Az Országgyűlés 130 igen, 61 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2016-os szakmai tevékenységéről és az intézmény működéséről szóló beszámolót. Warvasovszky Tihamér ÁSZ-alelnök a parlamenti vita kezdetén azt mondta, a számvevőszék 2016-ban 260 jelentést hozott nyilvánosságra, az ellenőrzések hasznosulása érdekében több mint 2200 intézkedési kötelemmel járó javaslatot fogalmazott meg, és
további 169 figyelemfelhívó levelet küldött az ellenőrzött szervezeteknek,
a feltárt szabálytalanságok, hiányosságok kijavítása, valamint a beazonosított kockázatok csökkentése érdekében.
Elfogadta a parlament a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. A fideszes Kósa Lajos, Gulyás Gergely, Németh Szilárd és Vitányi István által jegyzett indítvány 130 igen, 44 nem és 24 - jobbikos - tartózkodó szavazatot kapott. A szavazásnál a független Szabó Tímea az ülésterem közepén a jogszabály elleni tiltakozásul a Norvég Alap által támogatott civil projektek listáját mutatta fel. Az ülésvezető Latorcai János jelezte, hogy a politikus megzavarta a szavazás rendjét, amiről tájékoztatni fogja Kövér László házelnököt.
A törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok 15 napon belül kötelesek bejelenteni a bíróságon külföldről támogatott szervezetté válásukat, amint az általuk kapott tárgyévi támogatások összege eléri a pénzmosás elleni törvényben meghatározott összeg kétszeresét, 7,2 millió forintot.
Az adatok nyilvánosak lesznek,
az érintetteknek pedig a bejelentés után fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott - a médiatörvény szerinti - sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek.
A büntetőeljárásról (Be.) szóló új törvény szerint a jövőben az ülnökök részvétele az ítélkezésben csak szűk körben marad meg, a kihallgatásokhoz, meghallgatásokhoz telekommunikációs eszközöket is igénybe lehet venni. A bűncselekmények felderítése, bizonyítása érdekében folytatható titkos információgyűjtés szabályait is ez a jogszabály tartalmazza. Az Országgyűlés 154 igen, 10 nem szavazattal és 34 tartózkodás mellett fogadta el a kormányzati előterjesztés minősített többséget igénylő rendelkezéseit.
A parlament 154 igen, 39 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett elfogadta a titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosítását.
Az új büntetőeljárási törvényben rögzítették: a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés olyan különleges, leplezett tevékenység, amely a büntetőeljárásnak képezi szerves részét, vagyis információk mellett
eredendően bizonyítékok megszerzésére is irányul.
Bevezettek egy, a nyomozást megelőző új eljárási szakaszt, az előkészítő eljárást, ennek szabályait is tartalmazza a most elfogadott jogszabály. A büntetőeljárás főszabály szerint továbbra is bűncselekmény gyanúja alapján indul.
Meghosszabbítja és növeli hozzájárulását a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni nemzetközi koalíció munkájához Magyarország. A Magyar Honvédségnek az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való további részvételéről szóló - a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát igénylő - határozati javaslatot 133 igen, 61 nem és 2 tartózkodás mellett fogadta el a Ház kedden.
Az Országgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Honvédség az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíciós műveletek elősegítése érdekében egy, legfeljebb 200 - váltási időszakban 400 - fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingenst állomásoztasson az Iraki Köztársaság területén. A kontingens partnerképesség-építési, katonai segítségnyújtási és tanácsadási,
őrző-védő és csapatkísérő feladatokat lát el 2019. december 31-ig.
Be kell lépniük az ügyvédi kamarába azoknak a jogtanácsosoknak, akik a jövőben jogi képviseletet vagy okiratok ellenjegyzését kívánják ellátni - ez az egyik legfontosabb újdonság az ügyvédi tevékenységről szóló új törvényben, amelyet kedden fogadott el a parlament. Az Országgyűlés 130 kormánypárti igen, 3 nem szavazattal, 61 tartózkodás mellett fogadta el az 1998-as ügyvédi törvényt felváltó jogszabályt. A törvény lépcsőzetesen lép hatályba: egyes rendelkezései már a kihirdetését követő nyolcadik napon, a legnagyobb része azonban csak jövő év január 1-jén.
Az Országgyűlés 159 igen, 38 nem szavazattal elfogadta az egyes állami tulajdonú ingatlanok ingyenes egyházi tulajdonba adásáról szóló - kétharmados többséget igénylő - törvényjavaslatot. Ez alapján több egyház is ingyen jut állami ingatlanhoz kulturális, hitéleti, nevelési, oktatási, szociális feladatai elősegítése érdekében.
Az Egri Főegyházmegye megkapja az érseki palota alatti pincerendszert.
Miskolcon az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség tulajdonába kerül a zsinagóga melletti ingatlan. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye által fenntartott esztergomi kollégium és általános iskola épülete az egyházmegye tulajdonába kerül. A Don Bosco Szalézi Társasága a főváros IV. kerületében, az Árpád utcában kap meg egy ingatlant.
A nemzetiségi oktatásnak az állami oktatással megegyező színvonalúnak kell lennie, illetve meg kell felelnie az oktatásra előírt törvényi feltételeknek. Ez nem pusztán oktatási követelmény, hanem az egyenlő bánásmód alkotmányos alapértékének garanciája - a többi közt ezt mondja ki az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvény módosítása, amelyet 135 igen, 28 nem és 30 tartózkodó szavazattal fogadott el a Ház. A törvény a jövőben sajátos rendelkezéseket ír elő az egyidejűleg vallási és nemzetiségi oktatásra. Az ilyen oktatásnak mindkét érintett oktatási fajta szabályait be kell tartania.
Elfogadta a parlament a 2018-es költségvetést megalapozó törvénycsomagot, amely 29 jogszabályt módosít. Az adótörvények és a büdzsé összhangját célzó változtatásokat 129 igen és 64 nem szavazattal hagyták jóvá a képviselők kedden. A parlament kiszélesítette egyes szociális ellátások jogosulti körét azzal, hogy megemelte a maximális jövedelemhatárt.
Egyebek mellett a közgyógyellátási, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági jövedelemhatára emelkedik 5 százalékponttal.
A továbbiakban ismét megállapítható lesz a megváltozott munkaképességűek rehabilitációs ellátása, továbbá új intézményként vezetik be a kivételes rokkantsági ellátást azok számára, akik nem rendelkeznek kellő biztosítási idővel.
Az Országgyűlés kedden elfogadta a kormány jövő évi adócsomagját, amelynek értelmében az internet, a hal és
a sertésbelsőség áfakulcsa is 5 százalékra csökken
2018-ban. A képviselők 152 igen szavazattal, 40 nem ellenében hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését.
A parlament döntése nyomán a fizető-vendéglátók a jelenlegi egy helyett 2018-tól már három lakásig vagy üdülőig választhatják a legegyszerűbb és a legnagyobb megtakarítást biztosító tételes átalányadót, amelynek összege szobánként évi 38 400 forint. Újdonság az is, hogy az ingatlant hosszú távon bérbeadóknak a jövő évtől nem kell az egymillió forintot meghaladó jövedelem után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetniük, csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót.