Egyelőre a politikai senkiföldjén vannak azok az erők, akik bár bent vannak a parlamentben (Együtt, Párbeszéd, Liberálisok), de nem rendelkeznek frakcióval. Egy kicsit jobb helyzetben van az LMP, akiknek bár van frakciója, de továbbra is a parlamenti bejutási küszöb körül ingáznak. Ezen politikai formációk számára a legfontosabb kérdés, hogy
önállóan indulnak-e el a 2018-as parlamenti választáson,
vagy pedig megpróbálnak valamelyik nagyobb párt farvízén bejuttatni egy-két képviselőt a parlamentbe.
A mögöttünk hagyott hónapokban a fönt említett politikai erők nem tudtak áttörést elérni, és így egyikük sem mondhatja el, hogy önállóan szinte biztosan bejutna a következő országgyűlésbe. Az is biztos, hogy egyelőre egyikük sem tárgyalt hivatalosan az MSZP-vel és a DK-val egy választási együttműködésről. Ráadásul ezek a kis pártok inkább egymással versenyeznek, így a köztük lévő párbeszéd is meglehetősen alacsony szinten van, így az ő összefogásuk is meglehetősen távolinak tűnik.
Jó példa erre Juhász Péter, az Együtt elnökének az akciója, aki felvetette, hogy a kisebb baloldali-liberális-zöld erők fogjanak össze, de
a többi párt azonnal közölte, hogy nem kíván együttműködni Juhásszal.
Nyilvánvalóan nem szeretne senki sem közel kerülni Juhász Péter botránypolitizálásához. Amióta kiderült róla, hogy egy elítélt bűnözőnek dolgozott - Juhász szavaival sajtófigyelést végzett neki - , egyre inkább marginalizálódik, a kis pártok között is. Saját párttársa, Szelényi Zsuzsanna is otthagyta a pártot, vállalhatatlan volt számára a perifériára szorult aktivista, Juhász.
Azóta minden kis párt a saját útját járja, de komoly eredményt senki sem tudott felmutatni. A Párbeszéd nevezetű alakulat Karácsony Gergely zuglói polgármester személyében önálló miniszterelnök-jelöltet is állított, de ez az akció csak arra volt jó, hogy a törpepárt így elterelje a figyelmet a XIV. kerületben zajló botrányokról, és egy helyben járásról.
Sajátos kísérletet láthatunk a politikai pozíció némi megváltoztatására a Fodor Gábor vezette Liberálisoknál. A párt egyre többször szólalt meg olyan kérdésekben, amik nem nevezhetőek teljesen ideologikusnak. Ilyen volt az a kezdeményezés, hogy a párt 2018-tól kötelezővé tenné a 30 napos fizetési határidőt, így a cégeknek ennyi idejük lenne arra, hogy a munkavállalókat kifizessék. Fodor több interjúban is beszélt arról, hogy a liberális politikát a gyakorlat felé kell elmozdítani. Egyelőre a felmérésekben ez nem mutatkozott meg, de az egy százalékos támogatottságot még mindig tartják a Liberálisok.
A kis pártok számára egyértelműen kudarcnak tekinthető a mögöttünk hagyott félév – erről már Kiszelly Zoltán beszélt az Origónak. A politológus szerint ennek az egyik legnyilvánvalóbb jele az volt, hogy az Együttből kilépett Szelényi Zsuzsanna. A kis pártok közül
egyikük sem tudta a parlamenti jelenlétet kihasználni támogatottsága növelésére –
tette hozzá. Kiszelly szerint mindent eszközt bevetetettek ezek a pártok, hogy növeljék a támogatottságukat, de ezek a performanszok pontosan a gyengeség jelei.
Az LMP esetében az a helyzet, hogy jelentősen konkurálnak a Momentummal, de ez igaz a többi kis pártra is. Az LMP-nél még elhiszik, hogy öt százalék fölött állnak, így nagy valószínűsséggel önállóan indulnak majd a jövő évi választásokon, amiről egyébként kongresszusi döntés is van – mondta Kiszelly. Az ökopártnál mindezek ellenére jól látszik, hogy a két társelnök között (Szél Bernadett, Hadházy Ákos)
van egyfajta ellentét az indulási stratégiát illetően.
Abban az esetben, ha a baloldali összefogás listáján Hadházy bejutó helyet kap, akkor vélhetően ki fog lépni a pártból – jósolta a politológus. Az LMP tagság egyelőre nem akar szakadást, és sokan nem akarnak összefogást – tette hozzá.
Kiszelly Zoltán szerint Botka László célja, hogy az előbb említett kisebb pártok vezetőinek befutó helyet adjon, így maga körül tudná kialakítani a teljes összefogást. Ez egy előny lenne Botka számára a Jobbikkal való versengésben.
A nagy kérdés, hogy a kisebb politikai erők társulnak-e Botkához.”
Összességében nagyon nehéz helyzetben vannak ezek a pártok, mivel ha összefognak egy nagyobb erővel, akkor a meglévő szavazóik csalódnak bennük, ha pedig külön indulnak, akkor könnyen lehet, hogy egyetlen parlamenti képviselőjük sem lesz.