Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Április 7-től él az Európai Parlament és az Európai Tanács közös rendelete, amely szisztematikus határellenőrzést vezetett be a schengeni külső határokon a be- és kilépő irányban egyaránt. Ez előírja, hogy a szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek (tehát az uniós állampolgárok) adatait az uniós adatbázisokban tárolt információkkal kell összevetni. Emellett az Európai Bizottság két rendszert is bevezetett: az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) a vízummentes harmadik országok állampolgáraira vonatkozik, míg az Európai Határregisztrációs Rendszer (EES) a vízummal rendelkező és vízummentes személyek európai uniós határátlépéseit követi nyomon - írja a Migrációkutató Intézet elemzése.
A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy a tagállamok kötelezettségévé vált
Vagyis áprilistól minden esetben, minden személynél, aki az EU külső határát átlépi, az adatait is le kell futtatni a nyilvántartásokban.
Az új ellenőrzést értelemszerűen a magyar-horvát, a magyar-ukrán és a magyar-szerb viszonylatban lévő határátkelőhelyeken mind belépéskor, mind kilépéskor alkalmazni kell. A magyar-román határon a Magyarországról kilépő utasokat csak szúrópróbaszerűen, kockázatelemzés alapján kell vizsgálni, a belépő irányban azonban valamennyi utasra az új ellenőrzés vár.
A hatályba lépést követően már az első napokon hatalmas sorok alakultak ki az érintett szakaszokon, mindez pedig előrevetíti, hogy a nyári turisztikai szezonban extrém hosszú várakozási időkkel találhatják magukat szembe a pihenni induló és onnan hazatérő emberek.
A torlódások elkerülésére a rendelet elvileg kínál megoldást: amennyiben a szisztematikus ellenőrzések aránytalanul lassítják a határforgalom áramlását, a tagállamok dönthetnek a felfüggesztéséről. De csak akkor, ha a rendőrség elemzése azt állapítja meg, hogy a könnyítése nem okoz biztonsági kockázatot.
Az új helyzet miatt a magyar rendőrség már figyelmeztette is az utazókat, hogy amennyiben a schengeni térségen kívülre kívánnak kiutazni, ne a megszokott időben, hanem korábban induljanak el. De más országok is érzékenyen reagáltak a fejleményekre, Horvátország például a brutális hosszú kocsisorok láttán április 8-án - tehát egyetlen nappal az új szabály hatályba lépése után - ideiglenesen felfüggesztette a szigorított határellenőrzést a horvát-szlovén és a horvát-magyar határon. Az elmúlt másfél hónapban több állam (például Magyarország, Ausztria, Bulgária, Görögország és Olaszország is) jelezte a szigorított határellenőrzés felfüggesztését.
A tagállamok számából látszik, hogy a gond már most nagy, és még el sem kezdődött a nyári turistaidőszak.
A frissen bevezetett uniós jogszabály-változások eredete egészen 2015-re nyúlik vissza, amikor a terroristatámadásokra és a külföldi terroristák megjelenésére válaszul az Európai Bizottság egy javaslatcsomagot terjesztett elő. Az alapprobléma az volt, hogy egyre több uniós polgár, illetve a tagállamok területén tartózkodási joggal rendelkező személy utazott Szíriába és Irakba, hogy ott a fegyveres konfliktusban részt vegyenek és az Iszlám Állam kötelékeiben harcoljanak. A brüsszeli kezdeményezés céljaként azt jelölték meg, hogy az EU hatékonyan tudja kezelni a migráció és a biztonság terén jelentkező kihívásokat.
Erre azért volt szükség, mert a terrorszervezetek klasszikus értelemben vett szervezeti felépítése az elmúlt években megváltozott, új típusú fenyegetettségek keletkeztek. Az Iszlám Állam előretörése pedig alapjaiban változtatta meg a terrorizmus elleni küzdelem eszközrendszerét.
Az Iszlám Állam propaganda tevékenységének sikere abban látszik a leginkább, hogy egyre nagyobb számban képes az iszlám vallású, vagy az iszlámra áttért európai állampolgárokat megszólítani.
A radikálizálódók több ezres számban utaznak ki a szíriai és iraki hadszíntérre, az pedig könnyen belátható, hogy a harcokban részt vevő muzulmánok az Európai Unióba való hazatérésüket követően komoly veszélyt jelenthetnek. A kockázat Magyarországot sem kerüli el, hiszen a visszaáramló harcosok számára Magyarország a földrajzi elhelyezkedése miatt valódi tranzit államá vált.
Az teljesen egyértelmű, hogy a fizikai és a jogi határzár, illetve a külső határok védelmének megerősítése a migrációs válság és a terrorizmus elleni fellépés egyik alapvető eszköze. A szisztematikus ellenőrzés bevezetésével valóban szigorodott a határforgalom kontrollja, csakhogy ezzel párhuzamosan az uniós állampolgárok átkelése is megnehezült, a tagállamokat sújtó, túlzott adminisztratív terhekről már nem is beszélve.
A megoldás a célzott ellenőrzések visszaállítása lehet, amely amellett, hogy biztosítja az utasforgalom zavartalan áramlását, megfelelő válaszlépést jelent a biztonsági kihívásokra is. Utóbbi szempontjából ugyanis a legfontosabb elem a szélsőséges nézetekre fogékony személyek és csoportok feltérképezése, illetve szűrése. Ehhez pedig tovább kell növelni a felderítésben és az elhárításban részt vállaló rendvédelmi szervek hatékonyságát.
Hogy lesz-e változás a tapasztalatok alapján a jelenlegi határellenőrzési gyakorlatban, az egyelőre kérdéses, az viszont biztosnak látszik, hogy a
szisztematikus határellenőrzésre vonatkozó rendeletet mindenképpen felül kell majd vizsgálni.
Már csak azért is, mert bizonyos csoportok esetében (gyermekkorúak, iskolás kirándulócsoportot, vagy a határ mentén lakó ingázók) – mindenképpen kivételt kellene tenni a szigorított ellenőrzés végrehajtása alól.
(A cikk a Migrációkutató Intézet "Fürdővízzel a gyereket? - a szisztematikus határellenőrzés előnyei és hátrányai" című friss elemzésének ismertetése.)
