Miniszterelnökség: Nem mindegy, ki osztja ki a norvég támogatást

A magyar kormány célja, hogy a teljes civil világ részesülhessen a norvég civil alap pénzeiből, ezért ragaszkodik hozzá, hogy beleszólása lehessen annak a pályázatnak a kiírásába, amelynek alapján kiválasztják a pénzek alapkezelőjét - mondta a Magyar Időknek Perényi Zsigmond, a Miniszterelnökség nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára.

Azt mondta, a magyar kormány megegyezésre törekszik a Norvég Alap és az EGT Alap 2014-2021-es ciklusának támogatása ügyében, de nem mindenáron. Ha sikerül megegyezni a részletekben, akkor

a 2014-2021-es ciklusban 214,6 millió eurót kaphat Magyarország,

107,5 milliót a Norvég Alapból, és 108,9 milliót az EGT Alapból - ez utóbbinak minimum 10 százalékát kell a civil alapnak juttatni.

Arra a kérdésre, hogy a tárgyalópartnerek felfüggeszthetik-e az alap működését, Perényi Zsigmond azt mondta, hogy ezt nem tehetik meg olyan könnyen, mert komoly és jól megtérülő gazdasági előnyökhöz jutnak azért cserébe, hogy támogatást nyújtanak. "Fontos tehát hangsúlyozni, hogy nem jószántukból adják ezeket a pénzeket" - tette hozzá.

A tizenöt országból, amely részesül az alapok támogatásaiból, Magyarország a harmadik legnagyobb összeget kapja.

"Egyébként semmiről nem vagyunk lemaradva, mert eddig csak öt ország állapodott meg velük a tizenötből" - jegyezte meg a helyettes államtitkár, aki szerint a tartalmi kérdések jelentős részében valószínűleg nem is lesz vita a május közepén esedékes harmadik tárgyalási körben,

a sarkalatos pont az alapkezelő kérdése lesz.

Hangsúlyozta: a magyar kormány soha nem mondta azt, hogy bele szeretne szólni magába a pénzosztásba. Ezeket a pénzeket azonban közpénzeknek tekinti, tehát abból a feltételéből nem kíván engedni, hogy beleszólása lehessen annak a pályázatnak a kiírásába, amelynek alapján kiválasztják a pénzek alapkezelőjét, amely aztán - pályáztatás révén - szétosztja a kapott támogatást.