A kormányfő beszédében kiemelte: Magyarország kiállása Törökország mellett nem egyszeri eset, hanem annak a stratégiának a következménye, hogy Magyarországnak - konzervatív országként - az emberi értékek számítanak. Fontos az üzlet, a pénz, de a legfontosabb az, hogy az embernek legyenek barátai - mondta. Azt is mondta: ebből kötelezettségek is fakadnak, és Magyarország kitart a barátai mellett, még „ha kényelmetlen” is.
Kijelentette: „akármilyen törökellenes megnyilatkozások is lesznek jelentős európai uniós országokban, Magyarország ezekhez sohasem fog csatlakozni”, hanem Törökország oldalán áll. Törökország Európa szélén helyezkedik el, védi Európa belsejét, és
ha nem tenné a kötelességét, Európát már elárasztotta volna sok millió bevándorló,
akikkel nem tudnának mit kezdeni - hangsúlyozta. Úgy látja, ezért Törökországnak tisztelet jár, és ezt mindig meg is adjuk neki.
Orbán Viktor azt mondta, „ha török lennék, első pillantásra olyan sok figyelmet nem fordítanék” a magyar gazdaságra, hiszen Törökország hamarosan Európa legnagyobb országává válik, jóval nagyobb, mint Magyarország, jó helyen van, mert ugyan vannak háborúk is körülötte, de stratégiailag fontos helyen van. Ugyanakkor
Magyarország tízmilliós országként képes 110 milliárd dollár értékű exportot előállítani,
míg a 80 milliós Törökország 145 milliárd dollár értékűt - mutatott rá. Hozzátette: Magyarország exportteljesítménye felhívja a figyelmet, hogy van ott valami, amit még Törökországnak is érdemes észrevennie.
Úgy vélte, egy török üzletembernek azért is érdemes Magyarországra figyelnie, mert ez Európa legbiztonságosabb országa: miközben Európában a közbiztonság romlik, Magyarországon rend, biztonság és kiszámíthatóság van minden szempontból.
Ezen kívül alacsonyak az adók, egy cég az éves profitja után 9 százalékos adót fizet,
a befektetetésekhez olyan támogatásokat kap, amelyekkel csökkentheti az adóterheit, itt az egyik legalacsonyabb a személyijövedelem-adókulcs Európában, és nincs örökösödési adó - sorolta.
A miniszterelnök kitért rá:
az EU tagjaként Magyarország egy 500 milliós piac része.
Továbbá Magyarországnak van egy speciális szövetségesi rendszere, a visegrádi négyek csoportja - mondta. Kifejtette: a V4-ek együtt adják az európai gazdasági növekedés nagy többségét, az EU-ban a gazdasági teljesítmény súlypontja nyugati irányból Közép-Európa felé mozdul, „itt van a jövő”.
Arról is beszélt: Recep Tayyip Erdogan akkori török miniszterelnök 2013-ban budapesti látogatásával hatalmas lökést adott az együttműködésnek, az üzleti kapcsolatoknak. Akkor azt a célt tűzték ki, hogy ötmilliárd dollár legyen a magyar-török gazdasági kapcsolatok volumene. Ezt nem sikerült elérni, aminek sok oka van, és bár van fejlődés, egyelőre még nincs áttörés az üzleti kapcsolatokban, ezért most keresik azokat a politikai döntéseket, zászlóshajókat, amelyekkel el lehetne ezt érni - magyarázta.
Orbán Viktor azt is mondta, a magyar „érzékeny fajta”, ezért azt tanácsolta a török üzletembereknek, hogy
„ne provokálják” és „ne oktassák ki” őket, ha üzletet akarnak csinálni,
viszont adják meg nekik a tiszteletet, hiszen ugyan Magyarország egy tízmilliós ország, de ezeréves történelme van, ami tiszteletet parancsol.
Binali Yildirim török miniszterelnök azt mondta: tavaly nyáron „aljas puccskísérlet” történt Törökországban, ennek célja a török demokrácia felszámolása, jövőjének romba döntése volt, de a „nemzet bátorsága” és a „kormány elszántsága” segített, hogy felülkerekedjenek rajta.
Akkor kiderült, kik a valódi barátaik, és az egyik ilyen Magyarország,
amely határozottan kiállt a török nemzet mellett és elítélte a puccskísérletet - fogalmazott. Hozzátette: ezt a hozzáállást sosem felejtik el.
A török kormányfő arról is beszélt, hogy Erdogan 2013-as budapesti látogatása nagy lendületet adott a kétoldalú kapcsolatoknak, de az ötmilliárd dolláros célt még nem érték el, ezért még kell dolgozni, de mindkét országban minden feltétel adott a sikerhez.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország tisztában van azzal, hogy tőle senki nem várja el a nagy világpolitikai válságok megoldását, ezért külpolitikája fókusza gazdasági jellegű, a külpolitika elsődleges feladata, kötelessége, hogy felismerje a magyar nemzeti gazdasági érdekeket, és olyan döntéseket hozzanak, amelyekkel ezeket kiszolgálják. Nem lehet ez másként egy ilyen nyitott gazdaság esetében - vélekedett.
A tárcavezető azt mondta: ezért az együttműködés a legfontosabb kereskedelmi és gazdasági partnerekkel komolyan meghatározza a nemzetgazdaság teljesítményét, és Törökországnak is - amely Magyarország tizenhatodik legfontosabb kereskedelmi partnere - alapvető szerepe van a magyar gazdaság alakulásában.
Tavaly 2,8 milliárd dollár volt a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke,
az idén pedig várhatóan meghaladja a 3 milliárd dollárt - közölte.
Kitért rá:
72 magyar vállalattól 94 üzletember érkezett most Ankarába,
ők elsősorban azokat az ágazatokat képviselik, amelyekben a magyar gazdaság az élvonalba tartozik, így a vízipart, az agráripart és az informatikát. Szijjártó Péter elmondta: a kormány feladata megteremteni a lehetőséget az üzleti kapcsolatok építéséhez, ezért 255 millió eurós hitelkeret hoztak létre az Eximbanknál, hogy segítsék az együttműködést.
Ankarai látogatása során Orbán Viktor több miniszterével együtt részt vesz a felső szintű stratégiai tanács ülésén, amely a gyakorlatban magyar-török „kormányülést”, kormányzati csúcstalálkozót jelent.