Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ötvenkettőre emelkedett a kanyarógyanús esetek száma az országban, és közülük 15 esetben igazolták is a betegséget – számolt be az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) főigazgató-főorvosa pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Oroszi Beatrix elmondta, a gyanús esetek közül hármat kizártak, 34 esetben pedig a laboratóriumi vizsgálatok még folyamatban vannak. A héten igazolt két új eset a makói kórházban kialakult járványhoz tartozó eset – tette hozzá, kiemelve: továbbra sincs országos járványveszély. A szakember közölte, az elmúlt napokban
Csongrád megyében 391 embert oltottak be
kanyaró-mumpsz-rubeola (MMR) elleni kombinált oltással. Oroszi Beatrix emlékeztetett arra, hogy központi keretből 800 adag MMR oltást és négy adag humán gamma-globulint szállítottak Szegedre, a makói és a szegedi betegek, illetve családtagjaik oltására. Jelenleg két intézményben – a makóiban és a Szegedi Tudományegyetemen – van a kanyarójárvánnyal összefüggésben zárlat.
A főigazgató emlékeztetett: a betegség megjelenésekor az országos tiszti főorvos körlevelet küldött minden egészségügyi szolgáltatónak, és elrendelte a kanyarógyanús megbetegedések jelentését és kivizsgálásának szigorú felügyeletét.
Oroszi Beatrix úgy fogalmazott: a kanyaró a legragályosabb fertőző betegségek egyike,
a jelenleg zajló lokális járvány váratlan és szokatlan „járványügyi esemény”,
amelynek okát fel kell deríteni, és az ismételt előfordulást meg kell előzni. Hozzátette: vizsgálják azt, hogy akik részesültek valaha védőoltásban, hogyan kaphatták el a kanyarót.
Indokolt, hogy az ország Romániával határos megyéiben, valamint a gyermekellátás területén országos hatáskörrel bíró intézményekben dolgozó egészségügyi személyzet körében úgynevezett szeroepidemiológiai vizsgálatot végezzenek a kanyaróval szembeni fogékonyság felmérésére – mondta.
E vizsgálat után derül ki, hogy kiket szükséges kanyaró ellen beoltani.
Oroszi Beatrix elmondta, Magyarországon kívül nyolc európai országban alakultak ki kisebb, lokális járványok, például Ausztriában, Franciaországban vagy Olaszországban. Ezekbe az országokba az utazást nem korlátozzák, kivéve ez alól Románia – jegyezte meg.
A szakember felívta a figyelmet, hogy
az oltást azoknak javasolják, akik kanyaróval fertőzött országba utaznak,
és a betegség elleni védettségük nem teljes körű, tehát csak egy oltást kaptak, vagy nem estek át a kanyarón. Nem ajánlják az utazást a 15 hónapnál kisebb gyermekek esetében sem, és annak sem, aki a közeljövőben gyermeket tervez, vagy jelenleg várandós.
Az OEK főigazgatója hozzátette: az oltás háziorvosi recept ellenében kiváltható a patikákban, a vakcinát a háziorvos adja be. Kiemelte azt is, hogy folyamatosan egyeztetnek az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi intézettel a rendelkezésre álló oltóanyagkészletekről. A héten hétezer adag védőoltás került patikai forgalomba.
Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat, amelynek köszönhetően a 47 éven aluli lakosság döntő többsége kapott legalább egy kanyaró elleni oltást. A hosszú távú védettség kialakítása érdekében 1989-től két alkalommal, 15 hónapos, majd 11 éves korban kapnak oltást a gyerekek.
Az elmúlt két évtizedben Magyarországon az úgynevezett átoltottság meghaladta a 98 százalékot.
Hazai eredetű kanyarómegbetegedés 2002 óta nem fordult elő,
és az elmúlt 15 évben behurcolt, illetve behurcolással összefüggő esetből is csak tizenkettőt jelentettek Magyarországon.
A kanyaró súlyos fertőző betegség, amelynek kezdetben influenzaszerű tünetei vannak: torokfájás, köhögés, magas láz. A beteg a tipikus kiütések megjelenése előtt négy nappal már fertőzhet, és a fertőzőképesség a kiütések eltűnése után még négy napig tart.
