Az Európai Bíróság elutasította a magyar és a szlovák keresetet

Róma, 2017. augusztus 24. Olasz rendőrök vízágyúkkal szorították ki a migránsokat a Termini római központi vasútállomás előtti parkban 2017. augusztus 24-én. A római idegenrendészet közleménye szerint a mintegy száz migránst korábban egy üresen álló közeli épületből távolították el. Más szálláslehetőséget ajánlottak fel nekik, de ezt elutasították, és öt napja a vasútállomás előtti téren telepedtek le. (MTI/EPA/Angelo Carconi)

Elutasította az Európai Bíróság a migránsok tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet - ismertette szerdai ítéletét a luxembourgi székhelyű bírói testület. Érvelésük szerint a kvóták „hatékonyan és arányosan” hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.

A magyar kormány még 2015 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy kérje a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus megsemmisítését, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, többek között Magyarország ellenkezésének dacára fogadtak el néhány hónappal korábban.

Olasz rendőrök vízágyúkkal szorították ki a migránsokat a Termini római központi vasútállomás előtti parkban 2017. augusztus 24-én. A mintegy száz migránst korábban egy üresen álló közeli épületből távolították el. Más szálláslehetőséget ajánlottak fel nekik, de ezt elutasították, és öt napra a vasútállomás előtti téren telepedtek le. (MTI/EPA/Angelo Carconi) Forrás: MTI/EPA/ANSA/Angelo Carconi

A keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a tanácsi határozat, de legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból. A kormány elsőként arra hivatkozott, hogy a

kvótákról szóló határozatból hiányzik a felhatalmazás, és azt az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni.

Aggályosnak tartotta azt is, hogy a kvótákról szóló átmeneti rendelkezések két-három évre szólnak, holott a bírói gyakorlat korábban fél évben állapította meg a hasonló szabályok érvényességét.

A magyar fél szerint az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács ráadásul megsértette az EU működéséről szóló szerződés azon pontját, amely kimondja, hogy a kötelezően a bizottság javaslata alapján hozandó határozatok esetében a javaslattól csak egyhangú szavazással lehet eltérni, továbbá nem biztosította a nemzeti parlamentek – szintén szerződésben rögzített – véleményezési jogát, illetve nem konzultált a tervezet módosított szövegéről az Európai Parlamenttel.

Csoportokba verődve tiltakoznak a migránsok a Kiskunhalasi Menekültügyi Őrzött Befogadó Központ Szegedi úti telephelyén 2016. június 2-án. Forrás: MTI/Ujvári Sándor

A beadvány szerzői szerint a határozat ellentétes az önkéntes kvótákról szóló korábbi tanácsi döntéssel is, valamint a jogbiztonság és a normavilágosság elve is sérült, hiszen a rendeletből eljárási, garanciális szabályok hiányoznak. Az érvelésben arra is kitértek, hogy nem valósul meg a szükségesség és az arányosság elve sem, és

nem vették figyelembe Magyarország speciális helyzetét a migráció tekintetében.

Az uniós bírósághoz Szlovákia is hasonló beadvánnyal fordult, és később Lengyelország is beavatkozott a felperesek oldalán.

A döntés után Robert Fico szlovák miniszterelnök közölte: Szlovákia tiszteletben tartja az Európai Bíróság kvótaügyben hozott döntését, de a kormány

nem változtat eddigi álláspontján, és tovább munkálkodik majd azon, hogy a tőle elvárt szolidaritás ne a migránsok kényszerű befogadásában öltsön testet.

A szlovák kormányfő szerint a luxembourgi bíróság döntése "nem hozott új minőséget" a kvóták megítélésébe, csak azt mutatta meg, hogy a bíróság másképpen látja azt a döntéshozatali mechanizmust, amelyet Szlovákia a most elutasított keresetben megtámadott.

Hangsúlyozta: Szlovákia továbbra is elutasítja a kötelező kvóták rendszerét.