Lattmann Tamás üstökösként robbant be a szilveszter utáni bágyadt közélet állóvízébe, és január vége felé bejelentette, hogy szívesen lenne a baloldal miniszterelnök-jelöltje. Akkor azt mondta, hogy szívesen megküzdene a tisztségért Botka Lászlóval vagy bármelyik másik jelentkezővel. Az önjelölt szereplő magát civilnek tartja, amúgy nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense és a prágai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének vezető kutatója, tavaly ősz óta az Alternatíva Kör képviselője. Legfőbb vágya pedig, hogy egyszer Magyarország kormányfője legyen.
Sokáig nem árulta el, hogy kik kérték fel a feladatra, de tegnap az ATV-nek adott interjújában elmondta, hogy a szocialista pártból keresték meg 2016 vége felé.
Lattmann személyeket is megnevezett: Molnár Gyula pártelnök, Tóth Bertalan frakcióvezető, Hiller István választmányi elnök és Molnár Zsolt országgyűlési képviselő vette fel vele a kapcsolatot.
Az illusztris névsor miatt úgy értékelte, hogy ő lett az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, és tárgyalni kezdett a balliberális oldalon. Állítása szerint az összefogásban részt vett volna a DK, az Együtt és a Párbeszéd is, sőt még az LMP-t sem engedték el, velük is próbáltak beszélni. Csak aztán jött Botka László, és borult minden, Lattmann pedig kiesett az ellenzék látószögéből.
Meglehetősen érdekes, hogy Lattmann a történtekhez képest fél évvel később tálalt ki, éppen most, amikor már egy ideje Botka párton belüli gyengüléséről cikkezik a sajtó. Szerinte a szegedi politikus csak rosszat tett az összefogásnak és a hétfői, az ellenzéknek tett ajánlata is elhibázott volt. Feltehetően Lattman időzítése nem volt véletlen, azonban az biztosan megállapítható, hogy valami nincs rendben a szocialistáknál, erős törésvonalak mutatkoznak a párt vezetésében.
Az egész történet legizgalmasabb része, hogy akkortájt, amikor vezető szocialisták megkeresték Lattmannt, az MSZP-nek volt már hivatalos miniszterelnök aspiránsa. 2016 decemberében a nyilvánosság előtt nagynak látszott a szocialisták egysége, hiszen maga Molnár Gyula, pártelnök jelentette be, hogy az MSZP vezetése támogatja Botka Lászlót abban, hogy ő legyen 2018-ban a demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelöltje. A színfalak mögött azonban erőteljes hatalmi harcok kezdődtek, leegyszerűsítve a budapesti és a vidéki szervezetek feszültek egymásnak, utóbbiak támogatták jellemzően a szegedi politikust. A DK szinte rögtön állást foglalt a kérdésben, közleményükben finoman ugyan, de világossá tették, hogy nem örülnek a döntésnek.
Pár nappal Lattmann január végi bejelentését megelőzően pedig az MSZP országos elnöksége is rábólintott Botka Lászlóra. Ismét Molnár Gyula jelentette be, hogy az elnökség egyhangúlag támogatta a szegedi politikus miniszterelnök-jelöltségét. A kérdés eldőlni látszott, azonban a végleges döntést a szocialisták kongresszusa mondta ki májusban: Botka lett az MSZP kormányfő-jelöltje.
Nagyon úgy néz ki tehát, hogy a Molnár-Hiller-Tóth-Molnár tandem már az év elején meg akarta akadályozni Botka miniszterelnöki-jelöltségét, de ekkor ezt még nem tudták végigvinni.
Feltűnő, hogy az elmúlt időszakban a szegedi politikus nem tudott teljes erőbedobással a kampányával foglalkozni, mert a folyamatos belső villongások letörése lekötötte az erejét.
Ismert, hogy komoly vita alakult ki a baloldalon Gyurcsány Ferenc szerepéről, rajta legyen-e egy baloldali listán, vagy ne, amely kérdés végletesen megosztja a szocialistáknak. A párt nem sorakozott fel egységesen Botka álláspontja mögé, aki azt szerette volna korábban elérni, hogy a volt kormányfő ne szerepeljen egy esetleges baloldali összefogás névsorán. Információnk szerint az MSZP-n belüli nagy nyomás miatt enyhített álláspontján, és egy egyéni körzetet most már el tud képzelni a bukott kormányfőnek.
A baloldali belharcok leglátványosabb történése az volt, hogy Botka leárulózta a Lattmannt megkereső Molnár Zsoltot, aki a párt országgyűlési képviselője. A szegedi politikus szerint a „Fidesz jól fizetett haszonélvezői és beépített emberei" ott vannak az MSZP-ben, amivel üzent pártonbelüli riválisainak.
Vagyis, Botka a szokásos baloldali taktikához fordult: aki nem ért egyet a vezetővel, az áruló, az fizettt ügynök, satöbbi, satöbbi. A két politikus békülő nyilatkozata ellenére nem csillapodtak a kedélyek, továbbra is állóháború van a szocialisták különböző csopotjai között. Az MSZP-n belül sokan Botkát okolják, hogy a közvélemény-kutatásokban enyhén szólva nem tudott javítani a párt. Sajtóinformációk szerint nincs sok ideje a szegedi politikusnak a javításra, ha továbbra sem tud eredményt felmutatni, ősszel távoznia kell.
Már tagad az MSZP
Az MSZP közleményben tagadta Lattmann állítását arról, hogy ő lett volna a kiszemelt baloldali miniszterelnök-jelölt.
A DK viszont kicsit mást állít. Közleményükben azt írták: "Tavaly ősszel a Demokratikus Koalíció vezetői arról kaptak tájékoztatást, hogy a Magyar Szocialista Párt vezetői tárgyalásokat folytatnak Lattmann Tamással arról, hogy a párt Lattmannt jelöli miniszterelnök-jelöltnek a 2018-as választásokra. A tájékoztatás szerint a jelölt bírta az MSZP elnökének, farkcióvezetőjének és választmányi elnökének a támogatását. Az MSZP felkérte a DK-t, hogy fogadjuk bemutatkozó látogatáson Lattmann Tamást. E felkérés alapján a Demokratikus Koalíció nevében Molnár Csaba ügyvezető alelnök, a párt kampányfőnöke és ellenzéki tárgyalásokkal megbízott politikusa egy alkalommal tárgyalt Lattmann Tamással. Az ügyvezető alelnök erről a tárgyalásról a DK elnökségét részletesen tájékoztatta. Az elnökség a tájékoztatást tudomásul vette, a jelöléssel kapcsolatosan nyitottságot mutatott és felhatalmazta Molnár Csabát további tárgyalásokra. Erre azonban már nem került sor, mert az MSZP korábbi álláspontját megváltoztatva Botka Lászlót jelölte miniszterelnöknek és ezzel a Lattmann Tamás jelöltségével kapcsolatos egyeztetés megszakadt. Így a DK elnöksége Lattmann jelölésével kapcsolatban nem hozott döntést".
Nagyon úgy néz ki, hogy Botka gyengülésével az MSZP-n belüli mozgások felerősödtek, erre utalhat Lattmann Tamás nyilatkozata is. Az kérdés, hogy mi lesz ősszel, egyelőre csak annyi látszik, hogy nagy bajban van az ellenzék: a baloldalon ismét egymást fúrják, a Jobbik pedig megdöbbentő pártfinanszírozási botrányba keveredett, pontosabban, keverte saját magát, Simicska Lajossal együtt.