Elutasították az állam kérelmét Sukoró-ügyben

Velence, 2009. április 14. Beépítetlen terület Velence és Sukoró határában, a Velencei-tó északi részén. A tervek szerint ezen a területen épül fel az Európa legnagyobb üdülőjének szánt, King City nevű, háromezer-ötszáz vendég befogadására alkalmas szálloda és szórakoztató komplexum. Természetvédők a jövő nemzedékek országgyűlési biztosához fordultak az óriás beruházás miatt. Az Élőlánc Magyarországért elnevezésű civil szervezet úgy látja, hogy az új központ komoly kockázatot jelent a tó vízminőségére, sérti a hely természeti és történelmi értékeit és megváltoztatja a táj karakterét. MTI Fotó: Beliczay László

Elutasította mai döntésében a magyar állam egyik kérelmét Sukoró-ügyben a Kúria. Az állam 1,2 milliárd forint kötbért követelt a beruházó cégtől, a bírói fórum azonban helybenhagyta azt a korábbi jogerős ítéletet, amely csupán 88 millió forint megfizetésére kötelezte a KC Bidding Kft.-t.

Kedden a legfelsőbb bírói fórum elutasította a magyar állam felülvizsgálati kérelmét, amelyet a Sukoró-perben nyújtottak be. A Kúria ezzel helyben hagyta azt a jogerős részítélet, amely 88 millió forint késedelmi kötbér megfizetésére kötelezte az elsőrendű alperes céget, a KC Bidding Kft.-t.

Se kaszinó, se kötbér Forrás: MTI/Beliczay László

Az ügy előzménye, hogy a magyar állam 2009 októberében koncessziós szerződést kötött a King's City kaszinókomplexum beruházójával, a KC Bidding Kft.-vel. Ebben többek között napi 2,47 milliós napi kötbért kötöttek ki arra az esetre, ha a rendszeres beszámolási kötelezettségének nem tesz eleget a cég. Ehhez kapcsolódóan kézfizető kezességet vállalt a másodrendű alperes, Roland S. Lauder.

A 2010-es kormányváltás után megindult bírósági eljárásban a magyar állam 1,245 milliárd forint késedelmi kötbért és 900 millió forint meghiúsulási kötbért követelt.

Az évek során azonban a késedelmi kötbér vonatkozásában a kft.-vel szemben 88,179 milliós kötbért és kamatait állapított meg az elsőfokú bíróság, Laudert illetően pedig elutasította a keresetet.

A másodfokú bíróság jogerős döntése szerint is helytálló volt a késedelmi kötbér jelentős mérséklése, a másodfokú alperes esetében pedig a kereset elutasítása. Ezt támadta meg felülvizsgálati kérelemmel a magyar állam a Kúrián, többek között a kötbér összegének csökkentését vitatva. A Kúria ennek nem adott helyet.

A kúriai döntést követően a magyar állam jogi képviselője úgy fogalmazott, hogy félő, hogy a KC Bidding nem képes eleget tenni a követelésnek, Lauder kötbért illető kézfizetési kezessége pedig immár nem érvényesíthető.Szerinte kérdés, hogy

milyen lehetett az a 2009 őszén kötött megállapodás, amely alapján nem lehet a kézfizető kezességnek érvényt szerezni.

A keddi kúriai döntéssel lezárult a meghiúsult sukorói kaszinó-beruházással kapcsolatos polgári pernek a késedelmi kötbérrel kapcsolatos része, a 900 milliós meghiúsulási kötbérre vonatkozó per viszont tovább folyik. Sukoró-ügyben ezen kívül is zajlik még más eljárás.