Belháborúskodással, választási vereségekkel és egy helyben járással telt az elmúlt félév a Magyar Szocialista Párt és a Demokratikus Koalíció számára. Bár látszatra úgy tűnt, hogy az MSZP egységesen felsorakozott Botka László mögött, azonban a miniszterelnök-jelölt egyelőre nem tudott új szavazókat megszólítani. Botkának sokat ártottak a különféle botrányai kezdve a luxusterepjárójától a luxusórájáig. A szegedi polgármesterről az is kiderült, hogy eltitkolt egy jelentős földterületet, amit csak később vallott be.
A Demokratikus Koalíciót továbbra is teljes mértékben Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök uralja. Bár volt egy kísérlet Lengyel László vezetésével, hogy valahogy eltávolítsák a pártelnöki posztról, azonban az akció olyannyira balul sült el, hogy az MSZP és a DK viszonya még rosszabb lett. Pedig
2017 elején úgy tűnt, hogy a két párt megállapodott egymással
az egyéni körzetek elosztásáról, és a DK biztos lehetett abban, hogy 2018 után frakciója biztosan lesz az Országgyűlésben, de Botka színrelépésével az alkut felbontották.
Ez a félév sem volt sikeres sem az MSZP, sem a DK számára, hiszen egyikük sem tudta jelentősen növelni szavazói számát. A különféle közvélemény-kutatók adatai szerint az MSZP a teljes népesség 12-14 százalékának támogatásával rendelkezik (igaz, a Nézőpont Intézet csak 7 százalékot mér), ami 2017 elejéhez képest előrelépés 3-4 százalékponttal, de nem előrelépés 2016-hoz képest, amikor az MSZP tudott hasonló számokat produkálni. A DK sem tudott elérni előrelépést támogatottságban, 4-6 százalékon áll a teljes népesség körében, ahogy tavaly is – minderről már Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője beszélt az Origónak.
Úgy látja,
az év elejét meghatározta a Botka László keltette csodavárás.
Év eleji beszéde volt a legjobb szocialista beszéd az elmúlt hét évben, ami nem azt jelenti, hogy Botka kiemelkedő szónok lett volna, de a többi korábbi pártelnökök (Mesterházy Attila és Tóbiás József) unalmasságához képest érezni lehetett előrelépést a kommunikációban. Előrelépést jelentett az is, hogy határozottabb ideológiai profilt kapott a „Fizessenek a gazdagok” szlogennel fémjelzett botkai programvázlat, vagyis az MSZP erőteljesebb baloldali irányba váltott, nem mentesen némi demagógiától. A korábbi temetői hangulat a párton belül kissé bizakodóvá vált – tette hozzá.
A lelkesedés azonban fokozatosan lelohadt. Botka színre lépésével ugyanis hónapokkal később sem járt olyan támogatásnövekedéssel, mint amilyen a németországi SPD kancellárjelöltje, Martin Schulz esetén történt, igaz, ott is csak átmenetileg. Ennek oka többrétű:
Az MSZP, mint párt igen rossz állapotban van már jó ideje.
Még ez év elején is milliárdos adósságról cikkezett a sajtó, a székházuktól is meg kellett válniuk – mondta Nagy Attila Tibor.
Vezető politikusai sokszor egymásra is olyan gyanakvással, ellenségeskedéssel tekintenek, mint a Fideszre, tehát a vezető garnitúra közösségi állapota egyértelműen rossz, ez nem igazi előrevivő csapat. A párt testületi jellege - vagyis hogy több jelentős hatáskörű testület működik a párton belül, az egyéni vezetők hatalma ugyanakkor erősen korlátozott - csak fokozza a szembenállást, mert megteremti a lehetőségét a klikkek, lobbik elburjánzásának. A megyei/fővárosi erős embereknek ma is nagy a befolyásuk a pártra, amely szintén a centrifugális működést segíti.
Káros a pártra az is, hogy egy ideje eleinte még csak blogokon, aztán széles körben is felvetődött, hogy egyes politikusok valójában a Fidesz emberei - ezen sejtetésre bizonyíték ugyan nem került elő, de ez is rontotta a párton belüli légkört – mondta az elemző.
Nagy Attila Tibor szerint Botka jobb szónok, mint a korábbi pártelnökök, de nem kiemelkedő, magával ragadó. Következetlensége több ízben tetten érhető volt. Például
nem tudta jól elmagyarázni, kik is nem kerülhetnének fel a 2010 előtti korszakból a párt választási listájára.
