Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Orbán Viktor azt mondta: a kormány álláspontja, hogy a felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincseinknek, a "családi ezüstnek" Magyarországon van a helye.
Kötelességünket teljesítettük és visszaszereztük!"
- mondta a miniszterelnök, aki a bejelentés után bemutatta a Parlament Vadásztermében kiállított kincseket.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója azt mondta, hogy a mostani hét darabbal a teljes Seuso-gyűjtemény Magyarországra kerül,
az elmúlt 25 évben az összes magyar kormány erre törekedett.
Hozzátette: ez most két lépésben sikerült, hiszen 2014-ben tért haza az első hét darab, most pedig a második, művészettörténeti szempontból még értékesebb rész került Magyarországra. Ezzel a teljes ismert Seuso-kincs hazatért - hangsúlyozta. Mint mondta, a kincsek visszaszerzése hosszú évek óta várt pillanat nemcsak a magyar emberek, hanem az egész világ részéről.
Felidézte: a Seuso-kincs a legjelentősebb ismert késő római ötvösművészeti leletegyüttes, amelyet néhány évtizeddel ezelőtt, a 70-es években találtak meg Magyarországon, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. Mint mondta, a kincseket egyetlen napot láthatta a közönség 1990-ben, New Yorkban, egy aukción, ahol
mai értéken 100 millió eurós kikiáltási áron akarták eladni.
Sem ezelőtt, sem ezután nem láthatta ezt a felbecsülhetetlen értékű kincset sem világ, sem Magyarország - jegyezte meg.
Baán László elmondta: az elmúlt években sikerült megállapodni két ütemben két családi alapítvánnyal a kompenzációs díjról, ez az első esetben 15 millió euró, a második esetben 28 millió euró (mintegy 8,6 milliárd forint) volt. Ennek fejében átadták a kincseket és nem is vitatták Magyarország tulajdonjogát - fejtette ki, hozzátéve: a kincseket a becsült piaci ár harmadáért, negyedéért sikerült visszaszerezni.
Azt is hangsúlyozta: a kincsek hazatérése nemcsak Magyarország, hanem az egész világ számára rendkívüli jelentőségű, ugyanis végre bemutathatóvá válik. Ezt az eddigi birtokosok nem tették lehetővé, gyakorlatilag raktárak mélyén rejtegették azt - fejtette ki, jelezve azt is:
több alternatíva van a kincsek végeleges elhelyezésére, arról a kormány fog dönteni.
Magyarország olyan ókori kinccsel gyarapodott, amelyet területén, Pannóniában kapott egy előkelő személyiség és ásott el minden valószínűség szerint egy barbár betöréskor, majd az közel 2000 éven keresztül a földben maradt - ismertette a történetet. A főigazgató arra is kitért: azzal, hogy valamennyi kincs itt van, az anyagkutatások is jobban fognak előrehaladni. A lehetséges lelőhelyet már lokalizálták, azonban a szakembereknek még nincs egyértelmű állásfoglalásuk arról, hogy ott volt - mondta Baán László.
A most hazatért hét műtárgy az Achilleus és a Meleagros tál, az állatalakokkal díszített kancsó, az amphora, a Hippolytos-kancsó és a két, díszítésében a Hippolytos-kancsóéval rokon vödör. A Seuso-kincseket most szombattól
a Parlamentben kiállítva láthatja majd a nagyközönség, naponta 12 és 18 óra között, augusztus végéig.
Ezt követően országjárásra indulnak, végül a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülnek a műtárgyak.
Seuso egy gazdag és előkelő római lehetett, a nevével ellátott műkincsekre Polgárdi és Szabadbattyán között félúton, a mai Kőszárhegy környékén,
a negyedik században lerombolt egykori villája környékén bukkantak.
Az ezüstöket - állítólag negyvenet - az 1970-es években találta meg egy kőbányában Sümegh József, a férfit 1980 decemberében felakasztva találták egy kőszárhegyi pincében.
Hogy hogyan kerültek ki Magyarországról a kincsek, senki sem tudja, vagy ha mégis, hallgat róla. A nyolcvanas években az angol Lord Northampton és üzlettársai vásárolták fel a tárgyak ismert darabjait.
1990 februárjában a Sotheby's New York-i irodájában tartott sajtótájékoztatón
Seuso-kincsként mutatták be a nyilvánosságnak a 14 ezüsttárgyat és a rézüstöt.
A Magyar Köztársaság 1991-ben bejelentette igényét a leletegyüttesre, és perbe szállt értük Northampton ellen, ahogy Libanon és Jugoszlávia (később Horvátország) is. 1993 novemberében meghozott ítéletben Beatrice Shainswit bírónő arra jutott, hogy "a kincs eredete nem bizonyosabb most, mint a pereskedés kezdetén volt", így egyik ország igényeit sem tartotta jogosnak.
A magyar örökségvédelem szempontjából rendkívül fontos esemény a Seuso-kincs újabb hét darabjának Magyarországra kerülése - mondta szerdán az MTI-nek Lassányi Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke, aki kiemelte a leletekkel kapcsolatos tudományos kutatás jelentőségét is. Lassányi szerint a leleteket lehetőleg szélesebb körű természettudományos technológiák alkalmazásával zajló kutatásnak kell alávetni, de
kiemelten fontos az is, hogy a kincs elérhető legyen a nagyközönség számára.
Beszélt arról is: a tudományos kutatások eredményei és a nyomozati anyagok is azt mutatják, hogy a Seuso-kincs több darabból állhatott a ma ismertnél - a római kori luxus étkészletek nagyságának ismeretében egyes becslések néhány tucatnyi, sőt százas nagyságrendről beszélnek -, ezért elképzelhető, hogy bukkannak még fel újabb elemek akár Magyarországon, akár külföldön.
