Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A hét legfontosabb eseményének nevezte Lázár János kancelláriaminiszter a szerda délutáni brüsszeli vitát Magyarországról. Azt mondta, ha Orbán Viktor miniszterelnök nem jelent volna meg az Európai Parlament (EP) előtt, egyértelmű, hogy "felmosták volna velünk a padlót". Lázár szerint a kormányfői jelenlét egyértelműen megmutatta, hogy Magyarországon erős a demokrácia.
Úgy értékelt, hogy a brüsszeli meghallgatás eredményes volt, mert sikerült megvédeni az ország érdekeit.
A magyar álláspont végig nyugodt és higgadt volt - mondta. Hozzátette, hogy a kormány részéről köszönnek minden hozzászólást, még a hisztérikus támadásokat is.
A felsőoktatási törvény kapcsán indított kötelezettségszegési eljárásról azt mondta, hogy az bizonyíték arra, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) sorsát nem befolyásolja a jogszabály, és a Soros-egyetem szabadon működhet. Az Európai Bizottság ugyanis nem a tanszabadság kérdésében indított vizsgálatot, csupán a szolgáltatások szabad áramlásának megsértése miatt. Lázár szerint ezzel a döntéssel nem alapjogi, hanem üzleti problémává redukálódott a CEU körüli botrány.
Brüsszel ugyanis nem talált érdemi kifogást a tanszabadság témakörében.
A kancelláriaminiszter egy újságírói kérdésre elmondta, hogy a CEU kapcsán a kormány részéről Altusz Kristóf helyettes államtitkár folytat tárgyalásokat, napokon belül pedig létrejön a találkozó az amerikai nagykövetség budapesti ügyvivőjével is. Leszögezte, hogy nem a CEU-ra hoztak törvényt, hiszen itthon 28 külföldi egyetem létezik. A módosítás éppen arról szól, hogy egy felsőoktatási intézménynek se legyen privilégiuma másokhoz képest.
Lázár külön is kitért Soros György mai találkozójára Jean-Clude Juncker európai bizottsági elnökkel. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint szokatlan, hogy a milliárdos nem vállalta a nyilvánosságot, és egy külön bejáraton érkezett meg a találkozóra. Jelezte, hogy tiszteletben tartják Juncker és Soros régi barátságát, de azt is gondolják, hogy ezzel az egyeztetéssel világossá vált, hogy valójában nem a CEU, a felsőoktatás, vagy a jogállam problémái vannak napirenden, hanem Soros Györgyé.
Megjegyezte, hogy szerinte érdekes kérdés, hogy egy tőzsdei spekuláns hogyan érdemelte ki, hogy ilyen kitüntetett figyelemben részesítsék Brüsszelben.
Leszögezte, hogy ezzel együtt is a magyar kormány jogi, és nem politikai ügynek tartja a felsőoktatási törvény kapcsán indított brüsszeli eljárást, amelyre érdemben kívánnak reflektálni. Jelezte, hogy a kormány kész rá, hogy mindenben megfeleljen az uniós jognak.
Lázár János az EP-vita mellett még vagy tucatnyi ügyről számolt be részletesen, így a nemzeti konzultációról is. Egyfelől elmondta, hogy a kormányzati kezdeményezés 18. napja zajlik,
ez alatt 470 ezren küldték vissza a kérdőíveket, további 52 ezren pedig interneten válaszolták meg a kérdéseket.
A számadatok időarányosan jobb eredményt mutatnak, mint a legutóbbi, 2015-ös nemzeti konzultáció. A kérdőívek kézbesítése május 6-ig tart.
A miniszter ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy az EB jövő héten maga is foglalkozik a nemzeti konzultációval, Orbán Viktor miniszterelnök pedig a hétvégén ismét Brüsszelbe utazik, ahol részt vesz az Európai Néppárt elnökségi ülésén. Lázár azt mondta, hogy az "Állítsuk meg Brüsszelt" kampány valójában arról szól, hogy kerüljön-e több hatáskör uniós szintre, vagy a tagállami felelősség a nemzetállamokat illesse meg. Leszögezte, hogy fel sem merülhet, hogy "Magyarország kilépjen az EU-ból, vagy kizárják a néppárti családból. "Mi a reformokban szeretnénk aktív szerepet játszani" – húzta alá.
