Bibó István idézet, meghívott homofób lengyel szervezet, adjon az istenezés, bennszülöttezés, poénkodás a Soros-terven, tiltakozás a betelepítés ellen - csak néhány főbb momentum a Jobbik mai budapesti rendezvényéről. A nyolcadik kerületi Corvin közben tartott egy órás esemény a gyakorlatban is tökéletesen megmutatta, micsoda zavarodottsággal küszködik jelenleg a párt és elsősorban annak elnöke, Vona Gábor.
Az antiszemitizmusból és a cigánygyűlöletből építkező Jobbikban uralkodó totális katyvaszra mégsem a párhuzamos beszéd szolgált a legjobb bizonyítékkal, hanem az, hogy Vona egy,
a legnagyobb jóindulattal is 150 főre becsült csoport előtt adta elő rezzenéstelen arccal,
hogy 2018-ban le fogja váltani a kormányt. Hogy ennek a kijelentésnek mennyi alapja van, azt talán jól mutatja, hogy 6 hónappal a választások előtt, a Simicska Lajos mellényzsebéből kikandikáló Jobbik és Vona Gábor közös kampánystartja létszámban egy közepesebb házibuli közönségét érdekelte csupán. Mindenesetre innen szép nyerni, addig viszont valamit kezdeni kellene azzal a nyilvánvaló ellentmondással, hogy miközben Zsiga-Kárpát Dániel alelnök teliszájjal üvölti az "Adjon az Isten!" gárdista köszöntést, a híveket pedig
bennszülötteknek
titulálja, addig Vona elnök (akit valamilyen megmagyarázhatatlan okból "választott parancsnokként", és "az '56-os hősök örököseként" konferáltak fel) már a bevándorlók betelepítésén ügyködő Soros-terven poénkodik, majd mondja fel a bemagolt liberális - nagyon eredeti - kampányüzenetet, hogy fejleszteni kell az egészségügyet, innovatív oktatást akar, meg közös Európát. Az egyszeri szimpatizáns meg döntse el, hogy kinek és mit hisz el, illetve milyen üzenetet vesz komolyan.
Például a Bibó idézetet, amely alatt a Jobbik most felvonult, vagy a Młodzież Wszechpolska nevű homofób lengyel szervezet meghívását.
A kettő együtt, hiába is adja elő Vona a pártok felett álló politikus szenteskedő szerepét, nem megy.
Ha már az ígért összbaloldali megmozdulás ezúttal is elmaradt, egy koszorúzásra azért egybeállt a balliberális tömb, mégha nem is minden szereplője. Az '56-os forradalom évfordulóján ugyanis közösen koszorúzott Nagy Imre mártír miniszterelnök egykori budapesti lakóházánál, a II. kerületi Orsó utcábanaz MSZP, a Demokratikus Koalíció (DK), az Együtt, a Magyar Liberális Párt, a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa), a Párbeszéd és a Szolidaritás egy-egy képviselője.
Az LMP és a Momentum Mozgalom nem vett részt az akcióban,
így nem hallhatták, hogy Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke arról beszélt, hogy az 1956-os ifjak nagyon szomorúak lennének, ha megélték volna azt, amit 2017-ben látni lehet, majd arról a felismeréséről beszélt, hogy a mai magyar kormány "erősen rímel" a sztálini diktatúrára. Az nem derült ki, hogy párttársa, Szanyi Tibor ávósokon sajnálkozó Facebook-posztja Kunhalmi szerint mire rímel.
"1956 rendkívül sokszínű volt, egyik legfontosabb üzenete, hogy nem egy ideológia, hanem egy nemzet közös ügye volt" - ezt már Karácsony Gergely, a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje jelentette ki hétfő pártja október 23-ai megemlékezésén Budapesten. Egy kis aktuálpolitikai célzásra is futotta tőle, ugyanis szerinte 1956-ban a "sokszínű" polgárok fogtak össze, amely fontos tanulság a jelenlegi ellenzéki politikusoknak.
Szigetvári Viktor, az Együtt Országos Politikai Tanácsának elnöke felvéve a fonalat azzal folytatta, hogy a demokrata ellenzéken belül nem lehet kizárni a liberális demokráciáért küzdő versenytársakat. Az Együtt éppen ezért hisz abban, hogy 2018 tavaszán "okos együttműködéssel meg lehet akadályozni, hogy újabb Orbán-kormány alakuljon".
Mindeközben a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, Gyurcsány Ferenc egy fővárosi szállodában adta elő legújabb téziseit. Például azt, hogy a polgári, európai, szabad Magyarország ellensége a magyar kormány. Úgy fogalmazott, hogy nincs lehetőség kompromisszumot kötni a jelenleg hatalmon lévőkkel, le kell győzni őket, és
ezt sokkal inkább 2018-ban kell megtenni, mint 2022-ben.
Gyurcsány október 23-a kapcsán azt is mondta, hogy 1956 egyszerre egyesít és elválaszt: furcsa, keserédes ünnepe "a meggyalázott harmadik köztársaságnak". Azzal folytatta, hogy az egyik oldalon ott áll Kádár megélt öröksége, a másikon pedig a Nagy Imre-i Magyarország beváltatlan ígérete. Hozzátette, hogy a kettősség dacára a forradalom lényegét a vezérlő álmai adják. Hangsúlyozta, hogy 2011-ben azért választották október 23-át a DK születésnapjaként, mert történelmi, erkölcsi, politikai értelemben maradéktalanul vállalják 1956 álmait és örökségét.
Kitért arra is, hogy 29 évvel ezelőtt létezett egy Fidesz nevű párt, de annak a névazonosságon kívül semmi köze nincs a mostanihoz, sőt, szerinte a mai DK jobban hasonlít az 1988-as Fideszre, mint a mai Fidesz. A rendezvényre egyébként meghívót kapott Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) elnöke is, aki végül betegségre hivatkozva nem jelent meg. Érdekes ugyanakkor, hogy Bokros ma egy későbbi politikai eseményen már részt vett. Biztos, addig meggyógyult.
Az LMP Debrecenben, az egyszázalékos viccpárt, a Momentum Budapesten, a Szabadság téren tartotta meg politikai programját. Előbbin az MTI szerint Szél Bernadett miniszterelnök-jelölt többek között arról értekezett ötven ember előtt, hogy a magyar nemzet szabadságra született.
Utóbbin pedig Fekete-Győr András elnök arról beszélt, hogy mindent megtesznek majd azért, hogy minél többeket bírjanak rá, hogy szavazzanak 2018-ban, majd szerénytelenül közölte, hogy pártja hasonlít az '56-os szabadságharcosokra, mert ők is akkora túlerővel néznek szembe.