A paksi választás után látszik: eltűnt az ellenzék

Budapest, 2014. április 6. Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a párt eredményváró rendezvényén a Budapest Bálna rendezvényközpont előtt az országgyűlési képviselő-választáson 2014. április 6-án. MTI Fotó: Beliczay László

Pakson folytatódott a kormánypártok idei választási sikersorozata. A Tolna megyei városban a Fidesz-KDNP jelentősen javított 2014-es őszi eredményhez képest, amikor súlyos vereséget szenvedett. Az ellenzék lapított az atomvárosban, de független jelöltjük így sem lett népszerűbb. Bár 2017-ben eddig sok időközi választást megnyert a Fidesz, de mindez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a jövő évi választás eldőlt volna.

Szabó Péter, a Fidesz-KDNP és a Paksi Lokálpatrióták jelöltje, jelenlegi alpolgármester nyerte az időközi polgármester-választást a Tolna megyei Pakson, amelyet 31 százalékos részvétel mellett rendeztek meg. Szabó Péter 3423, a független Mezősi Árpád 1423, Medveczki Zoltán, a Magyar Környezetvédők Pártjának jelöltje 111, a munkáspárti Kerezsi László 52 szavazatot kapott. A kormánypártok jelöltje tehát az országos közvélemény-kutatások Fidesz-KDNP támogatottság átlagát (47,4 százalék) jóval meghaladva (68 százalék) diadalmaskodott.

Három év alatt nagyot erősödött a Fidesz

Ez az eredmény annak fényében számít kiemelkedőnek, hogy 2014 őszén a Fidesz-jelöltje még 25 százalékot sem szerzett a polgármester-választáson. Valamint egyetlen egyéni körzetben sem sikerült nyernie a kormánypártoknak a három évvel ezelőtti választáson. Szabó Péter tavaly egy időközi választáson került a testületbe. Akkor is Mezősi Árpád volt az ellenfele, aki akkor még MSZP-s színekben indult. A 2016 májusi voksoláson két szavazókörben voksolhattak a paksiak, és az egyik körzetben, bár csak hat szavazattal, de az MSZP jelöltje nyert.

Süli János lemondása miatt tartottak időközi választást Forrás: MTI/Mohai Balázs

A mostani választáson

egyetlen szavazókörben sem tudott nyerni Mezősi,

aki bár független jelöltként tüntette föl magát, de a baloldali pártok és a Jobbik távolmaradása miatt egyértelműen ő volt a kormányellenes ellenzék közös jelöltje. Mindennek fényében az ellenzék által megszerzett alig több mint 28 százalékos eredmény messze van a közvélemény-kutatások számaitól, valamint attól is, amit a mostani összeborulástól vártak. Bár az ellenzéki pártvezetők messze elkerülték Paksot a választási kampányban, lehet ettől vártak jobb eredményt a Fidesszel szemben, mégis a kormányártok még a 2010-es eredményüket is felülmúlták az atomvárosban.

A voksolás mégis egyik legérdekesebb tanulsága az volt, hogy az országosan olyannyira hangos atomellenes erők (LMP, Párbeszéd, Együtt) nem mertek elindítani egyetlen jelöltet sem. Pedig most itt lett volna a remek alkalom, hogy a helyieknek elmondják, miért rossz az atomerőmű, és milyen egyéb munkalehetőségeket tudnának nyújtani, ha bezárnák az erőművet, és nem kerülne sor a bővítésre. Erre sajnos nem került sor.

Az atomellenes ellenzéki pártok nem indultak el a paksi időközin Forrás: Bielik István

Kudarcos ellenzéki taktikázások

A paksi voksolás tükrében összesítettük azokat a választási eredményeket, amik a 10 ezer főnél népesebb településeken születtek 2017-ben. Azért csak a 10 ezer főnél népesebb településeket vizsgáltuk, mivel a parlamenti pártok általában ezen településméret kategóriában szoktak elindulni, míg a kisebb településeken máig a független jelöltek dominálnak.

Idén a legfőbb gondot az okozta az adatok értelmezésében, hogy az ellenzéki pártok, beleértve a Jobbikot is meglehetősen változatos taktikai repertoárt mutattak be annak érdekében, hogy sikert érjenek el. Sok helyen független, vagy egyéb párt jelöltet támogatott egységesen az ellenzék, volt olyan, hogy a baloldal nem indult a nyíltan antiszemita Jobbikkal szemben, vagy pedig a Jobbik maradt távol a baloldalt segítve. Persze volt olyan körzet is, ahol mindenki elindult. Összességében az ellenzék csupán Zuglóban tudott nyerni, de egy olyan körzetben, ahol 2014-ben is diadalmasodtak, így

áttörésről finoman szólva sem lehet beszélni.

Összességében a Fidesz-KDNP 38,61 százalékot ért el, az egyéb szervezetek 27,73, míg a független jelöltek 21,96 százalékot. A parlamenti erők közül önállóan egy sem érte el az öt százalékos küszöböt, a Jobbik is csupán 2,6 százalékot szerzett, ami a kormányváltástól meglehetősen messze van még, de a parlamenti küszöbhöz is még dolgozni kell. Az MSZP taktikázása pedig ahhoz vezetett, hogy önállóan még fél százalékot sem sikerült gyűjteniük, miközben az LMP is legalább megközelítette az egy százalékot.

Nincs lefutott választás

A nagyobb településeken tartott időközi választások tehát nagy vonalakban, de visszaigazolták eddig a közvélemény-kutatási adatokat, ahol szintén jelentős Fidesz-fölényt láthatunk. A helyi voksolásokon a választási eredmények nem igazolták vissza az ellenzéki taktikázásokat. Nem látszik, hogy komoly átszavazási hajlandóság lenne a különféle táborok között. Sok helyen még a független jelöltek sem tudták egyesíteni maguk mögött a baloldali és a jobbikos tábort.

Persze óriási

hiba lenne az időközi választási eredményekből messzemenő következtetéseket levonni,

de arra mindenképpen jók, hogy tendenciákat lássunk belőlük.