Súlyos - és akár a választásig kiható - hibát követett el, amikor a Reutersnek nyilatkozva - még ha feltételesen is, de - kilátásba helyezte a szerb-magyar határra kihelyezett kerítés lebontását.
Erre a kormányoldal természetesen lecsapott, már csak azért is, mert jól tudta: a magyar lakosság nagy többsége nagyon is egyetért a kerítéssel, illetve elutasítja a migránsokat. Úgy tűnt, hogy Botka szembehelyezkedik a többséggel és később, saját nyilatkozata negatív visszhangjától is megrettenve már korrigált egy újabb beszédében, amikor azt mondta: addig áll a kerítés, amíg a magyar lakosság fél. Csakhogy ez a cikk-cakk egy ilyen fontos kérdésben nem kelti egy megbízható, kormányzóképes miniszterelnök-jelölt benyomását – mondta az elemző.
A párt szakmai ereje nagyot romlott. Botka miniszterelnök-jelölti programja tele van közhelyekkel, általános óhajokkal, nagyotmondásokkal. Például kijelenti: „Igazságtalan és megalázó az a gyakorlat, hogy ma Magyarországon egy női munkavállaló ugyanazért a munkáért negyedével kevesebb bért kap. 2018-tól az egyik legelső intézkedésünk arra kell irányuljon, hogy egyenlő munkáért mindenki egyenlő bért kapjon.”
Csakhogy ebből nem derül ki, hogy pontosan milyen eszközökkel kíván Botka javítani a helyzeten, amely egyébként bonyolult munkaerőpiaci-társadalmi kérdés és csak fokozatosan lehet rajta javítani. Vagy:
nem derül ki az sem, miként kívánná Botka erősíteni a szakszervezetek helyzetét
(visszahozná a korábbi szakszervezeti kifogás munkajogi intézményét?) – mondta Nagy Attila Tibor.
A Méltányosság munkatársa szerint szemmel láthatóan Botka nem tud jól bánni párton belüli politikustársai jelentős részével. Sokatmondó, hogy a tavalyi tisztújításon a kongresszus leváltotta őt választmányi elnöki posztjáról, valójában jobb híján választották őt miniszterelnök-jelöltnek.
Az is árulkodó, ahogyan megalázta nemrég Tóth Bertalan frakcióvezetőt:
miután Tóth bejelentette, hogy az MSZP a plakáttörvény-tervezethez módosító javaslatokkal kíván élni, csak napokkal később jutott Botka eszébe, hogy ezt a folyamatot meg kell vétóznia. Botka amúgy is szeret vétózni: egyetértési jogot követelt magának az országgyűlési képviselőjelöltek kiválasztásában, állítólag még a pénzügyekben is - holott az MSZP alapszabálya nem ad neki erre felhatalmazást. Botka ezen lépése és Kerényi György kommunikációs igazgató debütálása rontott a hangulaton.
Egy párt miniszterelnök-jelöltjének is tudnia kell bánnia az alatta lévő politikustársaival, szemmel láthatóan Botka híján van ezen képességnek. Ezzel együtt sem gondolja a szakértő, hogy küszöbön áll Botka László miniszterelnök-jelölt leváltása, ez ugyanis hatalmas öngól lenne: a párt nyíltan beismerné, hogy rossz politikust ajánlott az országnak. De a lelkesedés már jócskán alábbhagyott a személye iránt.
A türelem sem végtelen Botka iránt a párton belül.
A DK, főleg Gyurcsány személye miatt, képes egy meghatározott rajongói tábort megtartani, de ebből nem tud kitörni. – mondta az elemző. Ráadásul több, erősen zavaros ügye is volt az utóbbi időszakban.
Nagy Attila Tibor szerint a Fidesz is korán beleállt a kampányba, tehát a baloldalnak is lépnie kellett, függetlenül attól, hogy mennyire előnyös. A DK jelenleg valószínűleg képes lenne egyedül is bejutni a parlamentbe, és ameddig így marad, addig képes fenntartani zsarolási potenciálját a baloldalon belül, így:
e pillanatban nélküle nehezen képzelhető el baloldali összefogás.
Bár az MSZP jövendőbeli Botka-kormányról beszél, ennek minimális az esélye: sem Botka eddigi mozgása, sem a párt állapota nem jogosít fel vérmes reményekre. Így tehát alapvetően ellenfeleik hibáiban reménykedhetnek – zárta szavait az elemző.