A 2017. júliusi felmérések alapján stabil többséget szerezne a Fidesz–KDNP az Országgyűlésben – derült ki az Origo által készített mandátumbecslésből. E havi becslésünkhöz öt intézet (a Nézőpont Intézet, az ZRI Závecz, a Publicus Intézet, a Republikon Intézet és a Tárki) számait használtuk föl. A mandátumszámok meghatározásához a feltételezett listás eredményeket vettük figyelembe. A kormánypártokról egyébként legutóbb 2006 júniusában jelent meg olyan kutatás, amely szerint a második helyen álltak.
A hat intézetnél a biztos szavazók körében
a Fidesz–KDNP összevont támogatottsága 50 százalék volt.
A második helyen a Jobbik állt 18,6 százalékkal, a harmadik helyen az MSZP végzett 15,2 százalékkal. A Demokratikus Koalíció 5, az LMP 3,4, az Együtt 1,4, a Párbeszéd 0,4, míg a Magyar Liberális Párt (MLP) 0,6 százalékot ért volna el. A becslésünket úgy készítettük el, hogy a 2014-es országgyűlési választáson együtt induló alakulatok (MSZP, DK, Együtt, Párbeszéd, MLP) eredményeit összeadtuk (22,6 százalék). A baloldal és a Jobbik támogatottsága júniushoz képest csökkent.
A mostani mandátumbecslésünkben, azokban a nagyvárosi körzetekben, ahol a Fidesz és a baloldal közötti különbség a kormánypártok javára öt százalékponton belül volt, ott a mandátumot a baloldalnak adtuk. Mindezek alapján
a Fidesz–KDNP 140, a közös baloldal 33, a Jobbik pedig 26 mandátumot szerezne
az új parlamentben. A baloldal két egyéni kerületet nyerne Budapesten. Júniushoz képest egyébként nőtt a Fidesz-KDNP parlamenti súlya, mivel akkor csupán 131 mandátumot szereztek volna a kormánypártok.
A mandátumbecslés is azt mutatja, hogy a 2014-es országgyűlési választás óta nem változtak érdemben az erőviszonyok. A budapesti körzetekben direkt felfelé módosítottuk a baloldal várható eredményét (vagyis, akkor is baloldali győzelemmel számolunk, ha a Fidesz 5 százalékkal vezet, azért, hogy megnézzük, mi az az eredmény, amit számukra legeslegjobb esetben elérhetnek), mivel 2014-ben is a fővárosban érte el a legjobb eredményét a balliberális ellenzék. Egyébként 2017-ben az időközi választásokon
a baloldal csak egy budapesti körzetben tudott győzni,
míg a vidéki városokban vagy nem indult el, vagy pedig súlyos vereséget szenvedett.
Júliusban egyébként még a Momentum Mozgalom ért el három százalékpontos támogatottságot a felmérések szerint, valamint a Kétfarkú Kutyapárt egy százalékot. Az ő eredményeiket nem számítottuk bele a közös baloldali indulásba, mivel korábban többször is kijelentették, hogy nem kívánnak a 2014-ben is megbukott pártokkal közösen indulni.
A mostani állás alapján egyelőre úgy tűnik, hogy nem lesz közös baloldali listaállítás. Ennek ellenére a becslésünket úgy készítettük el, hogy 2014-hez hasonlóan összefognak a kormányváltást akaró erők. Ha nem lesz összefogás, és a baloldali erők minden körzetben külön jelöltet állítanak, akkor szinte biztosra lehet venni a kormánypártok kétharmados győzelmét. Nagy kérdés, hogy a kisebb baloldali-liberális szereplők hogyan döntenek majd 2017–2018 fordulóján, mivel
egy-egy választókerület végeredményét nagyban befolyásolhatja az ő szereplésük,
legfőképpen Budapesten.