Mi a közös Juhászban, Karácsonyban, Fodorban és az LMP-ben?

Budapest, 2016. október 23. Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője, Molnár Gyula, az MSZP elnöke, Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke, Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, Vajda Zoltán, az Új Magyar Köztársaság Egyesület ügyvivője és Székely Sándor, a Szolidaritás elnöke (b-j) a baloldali ellenzéki pártok kormányellenes tüntetésén a Blaha Lujza téren 2016. október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján. A „Mossuk le a gyalázatot!” „Emlékezés 1956 hőseire és tüntetés az európai Magyarországért” című rendezvényt magánszemélyek jelentették be, de azon ellenzéki politikai pártok vezetői is felszólalnak. MTI Fotó: Balogh Zoltán

2017 első félévében sem tudtak áttörést elérni a parlamentben helyet foglaló kisebb erők. Az LMP folyamatosan az öt százalékos bejutási küszöb környékén mozog. Az Együttből folyamatosan távoznak a vezetők. A Párbeszéd még miniszterelnök-jelöltet is állított, pedig az alakulat a mérhetetlen kategóriában tartózkodik. A Liberálisok berkein belül pedig egy szakpolitikai fordulat képe bontakozik ki. A legfőbb kérdés, hogy 2018-ban milyen konstrukcióban indulnak majd el a választáson ezek az erők.

Egyelőre a politikai senkiföldjén vannak azok az erők, akik bár bent vannak a parlamentben (Együtt, Párbeszéd, Liberálisok), de nem rendelkeznek frakcióval. Egy kicsit jobb helyzetben van az LMP, akiknek bár van frakciója, de továbbra is a parlamenti bejutási küszöb körül ingáznak. Ezen politikai formációk számára a legfontosabb kérdés, hogy

önállóan indulnak-e el a 2018-as parlamenti választáson,

vagy pedig megpróbálnak valamelyik nagyobb párt farvízén bejuttatni egy-két képviselőt a parlamentbe.

Kikosarazták Juhászt

A mögöttünk hagyott hónapokban a fönt említett politikai erők nem tudtak áttörést elérni, és így egyikük sem mondhatja el, hogy önállóan szinte biztosan bejutna a következő országgyűlésbe. Az is biztos, hogy egyelőre egyikük sem tárgyalt hivatalosan az MSZP-vel és a DK-val egy választási együttműködésről. Ráadásul ezek a kis pártok inkább egymással versenyeznek, így a köztük lévő párbeszéd is meglehetősen alacsony szinten van, így az ő összefogásuk is meglehetősen távolinak tűnik.

A Juhász Péter-féle összefogásból nem kért a többi kisebb párt Fotó: Mudra László - Origo

Jó példa erre Juhász Péter, az Együtt elnökének az akciója, aki felvetette, hogy a kisebb baloldali-liberális-zöld erők fogjanak össze, de

a többi párt azonnal közölte, hogy nem kíván együttműködni Juhásszal.

Nyilvánvalóan nem szeretne senki sem közel kerülni Juhász Péter botránypolitizálásához. Amióta kiderült róla, hogy egy elítélt bűnözőnek dolgozott - Juhász szavaival sajtófigyelést végzett neki - , egyre inkább marginalizálódik, a kis pártok között is. Saját párttársa, Szelényi Zsuzsanna is otthagyta a pártot, vállalhatatlan volt számára a perifériára szorult aktivista, Juhász.

Azóta minden kis párt a saját útját járja, de komoly eredményt senki sem tudott felmutatni. A Párbeszéd nevezetű alakulat Karácsony Gergely zuglói polgármester személyében önálló miniszterelnök-jelöltet is állított, de ez az akció csak arra volt jó, hogy a törpepárt így elterelje a figyelmet a XIV. kerületben zajló botrányokról, és egy helyben járásról.

Fodor kísérlete

Sajátos kísérletet láthatunk a politikai pozíció némi megváltoztatására a Fodor Gábor vezette Liberálisoknál. A párt egyre többször szólalt meg olyan kérdésekben, amik nem nevezhetőek teljesen ideologikusnak. Ilyen volt az a kezdeményezés, hogy a párt 2018-tól kötelezővé tenné a 30 napos fizetési határidőt, így a cégeknek ennyi idejük lenne arra, hogy a munkavállalókat kifizessék. Fodor több interjúban is beszélt arról, hogy a liberális politikát a gyakorlat felé kell elmozdítani. Egyelőre a felmérésekben ez nem mutatkozott meg, de az egy százalékos támogatottságot még mindig tartják a Liberálisok.

Fodor Gábor új arcélet adna a Liberálisoknak Forrás: MTI/Marjai János

Kiszelly: Ha Hadházy jó helyet kap, kiléphet

A kis pártok számára egyértelműen kudarcnak tekinthető a mögöttünk hagyott félév – erről már Kiszelly Zoltán beszélt az Origónak. A politológus szerint ennek az egyik legnyilvánvalóbb jele az volt, hogy az Együttből kilépett Szelényi Zsuzsanna. A kis pártok közül

egyikük sem tudta a parlamenti jelenlétet kihasználni támogatottsága növelésére –

tette hozzá. Kiszelly szerint mindent eszközt bevetetettek ezek a pártok, hogy növeljék a támogatottságukat, de ezek a performanszok pontosan a gyengeség jelei.

Az LMP esetében az a helyzet, hogy jelentősen konkurálnak a Momentummal, de ez igaz a többi kis pártra is. Az LMP-nél még elhiszik, hogy öt százalék fölött állnak, így nagy valószínűsséggel önállóan indulnak majd a jövő évi választásokon, amiről egyébként kongresszusi döntés is van – mondta Kiszelly. Az ökopártnál mindezek ellenére jól látszik, hogy a két társelnök között (Szél Bernadett, Hadházy Ákos)

van egyfajta ellentét az indulási stratégiát illetően.

Abban az esetben, ha a baloldali összefogás listáján Hadházy bejutó helyet kap, akkor vélhetően ki fog lépni a pártból – jósolta a politológus. Az LMP tagság egyelőre nem akar szakadást, és sokan nem akarnak összefogást – tette hozzá.

Eltérő pályán haladhat Hadházy Ákos és Szél Bernadett, az LMP társelnökei Forrás: MTI/Marjai János

Botka beolvasztana

Kiszelly Zoltán szerint Botka László célja, hogy az előbb említett kisebb pártok vezetőinek befutó helyet adjon, így maga körül tudná kialakítani a teljes összefogást. Ez egy előny lenne Botka számára a Jobbikkal való versengésben.

A nagy kérdés, hogy a kisebb politikai erők társulnak-e Botkához.”

Összességében nagyon nehéz helyzetben vannak ezek a pártok, mivel ha összefognak egy nagyobb erővel, akkor a meglévő szavazóik csalódnak bennük, ha pedig külön indulnak, akkor könnyen lehet, hogy egyetlen parlamenti képviselőjük sem lesz.