Az ún. civil törvényt Lázár úgy kommentálta, hogy ezzel jogot kívánnak teremteni arra, hogy a magyar választók megismerhessék a közéletet intenzíven alakító szervezetek működését. Szerinte aki elfogad pénzt, annak azt sem kell szégyellnie, ha nyilvánosságra hozzák, hogy honnan finanszírozzák. Szerinte az eddigi gazdálkodási beszámolók gyakorlata egyrészt nem volt kötelező érvényű, másrészt nem volt átlátható, éppen ezért javasolják a változásokat.
Ennek lényege, hogy a jövőben a törvényszéken kellene regisztrálniuk azoknak a szervezeteknek, amelyek éves szinten 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatásban részesülnek.
Lázár azt mondta, hogy jelenleg egy helyi képviselőre is szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint a civilekre.
A kancelláriaminiszter bejelentette, hogy június 15-ig meglesz a következő év elfogadott költségvetése. A tervezet elkészült, ebben 2,4 százalékos hiánnyal, 4,3 százalékos GDP-növekedéssel és 3 százalékos inflációval számolnak.
A minimálbér 138 ezer forint lesz, a garantál bérminimum 180 ezer forint, a nettó átlagos keresetek 8,8 százalékkal nőnek.
A büdzsében lesz egy 200 milliárdos tartalék is, de 185 milliárdot költenek az egészségügyre, 82 milliárdot az oktatásra, és 55 milliárdot a rendvédelemre. Lázár szerint nagy előrelépés, hogy a költségvetési források 20 százaléka fejlesztéseket szolgál, ez eddig nem volt jellemző ilyen mértékben. A cél a teljes foglalkoztatottság, és hogy mindenki jobban járjon. A különböző életpályamodellek összesen 556 ezer embert érintettek, és érintenek jövőre is, akik fizetése 30-45 százalékkal emelkedett. Ez összesen 906 milliárd forintba kerül. Adócsökkentésre is marad mozgástér: az internet áfája 5 százalékra, a fogyasztási hal áfája ugyancsak 5 százalékra csökken.
Az uniós források kapcsán Lázár arról beszélt, hogy összesen 9300 milliárd forint értékben írtak ki pályázatokat, 5 ezer milliárd forint sorsáról már döntöttek, 2 ezer milliárdot pedig ki is fizettek. Ezzel a tempóval Magyarország az uniós élbolyba tartozik.
A miniszter bejelentette, hogy ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tett az ügyészségen egy 18 milliárd forintos uniós bírság ügyében.
Ezt azért szabták ki, mert 2003-2009 között olyan informatikai rendszert használtak az uniós pénzek pályáztatása kapcsán Magyarországon, amely több helyen is megsértette az előírásokat: például hirdetmény nélkül bonyolítottak le pályázatokat. Az EMIR rendszer kialakítása a Welt 2000 Kft.-hez kötődik, amelyet az akkor még létező NFÜ bízott meg. A vezetője Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felesége volt. Lázár megjegyezte, hogy az EMIR kialakítását kifejezetten a Welt cégre szabták, ezeket a szerződéseket pedig olyan emberek írták alá, akik azóta már a Gyurcsány családhoz köthető Altus vállalatban dolgoznak.
Lázár János azt is bejelentette, hogy miután az EB jóváhagyta a paksi atomberuházást, átminősítő kezdeményezéssel fog élni, amely befejeztével az atomblokk szerződéseinek "túlnyomó része megismerhetővé válik, a titkosítás mértéke jelentősen csökken". A miniszter szerint erre azért van szükség, mert a paksi projekt körül folyamatos a vádaskodás, hogy valamiféle titkos megállapodás született az oroszokkal, ez pedig nem igaz. "Ezt a vitát untam meg, ezért szeretném hozzáférhetővé tenni azokat az adatokat, amelyek nem veszélyeztetik a beruházást" - fejtette ki.
A 86. Kormányinfón az is kiderült, hogy munkacsoport jött létre a magyar jogi határzár kapcsán. Azt fogják tisztázni, hogy pontosan milyen jogok illetik meg a tranzitzónába érkező menekülteket. Ennek fontos része lesz az őrizetbe vétel kérdése, amely a magyar kormány szerint száz százalékban megfelel az uniós jognak. Lázár jelezte, hogy a kerítés és a jogi határzárnak köszönhetően lecsökkent a Magyarországra tartó illegális bevándorlás, jelenleg 600-an várakoznak magyar területen.
