Szokatlan konstrukciót talált ki Soros György, amikor a 90-es évek elején a fejébe vette, hogy gründol magának egy egyetemet. Az ötlet magva az volt, hogy egy csapásra két intézetet jegyeztet be, de míg az egyik csupán papíron létezik, a másik a fizikai valóságban is elkezd működni. Előbbit - amelyet Kósa Lajos fideszes frakcióvezető egyszerűen csak fantomnak titulált - nevezte el Central European Universitynek (CEU), míg utóbbi a Közép-európai Egyetem (KEE) nevet kapta a milliárdostól.
Vagyis a kettő nem ugyanaz, hiszen két különálló jogi entitásról van szó, és véletlenül se szinonimái egymásnak.
Sorosék 1991-ben az Egyesült Államokban - pontosabban New York államban - regisztrálták a CEU-t, ezért is az angol elnevezés. Csakhogy ez nem egy valódi intézmény, nincsenek se oktatói, se hallgatói, hiszen kézzel foghatóan nem is létezik, még konkrét címe sincs. A CEU ugyanis mindösszesen kvázi egy képzési program, egy felsőoktatási koncepció, ha úgy tetszik, egy darab papír, amelyet történetesen az USA-ban akkreditáltak.
Mint ilyet pedig - és ez könnyen belátható -, még ha akarná se tudná bezárni senki.
Ahhoz, hogy a CEU létezhessen, kellett tehát egy konkrét intézmény, amelyben megvalósulhat a képzési program. Ez lett a KEE, amelyet viszont már Magyarországon alapítottak, és itt is vették nyilvántartásba, 1993-ban. A KEE egy államilag elismert, de magánkézben lévő magyar egyetem, ahol a CEU képzését kínálják az ide felvett, közel kétezer hallgatónak. Abszolút nincs vele gond, de a tényekhez hozzátartozik, hogy a KEE diákjai erős nemzetközi közösséget alkotnak, több mint 100 országból érkeztek Budapestre, a magyarok aránya 10 és 20 százalék között mozog. Soros alapvetően így képzelte el az egyetemi közeg összetételét, a KEE-t kifejezetten nemzetközi egyetemnek álmodták meg: már az első évfolyam hallgatói (alig 100-an) is húsz különböző országból származtak.
A trükk az egészben az, hogy bár csupán egy intézményről beszélünk, a képzések döntő része mégis két diplomát ad a végzetteknek, egy amerikait és egy magyart.
A kormány éppen ezt a kettősséget kifogásolta, vagyis hogy az Államokban amúgy fizikailag nem is létező egyetem Budapesten hivatalos amerikai diplomát bocsájt ki, miközben ehhez még egy magyart is mellécsap úgy mellékesen. Ez a gyakorlat, akárhogy is nézzük, komoly versenyhátrányt okoz más magyar felsőoktatási intézményeknek, amelyek "mindösszesen" egy diplomát tudnak felmutatni a hallgatóiknak. A szerdán elfogadott törvénymódosítás azt mondja ki, hogy ha a KEE-CEU tandem a jövőben is szeretne amerikai diplomát kiállítani, akkor az USA-ban is alapítson egy szokványos egyetemet oktatókkal és hallgatókkal. Az így létrejövő amerikai és a magyar intézmény együttműködéséről pedig jöjjön létre egy megállapodás az Egyesült Államok és Magyarország kormánya között.
Fontos tisztában lenni a ténnyel, hogy ha ez a szcenárió valamilyen okból kifolyólag nem jönne össze szeptemberig, akkor "csak" annyi történne, hogy
a KEE már nem indíthatna el újabb, amerikai diplomát garantáló évfolyamokat, de az intézmény maga, a KEE továbbra is működhetne.
Miért ne működne, hiszen még egyszer: az egyetem egy Magyarországon bejegyzett, a magyar állam által elismert egyetem, így pedig az EU területén is elismert diploma kiadására képes.
Ezt erősítette meg egyébként tegnap Palkovics László oktatásért felelős államtitkár az Inforádió Aréna című műsorában. A szakpolitikus leszögezte, hogy a KEE a magyar szabályoknak megfelelő magánintézmény, amelyet a Magyar Akkreditációs Bizottság is regisztrált. A CEU-t viszont Amerikában jegyezték be, amely ott nem folytat képzéseket, e helyett szintén a KEE-n belül működik.
Jelezte, hogy a mostani jogszabály módosítás semmilyen formában nem érinti a KEE-t, egyúttal cáfolta, hogy a CEU-t be akarnák zárni.
Az államtitkár szó szerint a következőt mondta:
A CEU is működhet az idők végezetéig, de a KEE működjön az idők végezetéig, mindkettő kiváló intézmény.
Csakhogy Palkovics szerint ez a saját működési modell, hogy valójában két egyetemről van szó egy budapesti épületben, sokaknak egyáltalán nem világos. Ez a tényező is szerepet játszhatott a módosítást övező felháborodásban, illetve abban, hogy a CEU bezárásaként értelmezték a változást.
Ezt erősítette meg ma reggel a Kossuth rádióban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, aki egy zavaros, átláthatatlan, előjogokat biztosító jogi formaként írta le a KEE és a CEU helyzetét. "Ezt mindenképpen meg kell szüntetni, ebben a formában nem szeretnénk, ha a CEU tovább működne" - húzta alá. De azt is hozzátette, hogy a KEE megmaradásához viszont magyar érdekek fűződnek.