Soros Györgyről sok mindent el lehet mondani, de egyet biztosan nem, mégpedig azt, hogy véka alá rejtette volna a bevándorlással kapcsolatos nézeteit. Az általa vallott ideológia után nem is kell különösebben nyomozni, hiszen ő maga többször is nyíltan megírta, mit is gondol a világ átalakulásáról és a modernkori népvándorlásról.
A milliárdos az az ember, aki nem problémát, hanem lehetőséget lát a migrációs krízisben.
Mindezt nem a magyar kormány, vagy éppen az Origo találja ki, az állítás mögött ugyanis írásos bizonyítékok vannak, amelyeket maga Soros György jegyez.
Ezek egyike az a javaslatcsomag, amelyet még 2015 szeptemberében publikált a tőzsdespekuláns, és lényegében hat pontban mindenkinek a tudomására hozta, hogy miként is kellene eljárni az Európát elözönlő migránscsoportokkal. Ezt mindjárt bővebben is ismertetjük, de van itt egy másik remekmű a Soros-levelekből, amely 2015 júliusában a Financial Times hasábjain értekezik az illegális bevándorlásról, és arra a következtetésre jut, hogy
Európa darabjaira hullik menekültek nélkül, azt pedig egyenesen ostobaságnak nevezte, hogy a kontinens nem lehetőségként tekint a bezúduló embertömegekre.
Visszatérve a hat pontra, Soros a Project-Syndicate oldalán azzal kezdi, hogy nem lehet az emberi jogi szempontokat alárendelni a határok védelmének, hiszen ennek a közös értéknek a "megtagadása" szétveri Európát. Az nem világos, hogy Soros szerint miért következik a határok védelméből az emberi jogok megtagadása, de az állítás lényege nem is ez volt. Két éve, amikor az előszeretettel jótékonykodónak nevezett milliárdos meghirdette a maga "willkommenskultur" irányzatát, Orbán Viktor magyar kormányfő is előállt a maga hat pontjával, egészen pontosan három nappal korábban. A miniszterelnök cselekvési programja viszont a beengedés helyett egy merőben más célt tűzött ki, ez pedig éppen a határok védelme volt.
A Soros-filozófiába nem nehéz tehát belelátni, hogy azzal tulajdonképpen Orbán Viktornak is üzent: ők ketten merőben mást gondolnak a világról.
A világ egyik leggazdagabb embere szerint ugyanis Európának évente legalább egymillió bevándorlót kellene beengednie, ezt követeli meg "az előrelátható jövő érdeke". Azt ugyan Soros is felveti, hogy a teljesen más környezetből és kultúrából érkező tömegek összeengedése problémás lehet, de szerinte erre is van megoldás: fizessenek az EU-tagországok. Nem is keveset, minden egyes bevándorló után 15 ezer eurót (4,7 millió forint), összességében évente 15 milliárd eurót.
Ennyivel nem ússzák meg az uniós adófizetők, Soros ugyanis világpolgárként mindig nagyban játszott, így azt is felvetette, hogy mi lenne, ha Brüsszel a törökországi, a jordánia és a libanoni menekülttáborok irányítását is magára vállalná. Soros nem is lenne üzletember, ha e mellé a pont mellé nem tűzne kalkulációt. Ez a kezdeményezés menekültenként 5 ezer euróba kerülne az uniós közösségnek. Azt persze jótékonyan elhallgatta, hogy csak Jordániában 1,5 millió, Törökországban 3,5 millió, Libanonban pedig legalább 2 millió menekült táborozik jelenleg is.
Soros körültekintő, az is eszébe jutott a nagy tervezgetésben, hogy hogyan lehetne a gigantikus méretekben Európába özönlő bevándorlókat biztonságosan bejuttatni a kontinensre. Mondjuk ún. "biztonságos útvonalak" kialakításával, mind a balkáni folyosón, mind pedig az olaszországi kapuknál.
Így az is érthetőbbé válik, hogy tulajdonképpen mit is jelent és miért is vörös posztó a magyar kerítés Soros György szemében.
Ezeréves igazság, hogy a politikai emlékezetnél nincs rövidebb dolog a világon. Csak reménykedni tudunk benne, hogy így fordulhatott elő, hogy Soros György hat pontjáról megfeledkezett a baloldali média, és talán ez magyarázza azt is, hogy a Soros-egyetem (CEU) körül kipattant vitát elkezdték úgy értelmezni, mint a Soros és a magyar kormány között húzódó konfliktus középpontját. Pedig a casus belli már régóta foglalt, ez pedig a bevándorlásról alkotott, eltérő álláspont. Soros ezért mesterkedik a magyar kormány ellen.