Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A kormány nem enged kvótaügyben, és ezt egyértelművé tette az Európai Bizottsághoz (EB) eljuttatott válaszában is - erről beszélt az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára szerdai sajtótájékoztatóján.
Kecsmár Krisztián azt is hozzátette, hogy mivel Magyarország korábban megtámadta a betelepítésekről szóló kvótahatározatot az unió bírósága előtt, ezért felmerül, hogy
Brüsszel miért indította el a folyamatot anélkül, hogy bevárta volna az ítéletet.
A kvótahatározat végrehajtásának megtagadása kapcsán várhatóan a következő hetekben hoz döntést a bíróság.
Az államtitkár azt is elmondta, hogy a Bizottságnak adott válaszában a kormány kifogásolta a kettős mérce és a szokatlanul rövid határidők alkalmazását. Előbbit azért sérelmezte a kabinet, mert
annak ellenére, hogy
szinte egyetlen tagállam sem tartja be a kvótahatározatot, csak hárommal szemben indult eljárás.
„Azok sem hajtják végre a határozatot, amelyek megszavazták, vagy a kvótaperben ellenérdekű félként léptek be, ellenük mégsem indul semmilyen eljárás” - mutatott rá Kecsmár. Ugyanakkor kiemelte, hogy a kormány elkötelezett abban, hogy a választók akaratát érvényesítse, a nemzeti identitás, szuverenitás vagy az egyenlő elbánás elve pedig többek között éppen olyan alapértékek, amelyekre az unió is építkezik.
Az EB még 2015 őszén határozott arról, hogy létrehoz egy 160 ezer fős menekültkvótát, amelyet egy mechanizmus keretében szétosztanak a tagállamok között. Azóta is ennek próbálnak érvényt szerezni, amely nemcsak azért visszás, mert azóta már több millió migráns érkezett Európába, hanem mert két év alatt alig 21 ezer bevándorlót sikerült ezzel a módszerrel szétszórni az unió 28 tagállamában. Ráadásul, a finoman szólva is vitatható alapötlet főként az akkoriban a menekültáradatban fulladozó Görögország tehermentesítésére vonatkozott, csakhogy a görög partokról időközben a balkáni útvonal lezárása miatt elfogytak a migránsok.
Így nem teljesen világos, hogy egyáltalán miért van még létjogosultsága a kvótának.
Magyarország és Szlovákia a furcsa körülmények között elfogadott döntést az Európai Unió Bírósága előtt megtámadta, ebben a perben várható az ítélethozatal szeptember elején. Az EB mindezt figyelmen kívül hagyva idén június elején jelentette be, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország, Csehország és Lengyelországgal szemben, mert ezek az államok nem tettek eleget a menedékkérők befogadásának.
