Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta a velencei frakcióülésen, hogy
a legfontosabb ma a Soros-terv elleni küzdelem,
mert fel akarják gyorsítani Brüsszelben az állandó bevándorlási mechanizmus elfogadtatását. Ezért lesz nemzeti konzultáció a Soros-tervről”.
Meg kell ismerni a magyar emberek véleményét a „Soros-tervről”, ezért a Fidesz-frakció felkérte a kormányt, hogy bonyolítson le egy nemzeti konzultációt róla – közölte később Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. Úgy fogalmazott: a „Soros-tervnek” része az évi egymillió bevándorló befogadása Európába, a migránsok kötelező, felső korlát nélküli szétosztása, a kerítés elbontása és a bevándorlók 9 millió forintos anyagi támogatása is. A kérdéseket majd a kormány dolgozza ki.
A Soros-tervről tartandó nemzeti konzultáció abból a szempontból is aktuális, hogy
Brüsszel is megkezdte az amerikai tőzsdespekuláns vízióinak a megvalósítását.
Orbán Viktor még augusztus végén írt levelet Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, hogy a szolidaritás nevében az EU fizesse ki a 270 milliárd forintos magyar határvédelmi intézkedések összegének a felét.
Juncker a Politicón közzétett válaszlevelében csak kitérő választ adott, mondván, az Európai Bizottság hajlandó „gyorsan” megvizsgálni a magyar kormány kérését. Mindezt úgy, hogy a bizottság egyik szóvivője már korábban kijelentette: Az Európai Unió továbbra sem finanszírozza határkerítések építését.
Ugyanakkor az egyszerűen hazugság, hogy az Unió eddig sem finanszírozta kerítések építését.
Ahogy azt a Reflex társadalompolitikai hetilap internetes oldalán Viliam Buchert, a lap kommentátora felsorolta: európai pénzekből épültek kerítések a három balti állam és Oroszország közti határokon, a szlovák-ukrán határon, illetve Görögország és Törökország közti szárazföldi határszakaszokon. 1995 és 2005 között kerítések épültek a spanyol-marokkói határon Ceuta és Melilla városok körül is. A költségek 75 százalékát az EU-alapokból állták. Ma az illegális migráció miatt kerítések vannak az EU-n belül is, például Ausztria és Szlovénia vagy Szlovénia és Horvátország közötti határokon is.
„Amennyiben az Európai Bizottság igazságosan és szolidárisan kíván eljárni, támogatnia kellene a magyarországi kerítést. Álláspontjával azonban nem Budapest, hanem Brüsszel az, amely bomlasztja a megkövetelt európai egységet” - olvasható a tekintélyes cseh lapban, amely szerint az Európai Bizottság azért bünteti Magyarországot, mert Orbán Viktor nem hallgat a Bizottságra, gyakran bírálja és elutasítja a migránsok kvóták szerinti befogadását.
Brüsszel láthatóan csak egyfajta szolidaritást ismer: az illegális bevándorlók befogadását.
Múlt héten a kvótaper kapcsán is megszületett az ítéletet, melyben a testület elutasította Magyarország és Szlovákia keresetét. Az Európai Bíróság döntése szerint a kvóták „hatékonyan és arányosan” járulnak hozzá Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére. Ennek ellenére a tények azt mutatják, hogy
a kvótarendszer teljes kudarc,
hiszen azt Máltán kívül egyetlen uniós ország sem teljesítette maradéktalanul. Ebből is látható: a bíróság nem jogi, hanem politikai döntést hozott.
Soros György amerikai milliárdos egy korábbi írásában hat pontból álló tervet javasolt Európa számára, melyek között szerepel, hogy az
Európai Uniónak évi 1 millió migráns befogadására kell berendezkednie,
a terheket pedig „igazságosan kell elosztani” a tagállamok között. Az évente több mint egymillió migráns letelepítése érdekében Soros úgy foglalt állást, hogy szerinte az EU-nak mozgósítania kell a civil szervezeteket, az egyházakat és a vállalkozásokat is. Ahhoz pedig, hogy fejenként 9 millió forintnak megfelelő összeggel lehessen őket támogatni, hitelt kell felvenni. Vagyis Soros - néhány évvel a világválság után - az eladósodásba kergetné az uniós országokat.
Soros azóta már Brüsszelbe is ellátogatott, ahol államfőknek kijáró körülmények között fogadták Junckerék.
