Az Irgalmasrendi Kórház volt főigazgatóját vádolták meg azzal, hogy megtámadta volt barátnőjét négy évvel ezelőtt.
Otthon támadták meg Renner Erikát
2013. március 12-én kora reggel a támadó teljesen beöltözve, bukósisakban és maszkban lépett Renner Erika elé, amikor kilépett volna lakása ajtaján, mert éppen kutyasétáltatásra indult. Elváltoztatott hangon azt mondta neki, ha sikít, megöli. Az asszony két gyereke nem volt otthon. A férfi gyorskötözővel összekötötte áldozata kezeit és lábait, majd egy kábítóinjekciót adott be Renner Erikának, amitől az asszony öntudatlan állapotba került. Teljesen levetkőztette, majd bevitte a fürdőszobába és a kádba tette, ahol maró lúgot öntött a nemi szervére és bele is fecskendezte, majd a testét egy pokrócba tekerte. Ezután néhány tárgyat, például két telefont és egy laptopot is elvitt a lakásból, hogy az egészet rablásnak álcázza. Erikát órákkal később kórházba vitték, miután a párja rátalált. Az áldozat nemi szervében, a felületén és körülötte is másod-, és harmadfokú égési sérülések voltak, több korrekciós műtétet kellett rajta elvégezni.Miután egyszer megszüntették az orvos ellen indított eljárást, majd újraindították, az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2016 tavaszán maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés miatt 4 év börtönre ítélte az orvost, mellékbüntetésként pedig 5 évre eltiltotta hivatása gyakorlásától.
Idén márciusban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla már a súlyosabban büntethető életveszélyt okozó testi sértésnek minősítette a történteket, emellett magánlaksértés és kifosztás miatt is bűnösnek mondta ki az orvost.
Másodfokon 9 évet kapott és örökre eltiltották foglalkozása gyakorlásától.
Bár az orvos Origónak adott interjújában és a bíróságon is ártatlannak vallotta magát, több minden miatt egyértelmű, hogy ő támadta meg volt barátnőjét. Hiába vetett be mindent a védelem, amely olyanokat állított, hogy kamillával öntötték le Erikát, vagy megerőszakolhatták, pedig egyes hírek szerint a lúgos orvos alkalmatlan a nemi életre - az orvost végül elítélték. Az asszony vérében és vizeletében
ketamint, klonazepámot, midazolámot és meprobamátot
találtak, amelyeket az orvos könnyen beszerezhetett. Emellett az elkövetés módja sem volt hétköznapi. A támadó egy injekciós tűt és altatásra alkalmas szert vitt magával, amit szakszerűen alkalmazott.
Az orvos a hazugságvizsgálaton is megbukott és alibit sem tudott magának igazolni, ráadásul volt indítéka is. Az pedig, hogy a lúgot az áldozata nemi szervére öntötte, arra utal, hogy a „rabló"
ismerte az áldozatot, mert különben nem foglalkozott volna az asszony nőiességével.
Az ügyészség akkor súlyosabb ítéletért, a védelem pedig megalapozatlanság miatt az ítélet hatályon kívül helyezéséért és új elsőfokú eljárás lefolytatásáért fellebbezett a Kúriához. Miután az első- és a másodfokú döntés között
a bűnösség kérdésében is volt eltérés,
lehetőség nyílt a Kúria harmadfokú eljárására, amely június 13-án új eljárásra utasította a Fővárosi Ítélőtáblát, vagyis másodfokon meg kell ismételniük az eljárást. A Kúrián, még az ítélethozatal előtt előkerült egy 2017. május 2-ára datált levél, amely eljutott az Origo szerkesztőségbe.
A levelet a vádlott ügyvédje adta be, mint olyan dokumentumot, amely fontos lehet az ügyben. Ebben egy névvel megnevezett elítélt 6 oldalon keresztül taglalja, hogyan került kapcsolatba az esettel. Az olvasható benne, hogy
2016-ban az egyik híradásban egy, a sértett nőt kísérő személyben felismerte azt a férfit, aki őt korábban - még mielőtt bevonult a büntetés-végrehajtási intézetbe - meg akarta bízni az ügy tárgyát képező súlyos bűncselekmény elkövetésével"
- olvasható a Fővárosi Főügyészség Origónak korábban küldött közleményében.
