folytatódik.