Így történhetett az is, hogy az Európai Parlament liberális képviselőcsoportjának migrációval kapcsolatos indítványa szinte szó szerint megegyezik Soros György korábbi tervével. Az Európai Bíróság politikai döntése egyelőre még nem kötelezi Magyarországot a bevándorlók befogadására, azonban ezt Brüsszel kötelezettségszegési eljárás útján kényszerítheti ki az ítéletre hivatkozva. A brüsszeli bürokraták kedvenc lapja, a Politico szerint könnyedén előfordulhat, hogy az Európai Bizottság a számukra pozitív döntés révén
javasolni fogja a kötelezően befogadandó migránsok számának megduplázását is.
Orbán Viktor miniszterelnök idei tusnádfürdői beszédében is kiemelte, amíg ő Magyarország miniszterelnöke, addig a kerítés a helyén marad, a határokat meg fogják védeni. Kiemelte, hogy az ellenzék ezzel szemben nyíltan hirdeti, hogy le fogják bontani a kerítést, és a migránsokat be fogják engedni az országba, egyet fognak érteni a bevándorlók teljes és kötelező szétosztásával, készen állnak arra, hogy Európát átadják egy új, kevert összetételű európai jövő számára. Ez adja a választások európai tétjét.
Szintén éles határvonal húzódik az ellenzéki pártok és a kormánypártok között abban, hogy adjanak-e több hatalmat Brüsszelnek, emellett lesz a voksolásnak egy közép-európai tétje is – hangsúlyozta. A brüsszeli bürokraták és
Soros György is abban érdekeltek, hogy gyengítsék Közép-Európát, amelyben akadályt látnak a Soros-terv végrehajtásához.
Vannak olyan erők Európában, amelyek azért akarnak új kormányt Magyarország élén, mert ezzel tudnák gyengíteni a V4-ket - jelezte.
A nemzeti konzultációk története már több mint 12 évre nyúlik vissza. Az első konzultációt még 2005-ben tartották, amikor a Fidesz azt kérdezte meg az emberektől, hogy kit támogasson a köztársaságielnök-választáson, de emellett más kérdésekben is véleményt nyilvánítottak az emberek. Az akkori konzultáció több hónapig tartott, és elsősorban
hétköznapi emberek véleményére voltak kíváncsiak nyilvános rendezvényeken, kérdőívekben.
Akkor az országjárás során mintegy 700 településre látogattak el a testület tagjai, és Orbán Viktor, 1,6 millió ember véleményét hallgatta meg személyesen, telefonon vagy levelek útján, a konzultáció alapítványához hatvanmillió forint felajánlás érkezett magánszemélyektől.
2010 szeptemberében a nyugdíjasok kaptak levelet, ahol
a nyugdíjakkal és támogatásokkal kapcsolatos kérdőíveket küldtek ki.
A több mint 2,8 millió példányban elküldött kérdőívekből mintegy 200 ezer válasz érkezett vissza. 2011 februárjában készült az „Állampolgári kérdőív az Alaptörvényről” megnevezésű kérdőív, melyhez a kormány tájékoztatása szerint mintegy 920 000 válasz érkezett.
2011. május 1-jén indult a „Szociális konzultáció”, melyet a hivatalos tájékoztatás szerint több mint 1 millióan küldtek vissza. A kérdőív 10 kérdése az idősekkel, a devizahitelesekkel, a közműszolgáltatókkal, oktatási támogatásokkal kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. 2012 szeptemberében a „Gazdasági konzultáció” nevű kérdőívet küldte ki a kormány, melyből majdnem 700 ezret küldtek vissza.
2015 májusában küldték ki a „bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációs kérdőívet”, melyet a kiküldött több mint 8 millió példányból
1 millió körüli számban küldtek vissza.
A kérdőív a terrorizmussal, menekültekkel, bevándorlókkal, az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseket tartalmazott.
Az eddigi legsikeresebb nemzeti konzultáció 2017-ben zajlott.
A kérdőívekre közel 1,7 millióan válaszoltak.
A kormány márciustól május végéig tartott nemzeti konzultációjában olyan kérdésekben kérte az emberek támogatását, amelyek alapjaiban érintik az ország függetlenségét. Többek között az illegális bevándorlók magyarországi mozgásáról, a rezsicsökkentésről, és a külföldről finanszírozott civil szervezetekről fejthették ki a véleményüket.
