Ezek a képek, nem a Soros-egyetemen, a CEU-n készültek, hanem az ELTE Bölcsészkarának alagsori mellékhelyiségeinél.
A genderforradalom tehát az ELTE Társadalomtudományi Kara után a Bölcsészkarra is átszivárgott.
A genderelmélet lényege, hogy a női és férfi sztereotípiák nem alapozhatók meg a biológiával, ahogyan a nemi szerepekre való determináció sem igazolható a testi felépítés által: ha empirikusan, azaz a tapasztalat szintjén adott esetben beigazolódik közülük néhány, annak hátterében nem biológiai meghatározottság, hanem a nemiséggel kapcsolatos normák elsajátítása, internalizálása áll.
Eszerint tehát a társadalmi nem (gender) a társadalom által elvárt szerep. Ezt a szerepet pedig a nevelődés során sajátítjuk el. Magyarul a genderelméletek szélsőséges változatai nem hisznek abban, hogy eleve férfinak és nőnek születünk, ez csak megszokás kérdése. A férfi és a női viselkedéskultúra nem törvényszerű, sem az öltözködés, sem a társadalmi szerepek.
A gender mainstreaming szerint tehát az ember valamiféle semleges lénynek születik, és alapvető joga és képessége, hogy maga határozza meg nemét, szexuális kapcsolatainak formáját.
A genderideológia így eljut a nemek, sőt a család tagadásáig. Pontosabban: szerintük a nemek közötti egyenlőség elérésének feltétele a férfi és női nem, illetve a házasság és család megszüntetése.
A Genderforradalom egyik fellegvára éppen a Soros-egyetem, ahol már évek óta működik a Department of Gender Studies, azaz a Gender Tudományok szak.
Azonban az áldásos tudomány gondolata átragadt az ELTE Társadalomtudományi Karra is, ahol idén májustól lehetett első körben jelentkezni Társadalmi nemek tanulmánya mesterképzési szakra.
Erről a Kar oldala így számol be: „társadalomtudományi alapokon nyugvó interdiszciplináris program, melynek középpontjában a társadalmi nemek közötti viszonyok és a társadalmi struktúra közötti kölcsönhatások elméletileg megalapozott és szisztematikus módszertani apparátussal történő problémaorientált vizsgálata áll. A mesterképzés kurzusai különböző tudományterületek oldaláról adnak fogalmi és gyakorlati megalapozást ahhoz, hogy a diákok az egymást keresztbe metsző társadalmi egyenlőtlenségrendszerek (pl. kor, osztály, etnicitás, szexualitás stb.) mentén a társadalmi nemek szempontját fókuszba állító tudást tárjanak fel, és ezt felhasználva képesek legyenek különféle szakmai megoldási javaslatokat, terveket felvázolni.”
Hogy ez pontosan mit jelent, és mi a társadalmi haszna, azt mi nem tudjuk. Viszont aki kifizeti a 270.000,-Ft/féléves tandíjat az négy féléven kereszül tanulhatja ezeket a világmegváltó gondolatokat.
Mindenesetre az ELTE Bölcsészkara a jövő szempontjából az egyik „legfontosabb” problémát megoldotta, vagyis útba igazította a transzneműeket. Most már sokkal jobb lett a világ! Éljen!