A Legfőbb Ügyészség szerint
a táblabíróság törvénysértő döntést hozott a szír férfi ügyében, amikor új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot, mivel a végzés indokaként megjelölt hiányosságok pótolhatók lettek volna a másodfokú eljárásban.
Ezért Polt Péter azt kérte a Kúriától: állapítsa meg, hogy a táblabíróság a büntetőeljárási szabályok megsértésével helyezte hatályon kívül az ítéletet.
A jogorvoslati indítvány nem függeszti fel a konkrét eljárást.
Az ügy előzménye, hogy szinte napra pontosan két éve több száz migráns gyülekezett a röszkei határállomás szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg agresszívvá vált, a kerítést ki akarták dönteni, aztán néhányan kövekkel dobálták meg a magyar rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr megsérült.
Az elsőfokú ítélet szerint
Ahmed H. a kordon bedöntésével, az egyenruhások megtámadásával fenyegetőzött. A férfi a vádirat szerint többször is megafonnal beszélt a tömeghez, és háromszor is dobált a rendőrök felé, aztán pedig a kapu kinyitását követően illegálisan Magyarországra lépett.
A férfi később visszament a szerb oldalra, és csak három nappal később tudták őrizetbe venni.
A Szegedi Törvényszék
első fokon a szír férfit terrorcselekmény és határzár tiltott átlépése miatt 10 évre ítélte, és végleg kiutasította Magyarországról.
Később ezt az ítéletet helyezték hatályon kívül.
A Legfőbb Ügyészség a sajtótájékoztatón kiosztott háttéranyagban arról is írnak, hogy Polt Péter 2015 szeptemberében öt ügyben élt jogorvoslattal.
Ezek közül a Kúria négy esetben - többek közt Portik Tamás, Biszku Béla vagy Süveges Péter ügyében - megállapította, hogy törvénysértő volt a hatályon kívül helyező másodfokú döntés.
Ezután Polt Péter további négy ügyben élt hasonló okból jogorvoslati indítvánnyal, a Kúria mindegyik esetben egyetértett a legfőbb ügyésszel.