A levélben érintett férfi feljelentést tett, amely „büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettére utal”. Az írót a Fővárosi Főügyészség megtalálta és megállapította, hogy
a levél tartalma hazugság.
A feljelentést az ügyészség elutasította amiatt, mert a törvény szerint előbb le kell zárni az eredeti eljárást.
Mivel egyértelműen kimondták, hogy a levél tartalma hazugság, nincs értelme azt vizsgálni, mi áll benne. A kérdés inkább az,
ki írhatta, kinek állt érdekében, hogy félrevezesse a bíróságot.
A történet egy telefonon egyeztetett találkozóval kezdődik, amelyet az Árpád híd budai oldalára kezdeményezett a megbízó. A börtönben ülő levélíró ezt írja:
A személy ruházatát átvizsgáltam, majd leültünk a virágágyást körülvevő kövezetre. A személy elmondta a megbízásból adódó munkafeladatot, miszerint egy hölgyet kellene bántani"
Néhány oldallal később ez olvasható:
Jómagam 2016. évben figyeltem fel az egyik médiumban a sértett nő kálváriájára."
Ez a stílus jellemző az egész levélre. Szép kifejezéssel laikusként is egy szofisztikált ember benyomását kelti a levélíró, amely meglehetősen szokatlan egy ilyen támadásokra rávehető bűnözővel kapcsolatban, ezért felkértünk egy igazságügyi okiratszakértőt, hogy elemezze a nagybetűkkel megfogalmazott mondatokat és az írásképet.
Egy grafológus nem csak a vonalakat vizsgálja, érintőlegesen figyeli a tartalmat, a szófordulatokat és teszteket is használ. A részletes és alapos elemzéshez sok információra van szükség, olyanokra is, amelyekkel mi nem szolgálhattunk, ezért csak a legegyértelműbb állításokat várhattuk el a neve elhallgatását kérő szakembertől. Az első, amit elárul, hogy egy írásból csak
óvatosan lehet következtetéseket levonni,
különösen abban az esetben, ha nem az igazit kapja kézbe egy elemző és nem folyóírással írták. Ezt a levelet nem. Ugyanakkor vannak olyan tulajdonságok, amelyek ebből is könnyen megállapíthatóak.
"Az biztos, hogy ez egy jó intellektusú ember és gyakorlott, úgynevezett 'írástulajdonsággal' rendelkezik. Az is biztos, hogy erős kontroll alatt működött a levél megírása alatt, azt viszont ebből nem lehet megállapítani, hogy belső vagy külső kontrollról volt-e szó.
Ez mindenképpen egy műveltebb, intelligens ember írása.
A sor és szavak távolsága, valamint a jó helyesírása alapján megállapítható, hogy
ez egy jó gondolkodású ember,
nem primitív. Ez a tartalomelemzéssel is alátámasztható" - mondja a szakértő.
Volt, aki arra tippelt, hogy ez egy női írás. A szakértő viszont azt mondja, ezt nem lehet ilyen könnyen kijelenteni.
„Attól mindenkit óvok, hogy megpróbálja meghatározni, férfi vagy nő-e a levélíró, legfeljebb azt lehet megállapítani, hogy
férfias vagy nőies-e az írás,
de ezt is nagyon óvatosan, mert a nagyközönség belehallhatja azt, amit nem mondunk. Tudniillik vannak férfias nők és nőies férfiak is, ez pedig látszik az íráson is. Ugyanez a helyzet az életkorral. Vannak anyakönyvileg nagyon öreg emberek, akik dinamikusak, fiatalosak, ennél fogva az írásuk is fiatalos és fordítva. Ez az egyik alappillére a grafológiának. Fontos, hogy az életkort és nemet adja meg az illető és ne a kézírásából próbáljuk azt meghatározni" - magyarázza az írásszakértő, majd azt mondja, nehézséget okoz az elemzésnél az, hogy nem tudni, mindig így ír-e az illető vagy csak ezt a levelet írta így, ilyen stílusban, ilyen betűkkel.
