Jó befektetés a határon túli magyarokra költeni

A határon túli magyar közösségeket a magyarság "aranytartalékának" lehet immár tekinteni, a nekik nyújtott támogatás pedig nem kidobott pénz, hanem jó befektetés - nyilatkozta az Origónak Grezsa István. A kormánybiztos elmondta, hogy több tízmilliárd forintot fordított a magyar állam a határon túli területek gazdaságfejlesztésére az elmúlt években.

2010 óta nemzetpolitikai paradigmaváltás történt, amely azt jelenti, hogy az identitás erősítése mellett a gazdaságfejlesztés is a középpontba került – mondta az Origónak Grezsa István. A határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztos elmondta, 100 évvel a trianoni békediktátum után az érdekek közösségét is meg kell teremteni a Kárpát-medencében. Szólt arról is, hogy egyfajta verseny alakult ki a Kárpát-medencében a munkaerőrért, így a gazdaságfejlesztésre elköltött pénzek kiváló befektetések is egyben.

Szervezettség kell

Grezsa István kijelentette: "Trianon átka" után

a határon túli magyar közösségeket a magyarság "aranytartalékának" lehet immár tekinteni,

a nekik nyújtott támogatás pedig nem kidobott pénz, hanem jó befektetés. Hozzátette: ezeket a programokat a magyar kormány csakis az érintett országok kormányainak a beleegyezésével tudja lebonyolítani. A kormánybiztos azt is fontosnak tartotta, hogy jól szervezett magyar közösségek legyenek a célországokban, amelyek képesek a program lebonyolítására.

A 2016-ban indított vajdasági program keretében a magyar állam 30 milliárd forint támogatást, és 30 milliárd forintos hitelkeretet biztosít 2018-ig, a kárpátaljai program keretében 12 milliárd forint támogatást, és 20 milliárd forintos hitelkeretet biztosít ugyanebben az időszakban. A muravidéki és a horvátországi magyar közösségeket fél-félmilliárd forintos keretet különítettek el 2017-re, az erdélyi mezőségi kísérleti programra pedig egymilliárd forintot szántak.

Grezsa István szerint nem kidobott pénz a határon túli magyar lakosságú területek fejlesztése Forrás: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap/Koszticsák Szilárd

Remény és elköteleződés

Látni kell, hogy nincs magyar gazdaságfejlesztés a többség nélkül, és nemzetrészenként a történelmi és gazdasági múlt figyelembevételével lehet csak sikeres programokat folytatni – mondta Grezsa. Délvidéken és Kárpátalján már annyira előrehaladott állapotban van a gazdaságfejlesztési program, hogy mindenki látja, hogy az anyaország elkötelezte magát a szülőföldön való tartás mellett, ami egy nagyon komoly reményt keltett az ottani közösségben. Kárpátalján például nagyon sokat jelentett a mezőgazdasági gépek beszerzését támogató programok, mivel a gépesítettség ott lényegesen rosszabb, mint Magyarországon – tette hozzá.

A nagyobb magyar cégek is részt vesznek a gazdaságfejlesztési programokban, így a Délvidéken 36 vég jelezte a részvételét. A remény és a kisvállalkozások mellett a legfőbb kérdés, hogyan tudjuk megmozgatni a közép-és nagyvállalkozásokat, mivel ők tudják a legnagyobb mértékben egy adott térség képét formálni – mondta Grezsa István. A határmenti együttműködésekről azt mondta, hogy megnyíltak az uniós pályázatok is ezen a területen. A határmentén a legnagyobb szükség az infrastrukturális fejlesztésekre van szükség – tette hozzá.

Nem a befektetés, hanem a multiplikátor hatás a fontos. Jó példa erre a Bácska, ahol

egy forint befektetés 10-12 forintot tud megmozgatni.

Kárpátalján pedig ez az összeg 8-9 forint. Grezsa szerint, ha sikerül túllépni az előítéleteken, akkor a trianoni békediktátum 100 éves évfordulója nem a győztesek-vesztesek szópárbajáról fog szólni, hanem mindenki az együttműködés lehetőségét keresi majd.