A külügy nem hívja haza a kijevi magyar nagykövetet

Kijev elküldi az Európa Tanácsnak (ET) szakértői véleményezésre az új ukrán oktatási törvényt. A Kárpátalján készült fotón gyerekek imádkoznak hittanórán az egyik beregszászi iskolában.

Nem szolgálná a 150 ezer kárpátaljai magyar érdekét, ha a magyar külügy a korábbi holland esethez hasonlóan hazahívná kijevi nagykövetét - mondta Menczer Tamás az Origo érdeklődésére. A Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtófőnöke kijelentette, hogy minden esetben a magyarok érdeke a legfontosabb.

Az ukrán oktatási törvénymódosítás ügyében a magyar külügyminiszter és a Külügyminisztérium már számos nemzetközi fórumhoz fordult - mondta Menczer Tamás az Origónak. A Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtófőnöke arra is emlékeztetett, hogy az ügyben közösen lépett föl a román, a bolgár és a görög külügyminiszter a magyar tárcavezetővel.

Menczer elmondta, a külpolitika legfontosabb feladata a magyarok és a magyar érdekek védelme. Minden eset más, így a hollandiai nagykövet konzultációra való hazarendelése is különbözik a mostanitól. A Külügyminisztérium minden esetben a magyar érdekek védelmére leginkább alkalmas eszközöket választja.

A 150 ezer kárpátaljai magyar érdekét semmiképpen sem szolgálná a nagykövet hazahívása.

Ukrajnában 150 ezer magyarért kell harcolni, ehhez ott kell lenni.

Szijjártó: Vétózni fogunk

Mint arról korábban beszámoltunk, Magyarország az Európai Unióban blokkolni és vétózni fog minden olyan lépést, amely a keleti partnerség program jegyében Ukrajnának újabb előrelépést jelenthetne az európai integrációs folyamatban - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután Petro Porosenko ukrán elnök aláírta az új oktatási törvényt.

A törvény 2018. szeptember 1-jétől lép életbe

Az ukrán parlament szeptember 5-én szavazta meg az új oktatási törvényt, Andrij Parubij házelnök szeptember 19-én írta alá, majd elküldte jóváhagyásra az államfőnek. Miután az államfő is aláírta, kihirdetik a hivatalos közlönyben, és ezzel hatályba lép. A törvény rendelkezése szerint az abban foglalt reformok 2018. szeptember 1-jétől lépnek életbe,

a nemzetiségeket érintő része pedig 2020 szeptemberétől.

A jogszabály a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát.

Petro Porosenko zöld utat adott az új oktatási törvénynek Forrás: MTI/EPA/Roman Pilipej

Nemzetbiztonsági kérdés?

Nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter az ukrán nyelv ismeretét egy kijevi televíziónak nyilatkozva. Az ICTV-nek a miniszter azt mondta, hogy ebben a kérdésben Ukrajnának következetesnek kell lennie. Szavai szerint

"százszázalékosan meg kell védeni" az ukrán államnyelvet és vele együtt a nemzeti kisebbségek nyelveit is.

"Az a helyzet, hogy vannak az országban emberek, akik egyáltalán nem beszélnek ukránul, és ez végső soron egységünket és nemzetbiztonságunkat érintő kérdés. Ezt így gondolom, és így fogom ezt az ügyet tovább vinni" - fogalmazott Klimkin.

Szégyenteljes módosítás

Az elmúlt több mint fél esztendőben minden egyes magyar-ukrán kétoldalú tárgyalás fő napirendi pontja az ukrajnai törvénymódosítás kérdése volt. Ezek közé tartozott az oktatási törvény, az állampolgársági törvény, a nyelvtörvény. Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban a külügy számtalanszor elmondta a magyar álláspontot kétoldalú találkozókon és multilaterális fórumokon is.

A külügyminisztérium továbbra is szégyenteljesnek és gyalázatosnak tartja azt az új oktatási törvényt, amelyet az ukrán parlament elfogadott. Ez a törvény az európai értékekkel és jogszabályokkal összeférhetetlen módon drasztikusan korlátozza a kisebbségek, így

a magyar nemzeti közösség hozzáférését az anyanyelvű oktatáshoz, gyakorlatilag ötödik osztálytól felfelé azt lehetetlenné teszi -

véli a hazai külügy.

Szijjártó Péter: Ukrajna hátba szúrta Magyarországot Forrás: MTI/Illyés Tibor

Szijjártó: Hátba szúrták Magyarországot

A magyar fél kezdeményezte továbbá, hogy az uniós külügyminiszterek tanácsának októberi ülésén tűzzék napirendre az ügyet. Szijjártó Péter korábban többször is arról beszélt, Ukrajna hátba szúrta Magyarországot, mivel Magyarország volt a leghangosabb támogatója Ukrajna vízummentességének, elsők között ratifikáltuk a társulási megállapodást az EU és Ukrajna között. A külügyminiszter arra is emlékeztetett, hogy geopolitikai helyzetünkből fakadóan még rizikót is magába foglaló módon gázt szállítottunk Ukrajnának, 2600 ukrán gyereknek biztosítottuk az üdülési lehetőséget Magyarországon, 600 millió forintért humanitárius akciókat indítottunk.

Ezek után így hátba szúrni Magyarországot elfogadhatatlan és van abban is némi cinizmus, hogy ez a döntés éppen véletlen azután született, hogy végül is a vízummentességet és a társulási megállapodás ügyében minden európai ratifikációs folyamat végbement - mondta korábban Szijjártó. Emlékeztetett, továbbra is érvényben van, hogy

semmilyen nemzetközi szervezetben ukrán kezdeményezést vagy Ukrajna számára fontos ügyet nem támogathatnak a magyar diplomaták.

Újabb provokáció Kárpátalján

Tiltakozik Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője az ellene Kárpátalja magyarlakta településein ismeretlenek által indított szórólapos lejárató kampány miatt. Brenzovics László emlékeztetett arra, hogy az utóbbi napokban több kárpátaljai magyar településen olyan hamis szórólapokat terjesztenek, amelyeken a nevében azt állítják, az elfogadott ukrán oktatási törvény nem is olyan rossz a magyarság számára.

A KMKSZ elnöke szerint

a szórólap olyan provokáció, amellyel zavart akarnak kelteni a kárpátaljai magyarság körében.

"A véleményem továbbra is az, hogy az elfogadott oktatási törvény károsan hat a magyar nyelvű oktatásra, s hátrányos helyzetbe hozza a magyar ajkú közösséget" - mutat rá a kárpátaljai magyar politikus, jelezve, hogy a provokáció elkövetőinek felderítése érdekében a rendvédelmi szervekhez fordul.