„Az állandó fékezés, a fokozott kontroll viszont jól látszik a levélben, vagyis ennek
az írója folyamatosan felemelte a tollat, ahelyett, hogy spontán, harmonikus mozdulatokkal írt volna,
bár ilyenre is képes lenne szerintem. Az is észrevehető, hogy nagyon jól ötvözi a folyamatos megszakítást a dinamizmussal. Olyan
gyors kapcsolásra, gondolkodásra utaló formációi vannak,
amely ellentétes a levél hosszával. Bár ezt le kellene ellenőrizni, de szerintem
ettől az embertől az alakoskodás, a mást mutatás sem áll távol.
Azt mondja, más vagyok, mint akinek kiadom magam."
A fokozott kontroll azt jelenti, hogy az író igyekszik egy meghatározott, (talán kitalált) írásformát mutatni az olvasónak. Ez egyértelmű félrevezetés. A sorok és szavak végei viszont árulkodnak a személyiségéről.
„Viszonylag homogén módon tartja ezt a formát oldalakon keresztül. A vonalak esetében a fénymásolás során nagyon sok információ elveszett, ugyanakkor az megállapítható, hogy érdekes E betűi vannak, főleg a szó elején. Előfordul, hogy húz egy vonalat és mellé ír egy szumma jelet, de olyan is, hogy teljesen szétesik ez a betű, miközben ez egy nagyon fegyelmezett alkotás. A szó végén lévő Y alakításai is nagyon érdekesek. Olyanok, mintha T betűk lennének.
Ez is arra utal, hogy azt mondom, más vagyok, mint akinek kiadom magam.
Egy egy olvashatóságot, az érthetőséget, a kommunikációt rontó jel, ami nem egyértelmű kommunikációra utal, mert más a betű, mint aminek kinéz."
A szakértő azt is kiemelte, hogy egyes sorok konzekvensen fölfelé tartanak, míg mások egyenesen oldalra a részletekbe menően terjengős, ugyanakkor lényegre koncentráló levélben.
A ruházat átvizsgálás résznél megálltam kicsit. A büntetésvégrehajtásnál vagy a rendőrségen hétköznapi ez a kifejezés. Persze lehet, hogy csak egy filmben hallotta a levélíró, ezeken el lehet gondolkozni."
Egy írás azt is megmutatja, milyen mentális állapotban van az írója. Mi erre is kíváncsiak voltunk.
„Nyilvánvaló patológia nem mutatható ki a sorokból, ugyanakkor
lehet bűnöző, akinek a környezetében meg nem mondanák ezt róla,
belül mégis zavarokkal küzd. Az biztos, hogy színes egyéniség, ugyanakkor nincsenek látványos patológiás jegyei, bár előfordul, hogy valakinek ez nem ordít a kézírásából. Szerintem a pszichikumába belefér a fehérgalléros bűnözés" - mondja a grafológus, akit a rendőrök is gyakran kérnek fel íráselemzésre.
Végül arról beszél, hogy fontos lenne látni az aláírást, amelyet a szerkesztőségben meglévő másolatból kihúztak, mert az sokat elárulhatna, még ha nem is a saját nevét írta le az illető a papírra.
Az, hogy valószínűleg ugyanakkora az aláírás mérete, mint a sorközi szöveg a homogenitás irányába mutat, bár ezt így nehéz megállapítani, csak a fekete csík méretéből lehet rá következtetni."
Azt pedig kifejezetten érdekesnek találja, hogy két vonal áll az aláírás alatt. Szerinte ez arra utal, hogy az illető kilépett abból a katonás fegyelemmel végigvitt írásképből, amit oldalakon keresztül igyekezett megtartani. Abból, hogy csak annyit ír le, amennyit kell, amennyivel már félre lehet vezetni a bíróságot.