Teljesen súlytalan lehet az EP-határozat

STRASBOURG, FRANCE - NOVEMBER 24 : General view of the European Parliament is seen during a session in Strasbourg, France on November 24, 2016. The European Parliament on Thursday adopted a non-binding motion urging the European Commission and national governments to temporarily suspend EU accession talks with Turkey. By 479 votes to 37, with 107 abstentions, lawmakers backed a motion calling on "the Commission and on the Member States to initiate a temporary freeze of the ongoing accession negotiations with Turkey". Mustafa Yalcin / Anadolu Agency

Az Európai Parlament baloldali és liberális frakciói az uniós szerződés hetedik cikke szerinti eljárás – Magyarországgal szembeni – megindítását kezdeményezik abban a beterjesztett javaslatukban, amelyről szerdán döntenek a képviselők Strasbourgban. Gulyás Gergely, a  Fidesz alelnöke arról beszélt, hogy az Európai Parlament már sokadszorra lépi át a hatáskörét. Az Alapjogokért Központ szerint ugyanis semmilyen jogi kötőerővel nem bír az elfogadni tervezett határozat.

Valamennyi magyar EP-képviselő utasítson el minden Magyarországot elítélő európai parlamenti határozatot! – szólított fel a Fidesz frakcióvezető-helyettese az Országgyűlésben. Gulyás Gergely napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy szerdán az Európai Parlament Magyarországgal kapcsolatban két határozattervezetet tárgyal.

Élesítenék a hetedik cikkelyt

Ismert, az egyiket a konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt, a másikat egy négypárti – szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali – alkalmi koalíció készítette. Utóbbiban azt javasolják, hogy a parlament tegye meg az első lépést a „jogi atombombaként" emlegetett 7. cikkely szerinti eljárás elindításához, ami – ha eljutna odáig a folyamat – Magyarország EU-s szavazati jogának felfüggesztésével járhatna.

Magyarországot elítélő határozatról szavaznak az uniós képviselők Forrás: Anadolu Agency/2016 Anadolu Agency/Mustafa Yalcin

Gulyás: Túllépi az EP a hatáskörét

Gulyás Gergely kiemelte: sok tekintetben nem értenek egyet az Európai Néppárt indítványával, de ez annyiban mégis a „földön marad", hogy elsősorban a magyar kormányt az Európai Bizottsággal való konstruktív tárgyalásokra szólítja fel. Miután a magyar kormány 2010 óta többször bizonyította, hogy

még a legkényesebb kérdésekben is igyekszik megállapodásra jutni

az EB-vel, ezért önmagában ennek a felszólításnak nincs plusztartalmuk – jegyezte meg.

Gulyás szerint az EP már sokadszor lépi túl durván és felhatalmazás nélkül a hatáskörét, amikor magyar belpolitikai kérdésekben foglal állást, ezért arra szólította fel valamennyi magyar EP-képviselőt, hogy minden Magyarországot elítélő európai parlamenti határozatot utasítsanak el. Az Európai Bizottság hitelességét rombolja, hogy amennyiben egy magyar kormányzati vagy parlamenti döntés Soros György érdekeltségét érinti, akkor néhány napon belül a bizottság teljes vezetése „vigyázzban áll", hogy a milliárdossal találkozzon – fogalmazott a Fidesz frakcióvezető-helyettese.

Gulyás Gergely szerint ismét túllépi a hatáskörét az EP Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Dömötör: Felpörög az ideológiai boszorkányüldözés

A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, Dömötör Csaba pedig arról beszélt, hogy az EP-ben most a baloldali képviselők kezdeményezésére „újra felpörög az ideológiai boszorkányüldözés", hogy meghátrálásra kényszerítsék Magyarországot stratégiai ügyekben. Dömötör hangsúlyozta: a nemzeti konzultáció célja, hogy egyetlen uniós intézmény se vehessen el jogköröket Magyarországtól, főleg nem a magyarok belegyezése nélkül.

Módosító javaslatok

A baloldali pártok által beadott indítványhoz több módosító javaslat is érkezett keddig. A lengyel Jog és Igazságosságot (PiS) is soraiban tudó ECR-frakció hangsúlyozná, hogy az EU szuverén nemzetállamok közössége, és azt is beleíratná a dokumentumba, hogy

az unió egységére nézve káros támadásokat indítani egyes tagállamok ellen

ahelyett, hogy az Európai Bizottság a szerződések őrének szerepét töltené be. A francia Nemzeti Front elnöke, Marine Le Pen vezette ENF-frakció pedig egy terjedelmes, az akadémiai szabadságtól kezdve a homoszexuálisok helyzetéig, sok mindenért aggódó, erősen kritikus részt lecseréltetne arra az egyetlen mondatra, hogy az EP „teljességgel támogatja a magyar kormányt".

A módosítók sorsát nehéz megjósolni, a baloldali állásfoglalást azonban szinte biztosan elfogadja a plénum. A többséghez 376 szavazat kell; a négy frakciónak együtt 360 mandátuma van, de számolhatnak a kiszavazó liberálisabb – luxemburgi, holland, skandináv – néppártiak és az olasz Öt csillag mozgalom szavazataival is, ez mintegy harminc pluszvoksot jelent.

Guy Verhofstadt, a liberális frakció vezetője élen jár a Magyarország elleni támadásokban Forrás: AFP/Emmanuel Dunand

Alapjogokért: Nincs jogi kötőerő

„Az EP határozata egy politikai állásfoglalás, így a jogi kötőerő annak tekintetében értelmezhetetlen. A szocialista–zöld–kommunista szivárványkoalíció tervezete a 7. cikkely szerinti eljárás megindítását sürgetné, és deklarálná, hogy Magyarországon tartósan és jelentős mértékben sérül a jogállamiság" – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. „Ez nemcsak tényszerűen cáfolható, de még a hazánkkal

sok esetben indokolatlanul kritikus hangnemet megütő Európai Bizottság szerint sem igaz.

Éppen az Európai Parlament plénuma előtt Magyarországról tartott vita keretében mondta el ugyanis Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke, hogy nem indítják meg sem a 7. cikkely szerinti eljárást, sem pedig a Lengyelország ellen folyó úgynevezett jogállamisági eljárást. Az EP az ilyen politikai határozatok elfogadásával azt akarja megmutatni, hogy tényező, hogy igenis van súlya az EU intézményrendszerében. A tényleges hatás azonban éppen az ellenkező: minél több alaptalan és következmények nélküli határozatot fogadnak el, annál kevésbé veszik őket komolyan" – hangsúlyozta.