Nézőpont: Politikai válság fenyegeti Európát

London, 2017. március 29. Uniópárti tüntetők egy európai uniós zászlóval tiltakoznak az Európai Unióból való kilépés ellen a brit parlament épülete előtt Londonban 2017. március 29-én. Ezen a napon a brit kormány megküldte az értesítést a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról, hivatalosan elindítva az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnéséhez vezető folyamatot. (MTI/EPA/Andy Rain)

Erős Európához erős nemzetállamok és stabil kormányok kellenének, de az elitellenes erők erősödése éppen a politikai stabilitás ellen hat, és ez különösen az Európai Unió előtt álló kihívások miatt adhat okot aggodalomra - derült ki a Nézőpont Intézet tanulmánykötetéből.

A tanulmánykötet a holland és a francia választás eredményének értelmezése mellett az elitellenes erők erősödésének hátterével, valamint a bevándorlás választási kampányokat tematizáló szerepével foglalkozik.

Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője szerint erős Európa csak erős nemzetállamokra építhető, ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy a tagállamokban stabil kormányok működjenek. Véleménye szerint a Brexit, a bevándorlási krízis, a terrorizmus, a déli államok gazdasági és társadalmi problémái, valamint a demográfiai helyzetkép egy-egy önmagában is súlyos válságterületet jelent.

Emmanuel Macronnak várhatóan nem lesz stabil többsége Forrás: MTI/EPA/Reuters pool/Philippe Wojazer

A tanulmánykötet rávilágít, hogy ezek mellett

egy politikai válság is kibontakozóban van.

A tagállami közvélemény-kutatások alapján ma csaknem 60 millióan szimpatizálnak baloldali vagy jobboldali elitellenes erővel, ez hozzávetőlegesen a szavazókorúak egyötöde. Az elitellenes formációkkal szimpatizálók száma ráadásul hatmillióval növekedett a bevándorlási válság két évvel ezelőtti kezdete óta.

Stabilitás helyett bizonytalanság

Fodor Csaba szerint annak ellenére, hogy sem a tavaly év végi osztrák államfőválasztáson, sem az idei holland és francia választásokon nem elitellenes jelölt, illetve párt győzedelmeskedett, mindhárom választáson történelmi eredményt értek el ezek a formációk. Az elemző szerint ennek egyik legfontosabb oka, hogy a kampányokat a korábbiaknál hangsúlyosabban tematizálta a bevándorlási krízis.

A holland választás óta csaknem nyolcvan nap telt el, de még mindig nincs kormánya az országnak. A júniusi francia nemzetgyűlési választás eredménye nehezen jósolható meg, de valószínűleg nem lesz stabil többsége Emmanuel Macron kormányának. A Nézőpont Intézet ügyvezetője szerint így akár a holland, akár a nemrég lezajlott francia választás eredményét nézzük, politikai stabilitás helyett bizonytalanság jellemző, ez pedig az unió előtt álló kihívások miatt adhat okot aggodalomra.